Hírfolyam

Segítség, zaklatnak!

Hajlamosak vagyunk zaklatásként aposztrofálni minden olyan külső behatást, ami valamilyen módon negatív irányba befolyásolja mindennapjainkat. A notórius hívogató, közösségi oldalakon kitartóan üzeneteket küldözgető személyeket gyakran zaklatónak bélyegezzük, különösen akkor, ha mindez agresszív – esetlegesen szexuális tartalommal is bíró – közeledéssel társul. A laikusnak természetesen nem feladata, hogy a (jog)tudományos definíciókkal tisztában legyen, de tény, ami tény, ha a zaklatás az asztalra kerül, túl sok sztereotípia és igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. Jelen írás célja, hogy e sztereotípiákat eloszlassa, egyben felvázolja a zaklatás témakörének tényleges magyar (büntetőjogi) valóságát. Mit tekint a magyar büntetőjog zaklatásnak, és mennyiben azonos ez a hétköznapi felfogásunkkal? Egyáltalán hány féle zaklatás létezik? Milyen bűncselekmény a zaklatás? Egyáltalán érdemes-e ebben a jogi útban gondolkodni? E kérdések megválaszolására álljon itt néhány sztereotípia és az azokat cáfoló valós (jogi) háttér.

Helyi rendelet adhat felmentést a parkolási bírság alól

Ha valaki mobilparkolás esetén félregépeli a rendszámot, előfordulhat, hogy pótdíjat kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ügyvezető elnöke a hétfői Magyar Hírlapban. A vonatkozó szabályok szigorúak, akkor lehet méltányosságra számítani, ha az adott település vagy kerület helyi rendelete azt lehetővé teszi. A képviselő-testületek bizonyos körülmények esetén kivételeket állapíthatnak meg, és méltányosságból biztosíthatják a parkolási bírság alóli mentesülés lehetőségét. Ilyen eset lehet például, ha az autós az adott várakozási övezetben kórházban volt gyógykezelésen, és ezért lépte túl a meghatározott várakozási időt, vagy ha mobilparkolásnál egy karaktert eltévesztett, esetleg két karakter felcserélésével adta meg a rendszámot vagy a zónakódot. Ezeket a méltányosságot biztosító eseteket a képviselő-testületek mindig egyedileg határozzák meg.

Munka szünetben - Munkaszüneti napok bérszámfejtése - Amire figyelni érdemes!

2017. év első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, amely általános munkarend szerinti munkanapra esett. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. hétfő, valamint a június 5. (hétfő). Ezeknek a napoknak az elszámolására speciális szabály vonatkozik, de lehetőség van rá, hogy a felek a törvényi rendelkezéstől egyező akarattal eltérjenek. Ezeket a lehetőségeket is bemutatjuk az alábbiakban.

Folyamatos adatgyűjtés a fogyasztókról a közösségi oldalakon - Ajánlások az internethasználat körében

Nem is gondolnák a fogyasztók, milyen bizalmas és érzékeny információkat árulhatnak el magukról akaratlanul is a közösségi oldalakon, amelyek folyamatosan gyűjtik az internetes szokások alapján az adataikat. Fokozott körültekintés szükséges ugyanúgy, ha egy közösségi oldalon vásárolnak egy másik féltől, de az sem mindegy, hogy mások személyes adatait, például fényképét hogyan kezelik! Trójai falovak, egyéb vírusok, számítógépes kártevők, adathalászat – a fogyasztókra egy sor kockázat leselkedik a világhálón, ha óvatlanok. A Budapesti Békéltető Testület ezért összeállította ajánlását, mire ügyeljenek mindenképp a fogyasztók az internethasználat körében!

Uniós szabályok az utazási csomagokra - Változások várhatók a vagyoni biztosíték területén

Magyarországon a jövő év elejéig meg kell születnie annak a jogszabálynak, amely átveszi az Európai Unió utazási csomagokra vonatkozó előírásait - mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Kifejtette: a változás fontos eleme lesz, hogy egy esetleges csőd esetén a vagyoni biztosítéknak teljes körű fedezetet kell nyújtania az utazók által befizetett összegekre.

