Hírfolyam

Kiadónk május 17-én (szombaton) zárva tart.

Hírfolyam

Elhalasztanák a civilek finanszírozásáról szóló EP-jelentést - A német képviselők később tárgyalnák az átláthatósági szabályok vizsgálatát

Elhalasztaná a civil szervezetek finanszírozásáról szóló európai parlamenti jelentés tárgyalását a javaslatot jegyző német képviselő, hogy azt ne lehessen "összemosni" az NGO-szabályozás tervezett magyarországi szigorításával - jelentette a Politico brüsszeli hírportál. A beszámoló szerint a néppárti Markus Pieper azt kérte a képviselőtársaitól, hogy három hónappal halasszák el a szavazást az átláthatósági szabályokról, mert el akarja határolni javaslatát a magyar kormány megközelítésétől.

Lezárulhat a négy éve húzódó Sukoró-per

Csak két napot tűztek ki a tárgyalásra, ami arra utal, hogy kimondják az ítéletet. Két tárgyalási napot tűzött ki a legfőbb bírói fórum a sukorói telekcsere négy éve tartó büntetőperében - írta a Magyar Hírlap csütörtöki számában.

Nem lesz Liget-népszavazás

Nem lesz népszavazás a Városliget beépítéséről, legalábbis a Moldován László LMP-s önkormányzati képviselő által beadott, a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) által elfogadott kérdésből biztos nem. Korábban a képviselő népszavazási kérdései közül kettőt elutasított, egyet viszont átengedett a FVB. Ez úgy hangzott: „egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti Építési Szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöldfelülete 70 százalék legyen?”

Reklámszövetség: a reklámadót azonnal meg kell szüntetni

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségei szerint a reklámadót haladéktalanul meg kell szüntetni, és elutasítják a kormány reklámadó fenntartására vonatkozó szándékát, valamint a reklámadó mértékének emelését - közölték a szövetségek közleményükben. Az MRSZ mellett a közleményt aláíró 11 szakmai szervezet fenntartja eddigi álláspontját, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, ezzel összhangban elfogadhatatlannak tartják a reklámadó 7,5 százalékra emelését - a jelenlegi 5,3 százalékról -, és kérik a kormányt a reklámadó kivezetésének iparági egyeztetésére.

Megbukott Brüsszelben az atomtörvény

Fennakadt az Európai Bizottság szűrőjén az Orbán-kormány atomtörvény-módosítása. A Népszava információi szerint a testület jogsértő passzusokat talált a szövegben, és a jogszabály azonnali átírását kérte. Nem nyerte el az Európai Bizottság tetszését az a tavalyi törvénymódosítás, amellyel a kormány az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogköreit és önállóságát csökkentve utólag átírhatóvá tette a nukleáris hatóság döntéseit. A jelenlegi szabályozás szerint az OAH hatósági határozatait kormányrendeletekkel felül lehet bírálni, ez azonban a Népszava brüsszeli forrásokból származó értesülései szerint nem egyeztethető össze az európai joggal.

Új adót vethetnek ki a kutyatartókra

Új adót vetne ki a kutyatartókra az a törvényjavaslat, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be még a múlt héten – írja az Állatportál.hu. Az állatvédelmi törvény módosítására irányuló javaslat számos kérdésre részletesen kitér, a portál azonban kiemeli az ebrendészeti feladatok költségtérítéséről szóló rendelkezéseket, így azt, hogy a kutyatartás helye szerint illetékes önkormányzat évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be az állattartóktól.

A kormány, rendeletben szabályozná a villanyautók töltésének díját

Május 8-ig lehet a kormány hivatalos honlapján véleményezni az új rendelettervet, miszerint nyomon követnék és szabályoznák az elektromos autók töltéséért beszedhető díjak kiszámítását. Az új rendelet szerint a villanyautók töltési díját az áramkút üzemeltetőjének a honlapján kell közzétennie.

