Hírfolyam

Halálkamion - Előzetesben maradnak a vádlottak

Előzetes letartóztatásban maradnak az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetéséig a parndorfi ügyként elhíresült eset vádlottjai - közölte a Kecskeméti Törvényszék. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat 11 afgán, bolgár, illetve libanoni férfi ellen május elején. A bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.

Dilemmák a büntetőjogi belátási képesség fogalma körül

Az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépésével több, mint fél évszázad után kerül vissza büntető jogunkba a belátási képesség fogalma, amely a büntethetőségi korhatár 12 évre történő szektorális leszállításával a 12 és 14 közöttiek büntethetőségének feltételévé vált.Időre volt szükség, hogy ez az újszerű jogintézmény a gyakorlatban rögzüljön és ahhoz is, hogy a köztudatban elmélyüljön. Talán még ma sem került pont a belátási képesség fogalma és tartalma körüli kérdések végére.

Megszüntették a nyomozást Horváth András ügyében

Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta Horváthot. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentés kapcsán megsértik a jogszabályokat. Horváth Andrást a NAV személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta a rendszerszintű áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.

Átadási letartóztatásba helyezték a menedéket kérő német neonácit

Elrendelte a Fővárosi Törvényszék a Sopronban elfogott Horst Mahler átadási letartóztatását szerdán, az átadás határidejéről azonban arra hivatkozva nem döntött, hogy néhány részlet még tisztázásra szorul a német férfi európai elfogatóparancsával kapcsolatban. A bíróság kimondta: az Igazságügyi Minisztériumon keresztül megkeresik a német igazságügyi hatóságot, kérve, hogy június 5-ig adjanak pontos tájékoztatást az európai elfogatóparancs teljes szövegéről, arról, Horst Mahler büntetését miért szakították korábban félbe, illetve mennyi időt kell még rács mögött töltenie. Az átadási letartóztatást a bíróság június 26-ig rendelte el. A holokauszttagadásért elítélt Horst Mahler nem fellebbezett, de ellene van az átadásnak, politikai menekültnek tekinti magát.

Letöltendőt kaptak a Budapest Airport volt jogászai

Másodfokon jelentősen súlyosabb büntetést szabtak ki a Budapest Airport egykori jogi előadójára és jogi igazgatójára minősített vesztegetés miatt – számolt be az MTI. A két jogász 2008-ban jogtalan előnyt kért azoktól az ügyvédi irodáktól, melyekkel a cég megbízási szerződést kötött – a megbízás elnyeréséhez vissza kellett osztaniuk a megbízási díjból. A vádiratban más korrupciós cselekmények is szerepeltek.

Önkényes lakásfoglalás – Mi a teendő?

Az önkényes lakásfoglalással - mint a lakás tulajdonosát a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének részjogosítványaitól egyaránt megfosztó magatartással - szemben több jogág is tartalmaz igénybe vehető eszközt. De melyik ezek közül a leghatékonyabb? Az önkényes lakásfoglalás sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem keveredő össze a jogcím nélküli lakáshasználattal. A jogcím vizsgálata és további szempontként a birtokba lépés módja elméletben és gyakorlatban egyaránt pontosan elkülöníthetővé teszi a jogcím nélküli lakáshasználat és a tulajdonos által üresen hagyott ingatlan – vi et clam – birtokbavételében álló önkényes lakásfoglalás eseteit. Erre mutat, hogy jelentősen eltérnek egymástól az „igénybe vehető” eljárások is: míg az önkényes lakásfoglalóval szemben a tulajdonos nemperes eljárással is, addig a jogcím nélküli lakáshasználat esetében csak peres eljárással kérheti a bíróságtól az ingatlan elhagyására történő kötelezést. A két esetkör közötti határvonalat a jogalkotó – amint látni fogjuk: kivételszabályok beiktatásával –a bírósági végrehajtásról szóló törvényben törte át, amikor olyan „tényállásokat” határozott meg, amelyekben a használó bár korábban rendelkezett jogcímmel, mégis lehetőség van vele szemben az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó eljárásrend alkalmazására.

A nap száma: cégek ezreit törlik havonta a bíróságok

Az elmúlt négy évben megszűnt 253 378 vállalkozás több mint harmadát, 91 615 céget kényszertörléssel szorították ki az üzleti életből – írja a feketelista.hu A portál beszámolója szerint 2017 első négy hónapjában a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban (6429). Jelentősen nőtt a részvénytársaságok és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok, vagyis a kft.-k száma. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574, a kft.-k száma pedig négy év alatt több mint 30 ezerrel csökkent.

