Hírfolyam

Új szabályok vonatkoznak nemsokára a munkaügyi perekre

A munkaügyi per keretein belül az új Pp. nevesíti azon jogviszonyokat, melyekből eredő jogvitákra a munkaügyi jogvita szabályai lesznek alkalmazandóak. Ennek megfelelően a munkaügyi per kategóriájába fognak tartozni a munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből, a szolgálati jogviszonyból, a közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződésből, a szakképzés során kötött tanulószerződésből, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből, illetve a szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó perek.

Fordulat: most a magyar államnak adtak igazat nyugdíjügyben Strasbourgban

Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet, kimondva, hogy a vitatott szabályok nem jogsértőek - közölte a strasbourgi székhelyű törvényszék kedden. Az EJEB korábban kimondta, hogy az új szabályozás, amelynek értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni, sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Akkor azt írták, bár legitim cél a költségvetési kiadások csökkentése, de a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az akkor döntés értelmében a magyar államnak 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kellett volna fizetnie a panaszosnak. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán viszont végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.

Hosszabb ideig tartó ingatlanügyletek

Hosszabb ideig tartó ingatlanügyleteknél érdemes közjegyzőhöz fordulni, mert nagyobb a szerződésszegés kockázata - mondta a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Parti Tamás kifejtette: ma a vonatkozó jogszabályok jogi szakértő közreműködéséhez kötik az adásvételeket: ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői okiratba foglalva kell ezeket a szerződéseket megkötni. Kifejtette: minél hosszabb ideig tart az ügylet, annál nagyobb az esélye annak, hogy a felek körülményeiben változás történik, például meggondolják magukat, és különösen igaz ez az ingatlan birtokba adására, vagy a vételár kifizetésére, a foglaló visszafizetésére. Mindez azonban a biztosítható közjegyzői okirattal, a közjegyzői okiratok ugyanis alkalmasak közvetlen végrehajtásra, kikényszeríthetősége egyszerűsíti a jogérvényesítést.

A fiatal jogászok sem ússzák meg a kormány diplomadiktátumát

Csak a 2006 előtt végzett jogászok bízhatnak abban, hogy anélkül lehetnek állami vezető tisztségviselők, hogy elvégeznék az államtudományi mesterképzést a kormány kedvenc egyetemén. Azóta ugyanis nem születik olyan jogász diploma, amely megfelelne a mentességi követelményeknek. Bár a HVG birtokába jutott előterjesztés alapján elsőre úgy tűnik mintha „alanyi jogon” mentességet kaphatnának a jogászok, egészen pontosan azok, akik rendelkeznek állam- és jogtudományi oklevéllel. Csakhogy ilyen 2006 óta már nincs. „Az azóta indult évfolyamok már „tiszta” jogtudományi képzésben vettek részt, az „államtudományi” szakképzettség megszűnt” – áll az előterjesztés indoklásában is, ami arra utal, hogy az előterjesztő Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium is tisztában van az ellentmondással. Miközben ez formális változás volt, az oktatás tartalmilag nem változott: maradtak a tárgyak és az oktatók is.

Kiváltság vagy diszkrimináció a nők kedvezményes nyugdíjkorhatára? - Lengyelország álláspontja az Európai Bizottság véleményével

A nők alacsonyabb nyugdíjkorhatára kiváltság, nem pedig diszkrimináció - értékelte az Európai Bizottságnak (EB) címzett, közzétett levélben a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke, a lengyel állampolgárok szuverén döntéseibe való beavatkozásnak minősítve Brüsszel ez ügyben elfoglalt álláspontját.

Szüneteltetés a vállalkozásnál – ezek a tb-vonzatok

Akadnak olyan élethelyzetek, amikor nem szükséges a vállalkozói tevékenységet bejelentett módon szüneteltetni, mindössze a vállalkozásban történő személyes közreműködéstől kell tartózkodni. Mi a különbség a vállalkozás szüneteltetése, illetve a vállalkozásban történő személyes munkavégzés szüneteltetése között? Cikkünkből megtudhatja.

Trükközött a biztosító, vesztett a bíróságon

A biztosító ügyfele kevesellte a 11,5 millió forintos kártérítést, ezért a bírósághoz fordult. Első fokon nem kapott egy fillért sem, másodfokon további 1,7 milliót kapott, majd a Kúria úgy vélte, 6,9 millió jár neki, pluszban.

