Gyermek tanúk a büntetőeljárásban – kihallgatás a régi és az új büntetőeljárási törvény szerint
A büntető igazságszolgáltatással tanúként kapcsolatba kerülő gyermekek jellemzően szexuális, illetve élet vagy testi épség elleni bűncselekmények áldozatai. A jelenleg hatályos büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a 14. év alatti sértettet, illetve tanút részesíti elsősorban különleges védelemben. A védelem alapvető célja, hogy a kiskorú kihallgatására a büntetőeljárás során lehetőleg ne kerüljön sor, de amennyiben kihallgatása elengedhetetlen, az csak egy alkalommal, a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban történjen meg. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a 81-89. §-okban egy helyen összefoglalva tartalmazza a tanúkra (sértettekre) vonatkozó különleges szabályokat, ezáltal sokkal átláthatóbb és kezelhetőbb. Koncepcionális változást jelez, hogy az új Be. az eljárásban szereplő minden ún. „különleges bánásmódot igénylő személyt” fokozottan véd. A jogszabály erejénél fogva a 18. életévét be nem töltött személy továbbra is különleges bánásmódot igénylő személynek minősül. Az új Be. erőteljesebben lép fel annak érdekében, hogy a kiskorú tanú ne találkozzon a terhelttel az eljárás során, ezért alapszabályként megtiltja, hogy a kiskorú kihallgatásának helyszínén a terhelt és a védő személyesen jelen legyen, továbbá kizárja a kiskorú szembesítésének lehetőségét.