Nő a bíróságok büdzséje

A bírósági fejezet jövő évi költségvetése 120,350 milliárd forint, ami növekedés az ideihez képest, ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumé (IM) átszervezések miatt csökken. Az ügyészség, az Alkotmánybírság és az ombudsmani hivatal az ideihez hasonló összegből gazdálkodhat jövőre is a 2018-as költségvetési törvényjavaslat szerint, amelyet kedd délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

Levelet írt Kövérnek az ET emberi jogi biztosa

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa április 26-án levelet írt Kövér László fideszes házelnöknek a készülő civil törvényről. Nils Muižnieks súlyos aggályainak adott hangot a készülő tervezet miatt, amely április 7-én került az Országgyűlés elé, s melynek célja, hogy megbélyegezhesse azokat a szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást. Most az ET emberi jogi biztosa levelében is egyértelművé tette: a civil törvény tervezetét ellentétesnek tartják a Magyarország által vállalt nemzetközi joggal és normákkal.

Megkezdődött az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság másodfokú tárgyalása

Iratismertetéssel megkezdődött a Jozef Rohác és Portik Tamás ellen a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult összevont büntetőper másodfokú tárgyalása szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Az ügyészség Portik Tamás esetében az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban azt indítványozta, hogy az ítélőtábla egészítse ki a bűncselekmény minősítését a "sok ember életét veszélyeztetve" kitétellel, mert bizonyítékok támasztják alá, a vádlott tudott arról, hogy robbantás készül és abban mások is megsérülhetnek. Az ügyészség szerint ezért indokolt az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

A lakásvásárlások akadálya lehet a súlyosbodó közösköltség-tartozás

A közösköltség-tartozás behajtásának nehezebbé válása további terheket róhat a leendő lakásvásárlókra. A tulajdonosi közösség mellett a leendő lakásvásárlók számára is komoly gondot jelenthet a felhalmozott közösköltség-tartozás, hiszen a vásárlás során minden egyéb mellett arra is figyelmet kell fordítania a vásárlónak, hogy az eladó igazolja, nincs ilyen jellegű tartozás sem az ingatlanon. Ezt alapvetően egy a közös képviselőtől kikérhető nullás igazolás bizonyíthatja. Komoly problémát jelent azonban, hogy országos szinten eltér a bírósági gyakorlat, hogy kinek a felelőssége a tartozás megfizetése. Ezáltal olyan ítéletek is születtek a korábbiakban, amelyek a korábbi tulajdonostól, mások pedig az új tulajdonostól követelik a tartozás megfizetését, ami miatt a vásárlóknak még fontosabb az esetleges tartozások leinformálása. Emellett az adásvétel előtt pontosan a közös költség kérdése miatt mindenképp javasolt kikérni a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (SzMSz) és a közös költség mértékéről szóló igazolást. Az alapító okirat ugyanis rendelkezhet egyetemleges felelősségről, vagyis hogy a közösköltség-tartozás rendezéséért értékesítéskor az ingatlan eladója és vevője egyaránt felelős, kettőjüktől jogosan követelheti a társasház a befizetést. Az SzMSz megismerése azért fontos, mert ez a dokumentum (vagy pedig közgyűlési határozat) hatalmazhatja fel a közös képviselőt jelzálogbejegyzés elindítására. Mindezek nagymértékben befolyásolhatják az ingatlan mindenkori értékesítését, illetve komoly többletterhet róhat a vásárlókra.

Itt az adócsomag

Kedden a költségvetés mellett a kormány a tavaszi adócsomagját is benyújtották a parlamentnek. Egyebek között változnak a lakáskiadás szabályai is. A törvényjavaslat könnyít a hosszú- és rövid távú lakáskiadás adózásán is. 2018-tól a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint. A hosszú távú ingatlan-bérbeadók is jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan kiadásból származó jövedelem után mindössze a 15 százalékos szja-t kell megfizetnie minden érintettnek.

Jogkorlátozó önkormányzat - Áprilisi Ab-mustra

Az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot korlátozó szabályozást – állapították meg az alkotmánybírák az ásotthalmi önkormányzat rendelete kapcsán. Egy időközi választás szórólapján szereplő közléseket pedig valótlan tényállításoknak minősítették. - Górcső alatt az Alkotmánybíróság áprilisi határozatai.