Top-10 Ab-határozat - Augusztusi mustra

Augusztus 25-én befejeződött a nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon. Az őszi ülésszak kezdetén tallóztunk az első félévi statisztikában, valamint csokorba gyűjtöttük az év eddigi tíz legjelentősebb döntését. Az Alkotmánybíróság első félévi ügyforgalmi statisztikája szerint 2017. június 30-ig 207 ügyet fejeztek be, ebből 43-at érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 174 alkotmányjogi panasz, 14 bírói kezdeményezés, három utólagos és egy pedig előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák négy jogszabályi rendelkezést és öt bírói döntést semmisítettek meg, öt ügyben alkotmányos követelményt, két esetben alkotmányos mulasztást, három határozatban alkalmazási tilalmat, míg egyszer megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet állapítottak meg.

Nagy változások jönnek péntektől

Nagyon sok szabály módosul szeptember 1-jétől, és a most kezdődő tanév miatt is számos változásra kell felkészülni. A Napi.hu gyűjtötte össze a legfontosabb változásokat, ebből válogattunk.

A Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogi díj jelöltjei között

A Magyar Helsinki Bizottság is bekerült a Vaclav Havel egykori cseh elnökről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé ‒ közölte az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedden. A tájékoztatás szerint az emberi jogok területén végzett munka elismeréséül alapított díj magyar jelöltje, a Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogok területén széles körű tevékenységet folytat, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira.

Pénzbüntetés jár a holokauszttagadó könyv kiadójának

Az ügyben tárgyalás nélkül hozott végzést a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amelyben az ügyészségi vádirat tényállását és jogi minősítését elfogadva a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a vádlottal szemben 120 napi tétel, összesen 120 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

Döntött a bíróság: ki kell adni, mire költötte a közpénzt Felcsút

A Székesfehérvári Törvényszék döntése alapján elsőfokon megnyerte a Demokratikus Koalíció azt a pert, amit azért indítottak, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hozza nyilvánosságra, hogy mire költötték a társasági adókedvezményből (tao) kapott támogatásaikat. A per két időszakra vonatkozik: 2011. júliusától 2012. decemberéig, valamint 2015. novemberétől 2017. februárjáig. A két időszak közti intervallumot érintően korábban a Fővárosi Ítélőtábla döntött ugyanúgy, mint most, de ott már másodfokon.

A harmadik és a további gyermekek után 1-1 millió forinttal csökkenthető a jelzáloghitel

A harmadik vagy további gyermeket vállaló családok jelzáloghitel-tartozása gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkenthető 2018. január 1-jétől - ismertette Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a miniszterelnök által májusban bejelentett kedvezmény részleteiről szóló szerdai kormányülés döntését csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Mégsem másolják le a személyiket a szállodák

Írásban válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter a jobbikos Sneider Tamás képviselő kérdésére, amit a szigorúbb belügyi megfigyelésről beterjesztett salátatörvényről tett fel. Pintér Sándor válaszában azt írja, átdolgozták az előterjesztést, így kötelező lesz az adatkikéréseket dokumentálni, továbbá a NAIH-nak módja lesz ellenőrizni az adatok felhasználását. Ezenkívül kikerült a szállásadókra vonatkozó kitétel is, így az okmányokat nem kell lemásolni.

Retteg a szakitól? Mostantól nem kell

Egy új kormányrendelet alapján szeptember 1-jétől a villanyszerelőknek és a vízvezeték-szerelőknek legalább egymillió forint értékű biztosítással kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy a biztosító ilyen összeghatárig fizet az elrontott munkák után. A rendelet csak az energia-hálózatra csatlakozást végző villanyszerelőkre, és csak az ivóvíz és szennyvízbekötést végző vízszerelőkre vonatkozik. A biztosítás csak gondatlanul okozott kárra fizet. A mesterembereknek a biztosítás mellett rendelkezniük kell a megfelelő képesítéssel és előírt gyakorlati idővel, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk alkalmazott technológia a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