Levizsgázott női egyenjogúságból az Alapjogokért Központ

Elképesztő közleményt adott ki az Alapjogokért Központ a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezménnyel kapcsolatban. Arra kérték az Országgyűlést, hogy ne ratifikálják az egyezményt, mert az lebontaná a hagyományos családmodellt. Szerintük a férfiak és nők közötti egyenlőséget Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabály biztosítja, ráadásul az alaptörvény értelmében a nőket az állam külön intézkedésekkel is védi. A magyar Btk. pedig nemzetközi összehasonlításban is szigorú szankciókat állapít meg a szexuális bűncselekmények minden formájára. Semmi szükség nincs tehát arra, hogy a nemzetközi genderlobbi nyomásának engedve az isztambuli egyezmény ratifikálásával a magyar jogalkotó beemelje a magyar jogba a "társadalmi nemek" kategóriáját - írták a közleményben.

Az OGY elfogadta az erdőtörvény módosítását

Az Országgyűlés kedden elfogadta az erdőtörvény módosítását. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Erdészeti Albizottságának elnöke a jogszabály-módosítás kapcsán kifejtette: Magyarországon a természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya eléri a 40 százalékot. A korábbi erdőtörvény és a természetvédelmi törvény viszont nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, ami azt eredményezte, hogy a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások szinte megfosztották az erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától.

Júliustól 7,5 százalék a reklámadó mértéke

Módosította a parlament a reklámadóról szóló törvényt, ennek értelmében 7,5 százalék lesz a kulcs a második félévben a reklámadó-fizetésre kötelezetteknek. A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely egyebek mellett rögzíti, hogy mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.

Csalás, megvesztegetés és hamisítás – ezek most a legnagyobb ügyek

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt négy évben harminc ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi ügyben nyomozást rendeltek el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult – mondta a vádhatóság szóvivője. Fazekas Géza elmondta, eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, másik hétben megszüntették az eljárást, míg a többi ügyben folyamatban van a nyomozás. Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.

Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül. Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

Bevetné a legszigorúbb büntetést Magyarország ellen az EP

A Néppárt is belement abba, hogy bevethessék a hetes cikkely szerinti szankciókat a magyar kormánnyal szemben. Ez végső soron a szavazati jog megvonását is jelentheti. A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Az állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról; felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten; felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

Adócsalónak minősülhetünk, ha elfogadjuk a hibás NAV-os bevallástervezetet

Összefoglaltuk, mire figyeljen, aki még nem nézte át a NAV által készített bevallástervezetet. Főként a családi adókedvezmény érvényesítésénél fordulnak elő hibák. A társas vállalkozóknak személyes közreműködésük után legalább a minimálbérre, de inkább a garantált bérminimumra minimumjárulékot kell fizetniük minden hónapban. A családi járulékkedvezményt viszont csak a ténylegesen felvett jövedelem után megfizetett járulék terhére lehet igénybe venni. Ez azért veszélyes, mert azt mindenki szívesen elhiszi, hogy visszajár neki az szja. Viszont ha jóváhagyja a NAV-os tervezetet, azaz az összeget visszakéri, akkor később egy ellenőrzés során ez jogosulatlan visszaigénylésnek fog minősülni, amit kétszáz százalékos adóbírsággal büntethetnek. Sőt, az is lehet, hogy költségvetési csalás miatt még büntető eljárás is indul a vállalkozó ellen. Akiknek nullára hozták ki a fizetendő adót a bevallástervezetben, előfordulhat, hogy bizonyos hónapot nem vettek figyelembe a családi adókedvezménynél, és tulajdonképpen visszajáró adójuk lenne. Ha valakinek fizetendő adót mutat a tervezet, lehet, hogy a gyerek adóazonosító jele nincs meg, nincs kitöltve, és emiatt nála nem veszi figyelembe a NAV a kedvezményt. Ott vannak a többgyerekes élettársak is, akiknél szintén nem tudja a tervezet, mennyi adókedvezményt érvényesíthetnek.

Versenyhivatali rajtaütések - A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatainak jogi szabályai

Januártól már a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. Mihez van joga a hatóságnak, és mihez nincs? Milyen szabályok védik a cégeket? A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek. A rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben is felhasználhatók, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják. A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, mely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. Az eljáró GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.