Minden végrendeletet látni fognak a közjegyzők

Két fontos változást előkészítő törvényjavaslat jelent meg tegnap a parlament honlapján. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése értelmében 2018-tól szabad átjárást biztosítanak a végrendeletek nyilvántartásai között, annak érdekében, hogy a közjegyzők hatékonyan tudjanak tájékozódni az örökhagyó végakaratáról. Az előterjesztés a Végrendeletek Országos Nyilvántartása adattartalmának kiegészítését célozza a Központi Végrendeleti Nyilvántartásban szereplő adatok átadásával. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogszabály hatályba lépését, vagyis 2018. január elsejét követően a közjegyzők egyszeri alkalommal lekérdezhetnek adatokat a kamarai nyilvántartásból, anélkül, hogy erre külön megkeresést kellene előterjeszteniük a kamara felé. Egy másik módosítás pedig megnyitja az utat a külföldi állampolgároknak a közjegyzői hivatás gyakorlása előtt. Eddig a magyar szabályozás ezt kizárta, csak magyar állampolgárok számára tette lehetővé a közjegyzői munka végzését, de az Európai Unió megtámadta ezt a rendelkezést, majd utóbb az Európai Bíróság elé került az ügy. Ennek folyományaként a kormány megváltoztatja a törvényt, mellyel lehetővé teszi az Európai Unió, illetve az unión kívüli EGT-tagállamok, valamint Svájc állampolgárainak, hogy közjegyzők lehessenek Magyarországon.

Figyelem! Négyezer cég van a NAV feketelistáján

Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók legfrissebb listáját, amelyen összesen 4155 munkáltató szerepel. Az állami adóhatóság rendszeresen közli honlapján azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) esetén jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

Mindent tudnak a fesztiválozókról

Törvénysértő adatkezelés a Szigeten. Egy éve zajlik a vizsgálat. A fesztiválrajongóknak Magyarországon már nem elég a jegyet megvásárolniuk: ha valaki a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. (Sziget Kft.) eseményeire kíváncsi, 2016-tól személyes adatait is elkérik. Lapunk munkatársa az elsők között szembesült a piacvezető rendezvényszervező cég által bevezetett új eljárással.

Így lesz a párszáz forintos büntetésből akár húszezres bírság! - Ezekre figyeljünk a parkolásnál

Tizenöt napon túli tartozásnál negyvenszeres bírság, a korábban megszokott ingyenes várakozási övezet fizetőssé nyilvánítása, félregépelt rendszámok a mobilparkolásnál, eltérő parkolási szabályok az egyes településeken – a parkolásnál sem mellőzhető a kellő körültekintés! Ehhez ad most néhány jó tanácsot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Nem egyszerű annak a fogyasztónak a dolga, aki szeretne teljesen tisztában lenni a parkolási szabályokkal. Különösen, hogy a helyi (vagy kerületi) önkormányzatok mindig külön rendeletben állapítják meg, egy óra parkolásért mennyit kell fizetni és milyen részletszabályok vonatkoznak a parkolásra, így például hol, milyen utcákon fizetős pontosan a várakozás.

Adathalászok vették célba három bank ügyfeleit

Június óta három nagybank ügyfeleitől próbálták megszerezni a bizalmas banki adataikat, így feltételezhetően célzott adathalász-támadássorozat zajlik a hazai hitelintézetek fogyasztói ellen - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A bankok sohasem kérik el ügyfeleik bizalmas adatait e-mailben, sms-ben vagy levélben - írta közleményében az MNB. Azt javasolták, hogy a fogyasztóknak célszerű azonnal felvenni a kapcsolatot a hitelintézetükkel ilyen kísérletek esetén.

Kötelező cégkapu-regisztráció – közel a határidő!

2017. augusztus 30-áig be kell jelenteniük a Rendelkezési Nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségüket azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek 2017. január 1-jén már működtek. A gazdálkodó szervezetek egyébként a nyilvántartásba vételüket, vagy ha arra nem kötelezettek, akkor a létrejövetelüket követő 8 napon belül kötelesek a bejelentést megtenni. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (2015. évi. CCXXII. tv.) szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség bejelentése a kötelező.

Már nem kell külön kérni a nyugdíjnövelést

Idéntől már nem kell külön kérniük a nyugdíjnövelés megállapítását azoknak, akik nyugdíj mellett munkát végeznek – az emelés automatikusan történik a január 1-jétől hatályos szabályozás szerint, hivatalból intézi az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság több körben dolgozza fel az adatokat, hozza meg a határozatokat, de legkésőbb október végéig minden érintettnél gondoskodik a nyugdíjemelés végrehajtásáról. Függetlenül attól, hogy mikor születik meg a határozat, a nyugdíjnövelés mindenkit a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől illet meg. A nyugdíjfolyósító szerv a visszamenőleges időre járó összeget is átutalja, egy összegben.