Nyert a Közgép a Kúrián is

A Közgép Zrt.-nek adott igazat a Kúria kedden, vagyis végképp megdőlt az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság állítása, hogy Simicska Lajos cége hamis adatok közlésével pályázott a Győr-Gönyü kikötő fejlesztésére kiírt tenderen. Erre hivatkozva a Közbeszerzési Hatóság 2015. június 5-én 3 évre eltiltotta minden magyarországi közbeszerzési pályázattól. A vád szerint a zrt. nem a valóságnak megfelelő adatokat adta meg a beruházáshoz szükséges uszályok zárt fedélzetének alapterületéről. Csakhogy az első és a másodfokú bíróság is kimondta, hogy szó sem lehetett tudatos megtévesztésről, hiszen a Közgép a szerb hatóságoktól kért és kapott eredeti hajótörzskönyv alapján adta meg a fedélzet alapterületét, ráadásul nincs is a magyar szakirodalomban konkrétan meghatározva a zárt fedélzet fogalma. A Közbeszerzési Hatóság azonban még a másodfokú ítéletet követően is csak napokkal később vette le a tiltólistáról a Közgépet, és jogorvoslati kérelemmel a Kúriához fordult. A tegnapi ítélet után viszont már fellebbezésnek helye nincs. A Közgép kártérítési pert indít.

Népszavazás lehet a korrupciós bűncselekmények elévüléséről

Hitelesítette a korrupciós bűncselekmények elévülésének legalább 12 évre emeléséről szóló népszavazási kérdést keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdést Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, hitelesítsék a kérdést, mert az az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Tömeges hamisítással vádolnak somogyi ügyvédeket

Négy somogyi ügyvéd és egy ügyvédi iroda két alkalmazottja, köztük a titkárnő is a vádlottak padjára ül abban az okirathamisítási ügyben, amely május elején kezdődik a Zalaegerszegi Törvényszéken. A vád szerint valótlan tartalmú okiratokat állítottak ki külföldieknek, hogy tudják használni a jogosítványukat Magyarországon is. Ehhez hamis bérleti szerződéseket készítettek. Közreműködőként felkértek magyar háztulajdonosokat is, akik a hamis lakcímeket szolgáltatták. Összesen 63 ember ellen emelt vádat az ügyészség.

A bíróságok a rend képviselői - Handó Tünde nyilatkozata

A bíróságok a rend megjelenítői és képviselői, a nyugodt ítélkező munka feltételeit pedig a bírósági szervezetnek kell megteremtenie - jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Handó Tünde a Nyíregyházi Törvényszék tavalyi munkáját értékelő összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón elmondta, bárkinek, aki a bírósághoz fordul, azt kell éreznie, hogy a bíróságon "rend, nyugalom és biztonság" van. A biztonság egyrészt a bíróságon dolgozók és az ügyfelek fizikai biztonságát jelenti, másrészt azt, hogy az ide forduló állampolgárok ügye olyan helyre kerül, ahol azt a törvényeknek megfelelően, a jogszabályok szerint ítélik meg - fogalmazott az OBH elnöke.

Elítélték a Hajógyári-sziget császárát

Hét év börtönre ítélte Vizoviczki Lászlót vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú döntésével.

Lex CEU, civil törvény - Reagált a kormány az Európa Tanácsnak

A magyar kormány tudomásul veszi az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozatát, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló jogszabály és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat Velencei Bizottság általi véleményezését kezdeményezi - közölte az Igazságügyi Minisztérium pénteken. A tárca közleménye szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban egyeztetés van folyamatban az Európai Bizottsággal is. A magyar kormány fontosnak tartja a Velencei Bizottsággal való együttműködést - írta az Igazságügyi Minisztérium. Erre figyelemmel, valamint annak érdekében, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos készülő szabályozás nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban legyen, a kormány nevében az igazságügyi miniszter előkérdések tisztázása céljából jogi szakvéleményt kér a Velencei Bizottságtól - tették hozzá.

Gumibottal és gázsprayvel jár majd az élelmiszerrendőr

Szolgálati jelvény és igazolvány, gumibot és gázspray – ezekkel szerelkezhetnek fel az élelmiszer-ellenőrök a jövőben, ha elfogadja a parlament a most benyújtott törvénymódosítást. Szigorodik az élelmiszeres vállalkozások nyilvántartása is, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jogosítványokat kap összehasonlító termékvizsgálatokra is.

Tételek: 13901 - 13920 / 16607 (831 oldal)