Alkotmánybíróságon támadják meg a civilek a civiltörvényt

23 szervezet fordul az Alkotmánybírósághoz a civiltörvény miatt. Közös beadványukban úgy látják, a törvény sérti a jó hírnévhez és a magánszférához való jogot azáltal, hogy egyfelől támogatói nevének közzétételére kényszeríti a 7,2 milliós összegnél több külföldi (de nem EU-s) pénzt szerző civil szervezeteket, másfelől pedig maga a törvény is abból indul ki, hogy a külföldről támogatott szervezet megjelölés rossz szándékok felismerésére szolgál. A törvény magát a pénzmosás elleni harcot is gyengíti, holott épp erre hivatkozva lépne életbe: az 500 ezer forint alatti értékű adományt adók nevét nem kéne tételesen felsorolni, így, aki terrorista vagy pénzmosási céllal akar pénzt juttatni egy civil szervezetnek, megteheti úgy, hogy szétadagolja a pénzt 500 ezer forint alatti összegekre. Az 500 ezer forintnál nagyobb összegeket adakozókat pedig a törvény elriaszthatja az adakozástól.

A Kúria felfüggesztette a tolvajt üldöző nő ítéletének végrehajtását

A Kúria a héten kézbesített végzésével felfüggesztette annak a nőnek a járművezetéstől való jogerős eltiltását, aki 2012 decemberében autójával üldözőbe vette azokat a motorkerékpáron menekülő tolvajokat, akik a táskáját egy piros lámpánál ellopták a kocsijából. Az autója egy kanyarban összeért a bűnözők járművével, amely felborult, és az egyik tolvaj meghalt. A jogerős döntés az idén januárban született meg a Fővárosi Törvényszéken, amely K. Andrea várakozásaival szemben két év felfüggesztettre súlyosította az ítéletet, kimondva bűnösségét halált okozó közúti veszélyeztetésben is. A törvényszék ugyanis arra jutott, hogy K. Andrea nem lehetett jogos védelmi helyzetben, lévén az ellene irányuló támadás – a lopás – már befejeződött, amikor a gázpedálra lépett. Márpedig egy már befejezett támadás ellen utólag nem lehet élni a jogos védelemmel – érvelt a törvényszék a szóbeli indoklásban. K. Andrea nem nyugodott bele a jogerős döntésbe, és a Kúriától kért felülvizsgálatot. A legfelső bírói fórum be is fogadta a kérelmét, és várhatóan még az idén ősszel elbírálja az ügyet. A múlt héten kelt végzésükben viszont arról máris döntöttek, hogy határozatukig felfüggesztik a törvényszéki ítélet azon részének végrehajtását, amely K. Andrea járművezetéstől eltiltását mondta ki. Emellett a jogerős ítéletben megállapított hatszázezer forintos bűnügyi költséget sem kell megfizetnie.

A hagyományos, valamint az elektronikus ingóárverés szabályai és gyakorlata

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2017. március 21. napján hatályba lépett módosítása jelentősen befolyásolta az adós lakóingatlanának árverésen történő értékesíthetőségét, hiszen az érvényesen tehető vételi ajánlat összegét 70%-ról 100%-ra emelte fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. A tanulmány két nagyobb részből áll. Az első a hagyományos ingóárverésről szól, mely a teljesség igényével részletezi az eljárás menetét, az ingóság értékesítésének időpontjától kezdve a második ingóárverésig. A második részben az elektronikus ingóárverés kerül bemutatásra, kitérve az elektronikus árverési rendszer működésére és a gyakorlatban tapasztaltakra. Fentieken túlmenően kitérek az ingóság végrehajtást kérő általi átvételének, illetve az adós részére történő visszaadásának eseteire is.

Kis magyar népszavazási abszurd

Az Alkotmánybíróságtól várja két magánszemély annak kimondását, hogy a fővárosi közgyűlés - és a Kúria - törvénysértően akadályozta meg a népszavazást a budapesti olimpiáról.

Magánlaksértés-e, ha ki akarom tenni a távozni nem akaró bérlőt?

A lakást elhagyni nem kívánó személlyel szembeni „cseréljük le a zárat, amíg nincs otthon és vitessük el a dolgait egy őrzött helyre” megoldás birtokvédelmi eljárásra adhat alapot. A birtokvédelmi eljárás lefolytatása ugyanakkor – a vitás szituáció okozta azonnali joghátrányok intenzitása szempontjából végeredményben sok – időt vesz igénybe, a jogerős határozat meghozataláig megváltozhat az a helyzet, amely miatt a sérelmet szenvedett fél fellépett, és az eljárás végén benne van a pakliban, hogy különösebben nagy szankció nem éri a tulajdona birtokát visszaszerző személyt.

Tételek: 13441 - 13460 / 16577 (829 oldal)