Hírfolyam

A sérelemdíj és alakuló bírói gyakorlata

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az új magánjogi kódex elválasztotta a szerződésszegéssel okozott kárfelelősséget a szerződésen kívüli kártérítési felelősségtől, a nem vagyoni kártérítés intézményét kiemelte a deliktuális jogból, intézményileg azt megszüntette és a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként, sérelemdíj elnevezéssel szabályozza. A tanulmány az elméleti alapok mellett, a még éppen csak kezdeti gyakorlati problémákat is bemutatja, kitérve az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett, a bírói gyakorlatot jelentősen meghatározó elvekre is.

Fennmarad-e a helyiségbérleti szerződés, ha elárverezik az ingatlant?

Mit tehet a bérlő, ha megváltozik a bérelt helyiség tulajdonosa? Érinti-e ez az ő bérleti jogát? És az új tulajdonos honnan szerezhet tudomást arról, hogy a helyiségen bérleti jogviszony áll fenn? Bár a jogszabály e körben egzakt rendelkezést nem tartalmaz, a végrehajtási törvény egyes rendelkezéseit és az azokhoz kapcsolódó bírósági döntéseket összeolvasva az a következtetés vonható le, hogy az ingatlan elárverezése az adós által megkötött helyiségbérleti szerződést nem szünteti meg, ekként a bérlő az ingatlan elhagyására nem kötelezhető. Figyelemmel továbbá arra, hogy maga a végrehajtási törvény a bérleti (haszonbérleti) díjak árverési vevő általi szedésének feltételeit is szabályozza, e szabályok puszta léte is azt támasztja alá, hogy a helyiségbérleti szerződés az árverést követően fennmarad.

Októberben dönt a Velencei Bizottság a lex CEU-ról

Egy CEU-n belüli forrásunktól úgy értesültünk, hogy a felsőoktatási törvény módosításáról csak októberben várható döntés a Velencei Bizottságban, ezért megkérdeztük a bizottságot is, hogy helytálló-e az információ. Kiderült, hogy igen: a Velencei Bizottság sajtósa, Panos Kakaviatos kérdésünkre azt írta, hogy bár a civiltörvényről már június közepén tárgyalnak Trócsányi László igazságügy-miniszterrel, a CEU-törvényről majd csak az október közepén esedékes plenáris ülésen fogadnak el véleményt. Közben a magyar Alkotmánybíróság is vizsgálja a törvényt ellenzéki képviselők beadványa után, kérdés, ők mikor döntenek.

Fémkereső kapukat, röntgeneket szereltek fel a bíróságokon

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-t pénteken arról tájékoztatta, hogy 108 fémdetektoros kaput, 72 csomagvizsgáló röntgenalagutat, 150 kézi fémkeresőt, 1185 számítógépet és 165 hálózati eszközt szereztek be a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott biztonságnövelő projekt keretében.

Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma - Belügyminiszteri beszámoló az Országházban

A tárcavezető külön kiemelte, hogy a közterületeken 2010-hez képest tavaly 11 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el, a nyomozások eredményessége pedig 71 százalékkal jobb. Ez a javulás Európa nagyvárosai között is egyedülálló - tette hozzá. A belügyminiszter a rendőrség fegyverzetét elavultnak nevezte, mivel 60-70 éves konstrukcióról van szó. Hozzátette, jelenleg a kormány engedélye alapján fegyvercserére készülnek úgy, hogy visszaállítják Magyarországon a könnyűfegyverek gyártását: pisztolyt, hadi pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt és géppuskát, valamint azokhoz kapcsolódó lőszert gyártanának.

Megszüntették a nyomozást Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen

Költségvetési csalás gyanújával vádemelést javasolt a NAV az ügyészségnek a Gattyán György Docler-csoportját érintő ügyben. Az ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény. A költségvetési csalás elkövetése nem volt kétséget kizáróan megállapítható – indokolt a Fővárosi Főügyészség. Ugyanakkor Gattyán ellen folyamatban van egy másik ügy is, amely szintén költségvetési csalás miatt indult.

Kéthetes üléssel folytatja az Országgyűlés

Összesen négy napot ülésezik az Országgyűlés a következő két hétben. A parlament kedden összesen tizennégy előterjesztésről dönthet, ekkor fogadhatják el például a kormány versenyképesség javítását célzó javaslatcsomagját is. A határozathozatalok után tizenkét előterjesztés általános vitáját bonyolítják le. A képviselők egyebek mellett tárgyalhatnak az elektronikus hírközlésről és a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvények módosításairól is. Szerdán az Állami Számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója kerülhet elsőként terítékre, majd a társasági- és osztalékadóról szóló törvénymódosító javaslat általános vitáját is megtarthatják.

Cégvezetők feketelistán - Tavaly több mint 13 ezer személyt tiltottak el a cégvezetéstől

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet. Tavaly több mint 13 ezer magyarországi vállalkozáshoz köthető személyt tiltották el a cégvezetéstől, és ez a szám évről évre nő.

Zöld szervezetek bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét

A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti.