Péterfalvi: "Titkos információgyűjtésre használható, képi megfigyelőrendszert" épít a kormány

Komoly problémái vannak az adatvédelmi hatóság elnökének a nemrég beterjesztett belügyi tárgyú törvénymódosítással, amely szorosabb megfigyelés alá vonná az állampolgárokat. Véleményezte a héten benyújtott belügyi tárgyú salátatörvény tervezetét Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Fő problémája a tervezettel, hogy az szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez, "az egyenként történő megkeresések mellőzhetők" - írja Péterfalvi a tervezet alapján. Miközben a jogalkotó úgy mutatja be a jogszabályt, hogy az nem hoz lényeges változást az adatvédelemmel kapcsolatos jogi helyzetben, a NAIH elnöke ezt nem így látja.

Rokkantsági járadék ügyében hozott elvi döntést a Kúria

A rokkantsági járadék megszüntetése tárgyában 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható a 83/1987. MT-rendelet módosított 3. paragrafusa, amely az ellátás megszüntetésére a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazását írja elő – mondta ki ítéletében a Kúria.

Bár jogszerűtlen, továbbra is bírságolnak közterületi kamerák alapján Budapesten

Hiába jogtalan a közterület-felügyeletek kamerafelvételei alapján büntetni, Zugló önkormányzata továbbra is büntet. Ha a panaszos nem él jogorvoslattal az önkormányzati rendészet által kiszabott bírság kapcsán, illetve a bírságot saját elhatározásból befizeti, a szabályszegést ezzel a ráutaló magatartással elismeri, a pénz visszafizetésére nincs mód – olvasható abban a hivatalos válaszlevélben, amelyet a Zuglói Önkormányzati Rendészet adott ki egy panaszosnak, akit 50 ezer forintra büntettek egy szabálytalan megfordulás miatt a vitatott jogszabályi hátterű, önkormányzat által kihelyezett kamera képe alapján.

Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a BKK online jegyértékesítési rendszere miatt

Az Országos Rendőr-főkapitányság megerősítette az Index azon információját, hogy feljelentés alapján nyomozás zajlik a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében. "Feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen".

Menekültek Európán belüli áthelyezése - Tények az uniós kvótarendszerről

A kvótarendszer az EU és tagállamai terve. Az előzménye pedig az, hogy 2015-ben hirtelen megugrott az Európába érkező menekültek száma, és közülük messze a legtöbben Görögországban vagy Olaszországban értek az EU területére. Az EU Tanácsában a tagállamok nagy többsége a szolidaritás jegyében átmeneti intézkedést fogadott el, amely szerint a legjobban megterhelt országokból a többi EU-tagállam kvóták alapján átvesz bizonyos számú menekültet. Az eredeti javaslat szerint Magyarországról is átvettek volna menekülteket a többiek, de a magyar kormány nem kért ebből a segítségből.

Bíró a közvetítés pártján - A bírósági közvetítés gyakorlatáról, előnyeiről, és sikerének titkairól

Egy bíró, aki szem előtt tartja a peres ügyek lehetőség szerinti békés lezárását, az ügyfeleknek ajánlja a közvetítést, és él a kötelező közvetítés eszközével is. A január 1-el hatályba lépő Polgári perrendtartás pedig adja alá a lovat. Varga-Szombath Anita közvetítőből lett bíró. Írása a közvetítői eljárás gyakorlatába ad betekintést, előnyeit, és sikerének titkait foglalja egy csokorba.

A gazdasági jogot érintő főbb jogszabályváltozások 2016–17-ben

Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára foglalta össze az elmúlt egy év legjelentősebb, a gazdasági jogot érintő jogszabályváltozásait. „Az elmúlt egy év jogszabályi változásai a gazdasági jogot sem hagyták érintetlenül. A jogalkalmazó-jogkereső közönség ezt részben érthető kritikával szemléli, hiszen ezen a területen (is) indokolt lenne az állandóság, a jogszabályi környezet rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota. Másrészről azonban épp a jogalkalmazók részéről érkező visszajelzések alapján került sor a módosítások jelentős részére. Nehéz egyensúlyt teremteni eközött a két jogos igény között.”

Szó sem lehet nyomozásról a Soros-plakátok kihelyezése miatt

Elutasította a Fővárosi Főügyészség Hadházy Ákos LMP-s társelnök feljelentését, amelyet a Soros-plakátok kihelyezése miatt tett. Hadházy hűtlen kezelés elkövetése miatt tett feljelentést, mert szerinte feleslegesen költött el a kormány 5,6 milliárd forintot a "Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén" plakátokra.

Tételek: 13521 - 13540 / 16577 (829 oldal)