Hírfolyam

Megszavazták a civiltörvényt

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül.

Sólyom László és három másik tekintélyes jogász az Alkotmánybírósághoz fordult a CEU-törvény miatt

Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB). A négy jogász jogi véleménye szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása három fő okból alkotmányellenes: 1. mert sérti az egyetemi autonómiát, 2. mert korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot, 3. mert sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.

Csapást mérnek a székhelyszolgáltatókra

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Míg az új jogszabály a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó számos új rendelkezést vezet be július 1-jétől (így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag stb.), addig egyszersmind komoly jogi feltételhez is köti a székhelyszolgáltatást. Székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ab-verdikt: alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés

Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában. Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet. A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás. Az Ab ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy "hatályos jog kíméletével" járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének.

Semmisek a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezések

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket kedden kihirdetett nyilvános határozatával. Az ügyben Darák Péter, a Kúria elnöke fordult az Ab-hez, kérve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény bírák ellenőrzésére, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az ügyben az Ab a vélt vagy valós nemzetbiztonsági érdek, illetve a Kúria elnöke által felvetett alapjogi sérelem közti mérlegelést végezte el. Ennek nyomán megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések miatt főszabállyá válhat a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése, holott az alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely ennek szükségességét igazolná.

Elfogadták az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényt

Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén. Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni - ez az egyik legfontosabb újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben. A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. Nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel: a tudományos, művészeti és sporttevékenység, vagy a választottbírói tevékenység, vagy a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagsága vagy elnöki posztja, illetve egyéb jogi személy vezető tisztségviselői posztja. Törvényi szinten szabályozták az ügyvédi társulást, amely az ügyvédi tevékenység ellátására jöhet létre, valamint létrehozták az ügyvédi irodaközösség fogalmát, ez utóbbi közös infrastruktúra igénybevételével működik. Változik a védő kirendelésének eljárása, főszabály szerint a kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz. Újdonság az is, hogy a területi kamara elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárás egyes szakaszaiba beavatkozhat, utasítást adhat.

Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt

Az Országgyűlés kedden 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 154 igen, 7 nem és 33 tartózkodó szavazatot kaptak. A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza. Az elsőfokú eljárásban főszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson. Egy másik újítás az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni a többi között leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót.

Kedden uniós eljárás indulhat a magyar kormány ellen

Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen. Valószínűleg Lengyelország és Csehország is érintett lesz az eljárásban, ami azért indul, mert a három uniós tagállam nem veszi ki részét a menedékkérők áthelyezéséből.

Kiss László-ügy: törvényesen adták ki az erőszaktevő úszóedző ítéletét

Több mint egy éve derült ki, hogy Kiss Lászlót, az úszóválogatott korábbi kapitányát 1962-ben elítélték csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntette miatt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) akkor hárommillió forintos büntetést szabott ki Budapest Főváros Levéltárára, mert úgy vélték, jogellenes adatkezelés történt azzal, hogy az ügyet megszellőztető újságírónak kiadták a bírósági ítéletet. Múlt héten azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletet hozott arról, hogy nincs szó törvénysértésről. A NAIH határozatát hatályon kívül helyezték, és kimondták, hogy a levéltár körültekintően, a hatályos levéltári és adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével végezte munkáját.

A végrehajtási kifogás, különös tekintettel az ingó- és ingatlan lefoglalásával és az árverési hirdetménnyel összefüggésben előterjesztett végrehajtási kifogás elbírálásának bírósági gyakorlatára

A mű célja, hogy átfogó képet nyújtson a végrehajtási eljárás során igénybe vehető jogorvoslatokról, továbbá részletesen bemutassa a végrehajtás foganatosítása körében igénybe vehető végrehajtási kifogás, mint a bírósági végrehajtástól szóló 1994. évi LIII. törvényben biztosított jogorvoslat szabályait.

GVH: fontos az együttműködés a hatósággal

Nagyon fontos az együttműködés a hatósággal a kartellek feltárására is indított, úgynevezett "hajnali rajtaütések" során, mert annak megtagadása esetén az érintett cég éves nettó árbevételének 1 százalékáig bírságolható, egy eljárás során akár több alkalommal is. A hajnali rajtaütés vagy kutatás már bírói engedély birtokában zajlik, és a vizsgálatot végzőknek van már írásos bizonyítéka a jogsértés elkövetésére. A rajtaütés ellen nincs jogorvoslat, csak annak végén támadható meg. A GVH-nak mindenhol joga van kutatni, nem csak a cég székhelyén, autóban vagy magánlakásban is, és minden adathordozóról készíthetnek másolatot, ide értve a magáneszközöket és az autó GPS-rendszerét is. A jelszavakat köteles megadni a cég, és nem hivatkozhat arra, hogy az adott szerver nem Magyarországon van, mivel a bíróság szerint mindegy, hol van a levelezés vagy más adat. Magyarországon a GVH-n kívül az Európai Bizottság is foganatosíthat rajtaütést, ha uniós alapszerződésbe ütközés gyanúja merül fel. Gyakori kifogás a rajtaütéssel érintett ügyfelek részéről, hogy alkotmányba vagy uniós egyezményekbe ütközik az eljárás. Mivel ez egy erős közhatalmi jogosítvány, általában a közérdek megelőzi az eljárás alá vont vállalkozás magánérdekét.

Nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálása - Főtanácsnoki vélemény

A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket.