Veronai baleset: az Emmi kezdeményezi a biztosítótársaságok kártérítési gyakorlatának áttekintését

Az Emmi arra kéri a Magyar Nemzeti Bankot, mint a magyarországi biztosítók felügyeletét ellátó szervet, hogy vizsgálja meg a biztosító társaságok eljárási gyakorlatát a kártérítési igények teljesítéséről a veronai buszbaleset kapcsán - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.

Ingatlancsütörtök - Mit tehet a becsapott vevő?

A lakáspiaci hullám emelkedő tranzakciószámot hozott – a tavalyi közel 150 ezer után idén 5-10%-kal több adásvételt várnak a szakértők –, ám ritka mellékhatásként sokakat ér kellemetlen meglepetés a beköltözéskor: nem a megbeszélt állapotban kapják meg a vásárolt ingatlant. Az OTP Ingatlanpont szakértője osztja meg tapasztalatát arról, mennyire jellemző ma ez és mit lehet tenni ilyen esetben.

A Fővárosi Ítélőtáblán felgyorsultak az eljárások - Az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek

Tavaly jelentősen felgyorsultak eljárások a Fővárosi Ítélőtáblán, az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, a cél pedig az, hogy a jövőben minden ügy fél-egy éven belül érjen véget - mondta Ribai Csilla, a tábla elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Előzetes döntéshozatali eljárás - Hatás a magyar bíróság előtt folyó perre

Amennyiben egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése, ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti - bizonyos esetekben kezdeményezni köteles. De mi történik ilyenkor a hazai perrel? Szükséges az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét?

Ráfázhat a gumi lángjánál melegedő férfi

Megkezdődött a Komlói Járásbíróságon annak a pécsváradi férfinak a pere, akit szomszédjai jelentettek fel, mivel az idős férfi 2013-tól kezdve, telente rendszeresen autógumival, műanyagpalackokkal, illetve vegyianyagokkal kezelt hulladékfával fűtötte vegyes tüzelésű öntöttvas kazánját. A közelben lakók sokat szenvedtek a gumik és műanyagok elégetése nyomán a kéményen távozó bűztől, ezért gyakran kérték az idős férfi, hogy hagyjon fel szokásával.

Lex CEU - New York állam kormányzója tárgyalna a kormánnyal

Haladéktalanul kész tárgyalni a magyar kormánnyal New York állam kormányzója a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény azon módosításairól, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a Budapesten működő Közép-európai Egyetemet (CEU). Andrew M. Cuomo mindezt szerdai közleményben jelezte, ismételten értésére adva a magyar kormánynak, hogy CEU-ügyben nem az amerikai szövetségi kormány, hanem New York állam az illetékes.

Lehetséges-e a munkavállalók „röghöz kötése”? - Lehetséges munkajogi jogintézmények ismertetése

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról a munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E megoldások egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással, a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással.

Az egyszerűbb közigazgatási rendtartás eredményes lehet - Jelentős változások lesznek a jogalkalmazásban

A Kúria elnöke szerint eredményes lehet az új közigazgatási rendtartás, amely olyan, mint egy szerkezetkész ház, tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni. Darák Péter Visegrádon, A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián azt mondta, azért is kell különös gondossággal beszélni az új szabályozásról, mert bár elfogadták, hatályba még nem lépett, ezért nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, amelyek mérhetővé teszik a kodifikáció sikerét.

Kamupártok: jogerősen megússzák

Egy gyanús induló már biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben. Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. Mindez alátámasztja azokat a híreket, amelyek szerint az ügyészségek sorra leállították a feljelentett kamupártok ügyében indított nyomozásokat. A végül – úgy tűnik – következmény nélkül maradó esetek súlyosságát jelezheti, hogy az államkincstár a 2014-es választás előtt összesen majdnem 6 milliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek.

Csúszik a civiltörvény parlamenti végjátéka

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat zárószavazását még a tavaszi ülésszakban tervezik, de júniusra csúszik – mondta kedden Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Szavai szerint a törvényjavaslat elfogadásával várnak a nemzeti konzultáció részeredményére, valamint a Velencei Bizottság előzetes véleményére, amelyek várhatóan június elejére meglesznek. A kérdés, hogy ezekben lesz-e esetleg olyan módosítási javaslat, amely beépíthető az előterjesztésbe – tette hozzá.

Áder kontra Vágvölgyi: vége az ügynek, az Ab nem foglalkozik vele

Az Alkotmánybíróság kedden visszautasította Vágvölgyi B. András és az Index panaszát az őket elmarasztaló bírósági ítéletek ellen, ami – az elutasítással ellentétben – azt jelenti, hogy nem hajlandó vele érdemben foglalkozni. Ezzel a jogvita legalábbis itthon véglegesen lezárult. Az Ab Juhász Imre vezette tanácsa kedden úgy ítélte meg: a panaszosok egyszerűen elégedetlenek az ellenük született ítélettel. Ám az Alkotmánybíróság nem egy újabb fellebbezési fórum, nem dolga megítélni, hogy a bíróságnak igaza volt-e, valóságos alkotmányjogi probléma pedig itt nem merül fel – ezért a testület a panasszal érdemben nem foglalkozott.

Tételek: 13801 - 13820 / 16601 (831 oldal)