Hírfolyam

Fenekestül felfordul az életünk január 1-jétől

Jön a fizetős M0-s, egy rakat új adó, illetve pár adókedvezmény, változnak a cafeteria szabályai, indul a fuvarozókat ellenőrző elektronikus rendszer, változik a KRESZ-vizsga, és az autóbontók is kapnak egy plusz adminisztrációt. A közvéleményt és a szakmát is hidegzuhanyként érte a hír 2014 végén: a személyautók számára eddig díjmentes autópálya-szakaszok – az M0-s egyes részei, a fővárosba bevezető autópályák bevezető szakaszai és a vidéki elkerülők – fizetőssé válnak az év elejétől. A hatalmas felzúdulást kiváltó terv úgy szól: január 1-jétől úgynevezett megyematricákat vásárolhatnak az autósok, ezek éves díja ötezer forint, és így lehet igénybe venni a megye összes fizetős útszakaszát. A gyors bevezetés miatt egyetlen kedvezményt nyújtottak: azok, akik a február végéig megveszik az éves matricát, megússzák a pótdíjfizetést, ha januárban matrica nélkül használták az fizetős szakaszokat.

Változások a társasági adózásban

Jelentősen változik a társaságok adózása jövőre, többek között szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai és társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is. Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.

Devizahitelek - Január elsejétől a november hetedikei árfolyamon

Január elsejétől fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket a bankok, jövő év február elsején életbe lép a fair banki törvény és az elszámolásnál, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak. A november elején hozott döntés értelmében a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni.

Hatályba lép az új innovációs törvény

Január elsején lép hatályba az új innovációs törvény, az Országgyűlés november 25.-i ülésén fogadta el a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló új szabályozást. A törvény értelmében létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az Országos Tudományos Alapprogramok Iroda (OTKA Iroda) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) összeolvadásával. Az összeolvadást követően az NKFI Hivatal mint az OTKA Iroda és a NIH általános és egyetemes jogutódja látja el az összeolvadó költségvetési szervek közfeladatait.

Huszonöt éves az Alkotmánybíróság

Huszonöt éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés; a szervezetről, a hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. A békés politikai rendszerváltást kidolgozó nemzeti kerekasztal résztvevői 1989. szeptember 18-án írták alá a többpárti, demokratikus jogállam kialakítását megalapozó megállapodást, amelynek egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt.

97 törvényt fogadott el megalakulása óta a parlament

Csaknem száz törvényt fogadott el 2014. májusi megalakulása óta az Országgyűlés. A május 6. óta tartott több mint 40 ülésnapon megszavazott 97 új törvény, törvénymódosítás, nemzetközi egyezmény csaknem háromnegyedét, 70-et, a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok - derül ki a parlamenti honlap adataiból.

Hatályba lép az adósságfék-szabály

Csütörtöktől hatályos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új adósságfék-szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását és a devizahitelezés újbóli felfutását. A jegybank rendelete két új fogalmat vezet be: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM). A szabályozás lényege, hogy 2015. január 1. után minden, 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor vizsgálni kell, hogy a törlesztőrészlet nem haladja meg a leendő adós igazolt, legális nettó jövedelmének az 50 százalékát, a magas (havi 400 ezer forintot meghaladó) jövedelmű ügyfelek esetében a 60 százalékot. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb a szabály: a JTM felső korlátja euróban felvett hitel esetén 25 (a magas jövedelműeknél 30) százalék, egyéb devizában felvett hitel esetén 10, illetve 15 százalék.

A jövő évi minimálbér: 105 ezer forint

A jövő évben a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra nő. Ugyanakkor a vállalkozási szféra számára ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék - erről állapodott meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Februártól tárgyalások kezdődnek a munka törvénykönyve felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről. A korkedvezményes nyugdíj lehetősége jelenlegi formájában januártól megszűnik. A hétfőn megkötött bérmegállapodás értelmében 2015. január elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 122 ezer forint összegű lesz. Ezen kívül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum vállalatok számára 3-4 százalékos béremelésről szóló ajánlást is megfogalmaztak a munka világának képviselői.

Tételek: 15581 - 15588 / 15588 (780 oldal)