Magyarország fellebbez a strasbourgi bíróság bangladesiekkel kapcsolatos döntése ellen

A konkrét esettel összefüggésben pedig vitatható a döntésnek az a része, mely szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, illetve, hogy Szerbia nem biztonságos ország - tette hozzá. Aggályosnak tekinthető az is, hogy az érintettek nem is beszéltek konkrét üldöztetésről a magyar hatóságok előtt, továbbá az állítólagos menekülteknek már nyoma veszett - ismertette az államtitkár. Völner Pál elmondta, hogy a strasbourgi bíróság nagykamarája csak a fellebbezések egy kis részét tárgyalja érdemben, a magyar fellebbezés befogadhatóságáról az eddigi gyakorlatot ismerve várhatóan még idén, de akár pár héten belül is dönthetnek. Az érdemben megtárgyalt ügyekben is csak akkor van esély az elsőfokú döntés megváltoztatására, ha globális jelentőségű problémát, illetve a bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló egyezmény lényegét érint az adott ügy.

Gáz és áram: olcsóbban és gyorsabban vezethető be

Egy nemrég megszavazott törvénymódosításnak köszönhetően, a jövőben gyorsabbá válhatnak a közműcsatlakozások és csökken egyes hatósági vizsgálatok határideje is. Ugyanakkor szigorítás is lesz: a gáz csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét alaposabban ellenőrizné a műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatért felelős földgázelosztó.

Jön az e-recept – Olyan lesz, mint egy banki tranzakció

Hamarosan a kormány elé kerül az a jogszabály-javaslat csomag, amellyel nyugdíjazzák a hagyományos papír alapú recepteket. Az e-recept bevezetésével a papíralapú beutalók és receptek sem szűnnek meg, továbbra is lehet majd kézzel vényt írni. Idővel az e-recept és az e-beutaló kiszoríthatja a papíralapú rendelést, de hogy ez milyen gyors lesz, az majd a gyakorlatban, a rendszer működése közben dől el. A gyógyszerkiváltás ettől kezdve erősen hasonlítani fog egy banki tranzakcióra, a páciensnek igazolnia kell magát a taj-számával, vagy elektronikus személyi igazolványával, s ha megkapta a gyógyszert, akkor átvételi elismervényt kell adnia a patikusnak. Ebből következően az e-recepttel alapesetben mindenki csak a saját nevére felírt gyógyszert válthatja ki, ha egy felnőtt családtagnak vagy egy szomszédnak kell elhozni a gyógyszerét, akkor szabályos meghatalmazás kell, vagy kérni kell az orvostól a régi vényt helyettesítő papírt, amit már olyan szabadon lehet használni, mint a maiakat.

Módosulnak az oktatási törvények

Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére - kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.

Út az európai cégnyilvántartás felé

Egy uniós irányelv alapján összekapcsolják az EU tagállamok cégnyilvántartásait. A cégek néhány alapadata ingyenesen elérhető lesz, bárki számára. Az egyesített rendszer június 8-án kezdte meg működését. A kereskedelmi nyilvántartásokat, cégjegyzékek összekapcsolását rendező 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (BRIS irányelv) a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában határozta meg. Eddig az időpontig az országoknak biztosítaniuk kell a nyilvántartásuk között az átjárhatóságot. A magyar jogalkotó ennek eleget elfogadta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XLVIII. törvényt. Ezzel lehetővé kívánja tenni, hogy az uniós e-Justice honlapon keresztül a nemzeti nyilvántartásokban tárolt céginformációkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek.

Sukoró-ügy – Bírálja a Kúria döntését a két elítélt

Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – csütörtökön elítélt – egykori vezetői szerint a Kúriának a 2008-as sukorói telekcsere ügyében hozott jogerős ítélete az “igazságszolgáltatás szégyene, az eljárás pedig a jogállam sárba tiprása”. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a Kúria jogerősen három, illetve két es fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt csütörtökön. Közölték azt is, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fognak ragadni arra, hogy a “szégyenteljes eljárást” semmissé tegyék.

Azbesztper ítélet nélkül

Irategyeztetés után június 22-ére napolta el az ítélethirdetést az úgynevezett azbesztpert tárgyaló Fővárosi Törvényszék, bár a legutóbbi, márciusi tárgyaláson még úgy látszott, június 8-án három felperes ügyét le lehet zárni. A jogutódok egyikét, egy 38 évesen elhunyt fiatalember özvegyét képviselő ügyvédnő a Népszava kérdésére elmondta, az ítélet elhalasztásának ugyan nem hangzott el indoka a tárgyaláson, de vélhetően pusztán az ügy bonyolultsága, összetettsége miatt van szükség még 15 napra az eljáró bírónak, hogy minden részletet körbejárhasson. Ez egy eljárásjogi lehetőség, nem kell tehát más tartalmat belelátni vagy belemagyarázni – tette hozzá. Tudomása szerint az ÁNTSZ régóta várt szakvéleménye sem érkezett még meg, legalábbis vele nem közölték, de meglátása szerint a januárban elkészült műszaki szakvélemény is elegendő az ítélet meghozatalához.

Puhít a kormány a civiltörvényen

A kormány elfogadja a Velence Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai szempontú felvetéseit elutasították. A nagy puhulásban azért sikerült szigorodni is, 7,2 millió forint helyett 500 ezres értékhatár felett kell majd jelenteni a külföldi támogatást.

Tételek: 13741 - 13760 / 16601 (831 oldal)