Nyilvántartási és a biztosítási ügyfélszerződéseket érintő jogsértések

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 32 millió forint bírságot szabott ki a Groupama biztosítóra, egyebek között informatikai, kiszervezési, vállalatirányítási, nyilvántartási és a biztosítási ügyfélszerződéseket érintő jogsértések miatt. A hiányosságok alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.

Amikor az autósok kárára téved a szakértő...

Sérül a kárt szenvedett vétlen autós érdeke a vitatható kárrendezési eljárás miatt. A folyamat ellentmondásos szereplője a gépjármű-kárszakértő. A terület újraszabályozásra szorul, hiányzik a szakértői kamara. A biztosítókkal szerződésben álló kárszakértők vállalkozóként a biztosítók igényeinek megfelelően végzik a kárfelmérést – mondta Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő. Szerinte a kötelező gépjármű-felelősségi törvény nem elég, a kárrendezés megérdemelne egy külön jogszabályt, hiszen amíg alapvető jogi kérdések nincsenek tisztázva, addig a biztosítók számos esetben törvénytelenül járnak el a kárrendezés során. Erre példa a külföldön történt, de belföldi biztosítónál bejelentett káresetek. A külföldi biztosító magyar partnere megbízási díj fejében a külföldi károkozó biztosítójának érdekeit nézi, nem pedig a magyar ügyfélét. Hiszen ugyanannyi kártérítés illeti meg a magyar károsultat is, mint hasonló esetben bárkit abban az országban, ahol a káresemény történt, mégis a negyedét kapja meg, vagy még ennél is kevesebbet a neki járó összegből. A magyar biztosítók nemzetközi egyezményeken, uniós és hazai jogszabályokon átlépve önkényesen átveszik a teljes ügyintézést, holott nem kellene. Csak a dokumentumok begyűjtése, a műszaki felmérés és a postázás a feladatuk. Ám ilyenkor is a magyar gyakorlatot alkalmazzák és ezzel jelentős veszteséget okoznak a kárt szenvedett magyar autósoknak.

Több mint 80 százalékos az eltérés az Airbnb szállásadóinál

A NAV az ír adatokat összevetette a szállásadók bevallásaival, a kockázatelemzők az érintettek 81 százalékánál találtak eltérést. Ez vagy abból adódott, hogy a szállásadók egyáltalán nem vallottak be szálláskiadásból származó bevételt, vagy kevesebb összeget szerepeltettek bevallásukban a kapott összegnél. "A kockázatelemzés eredménye alapján a NAV támogató eljárás keretében keresi meg az eltéréssel érintett szállásadókat. Az adóhivatalnak ugyanis nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját" - hangsúlyozta az adóhatóság vezetője. Már 900 magánszemélynél el is indult a támogató eljárás, amelyet - annak ellenére, hogy az abban való részvétel önkéntes - mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.

Így adsz fizetést a dolgozóidnak? Több buktatót is rejt ez az új lehetőség

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon. Az MRP egy olyan szervezet, amelyet egy foglalkoztató azért hoz létre, hogy általa vagy anyavállalata által kibocsájtott értékpapírokat tartson a munkavállalók javára. Az MRP-n keresztül a munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15 százalékos adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatáson a teljes munkavállalói és munkáltatói közteher lenne fizetendő. Ennek a kedvező adózásnak nagyon fontos eleme a dolgozók MRP szervezetben való részesedésszerzésének adómentessége is: normális esetben ugyanis, amikor a munkáltató közvetlen juttat a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen értékpapírt, a juttatás után adózni kellene – éspedig a magas bérterhek mellett.

Nem kérhet pénzt a Debreceni Egyetem a közérdekű adatokért

Első fokon az Átlátszó Oktatásnak (ÁO) adott igazat a Debreceni Törvényszék abban a perben, amelyet a portál egy közérdekűadat-igénylés miatt indított. Az egyetemtől többszöri felszólítás után sem kapták meg a kért adatokat, majd az intézmény hajlandó lett volna teljesíteni a kérést, de csak akkor, ha 575 564, majd 453 200 forintot fizet az ÁO. A díjfizetés mellett úgy próbált érvelni az egyetem, hogy túl sok munkát jelentene számukra az adatok összegyűjtése, de ezt a bíróság nem fogadta el, hiszen több mint 4000 nem oktatói munkakörben alkalmazott dolgozója van.

Tételek: 13841 - 13860 / 16607 (831 oldal)