Hírfolyam

Fegyházbüntetést kért a Prisztás-ügy vádlottjaira az ügyész

Perbeszédében az ügyész azt mondta: a bizonyítékok alapján kétségkívül megállapítható, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott volt a felbujtója és a másodrendű vádlott, H. István volt a tettese a Prisztás József sérelmére elkövetett emberölésnek. A harmadrendű vádlott, F. Ferenc bűnsegéd volt - tette hozzá. Az ügyész felbujtóként, előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének elkövetése miatt kérte szabadságvesztés kiszabását Portik Tamásra.

Törvényjavaslat az Astra ügyfelei által okozott kgfb-károk rendezésére

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Kártalanítási Számla előlegezné meg a kifizetését azoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károknak, amelyeket a felszámolás alá került román Astra S.A. Biztosító magyar fióktelepének ügyfelei okoztak.

Felülvizsgálnák a népszavazásra vonatkozó szabályokat - A Nemzeti Választási Iroda vezetőjének javaslatai

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint a jogbiztonság miatt indokolt lenne több, a népszavazásra vonatkozó szabály pontosítása, például az, hogy mennyi időn belül lehet egy népszavazási kérdés ügyében az Alkotmánybírósághoz fordulni alkotmányjogi panasszal. Az NVI elnöke szerint más területen is fontos lenne a szabályok pontosítása. Emlékeztetett arra: a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet országos népszavazást tartani a többi között a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról. Ugyanakkor - mondta - az alkotmánybírósági gyakorlat ezt a szabályt túlságosan is kiszélesítette, és lényegében minden népszavazási kérdésre "ráhúzható", hogy érinti a költségvetést. Jelezte: véleménye szerint meg kellene fontolnia a törvényalkotónak, hogy pontosítsa a költségvetésre vonatkozó tilalmat.

Idén már elsőfokú ítélet születhet a miskolci “fészekrakós” ügyben

Sajátos esetként tárgyalja a Miskolci Törvényszék a „szocpolos” és a „fészekrakós” ügyeket. Közös sajátosságuk, hogy valamennyi ügy a lakhatási feltételek biztosítását, illetve otthon-teremtést célzó állami támogatások jogosulatlan megszerzésére irányult. Jellemzőjük a vádlottak kiemelkedően magas száma, hiszen általában köztük vannak a szerződések megkötésében közreműködő ügyvédek, ügyvédi irodák alkalmazottai, pénzintézeti alkalmazottak, ingatlan-értékbecslést végzők, valótlan tartalmú munkáltatói igazolást kiállítók, hitelközvetítők, az ingatlant eladó, vásárló, építtető személyek. A vádlottak száma 289, és 50-nél több ügyvéd működik közre a büntetőperben.

Novemberben módosulhat a munka törvénykönyve

Októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetés után, várhatóan november végére kerül a parlament elé a munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása - mondta Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Liga Szakszervezetek által koordinált, Mt.-ről készített hatástanulmány eredményeit bemutató konferencián szerdán Budapesten. Az NGM főosztályvezetője szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkaadók és munkavállalók is felvetették a módosítás szükségességét, valamint az Európai Unió is megfogalmazott előírásokat, javaslatokat. A tavaszi tárgyalások során sikerült több ponton közelíteni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók álláspontját. Emellett a módosítás kapcsán megvizsgálták a jogalkalmazást, a bíróságok munkáját, szakmai testületeket vontak be az Mt. módosításának előkészítésébe.

Megszüntették a Quaestor-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását

Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének védője mindössze annyit közölt, hogy a bíróság mintegy kilenc órán keresztül tárgyalt a kényszerintézkedésről, végül a védői érvelést fogadta el, és a gyanúsítottak házi őrizetét rendelte el az előzetes letartóztatás helyett. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett, a gyanúsítottak így csak akkor mehetnek majd haza, ha a döntést a Fővárosi Törvényszék jogerőre emeli.

Jogerős életfogytiglant kapott két bandatag idős emberek megölése miatt

A nyolctagú banda a fővárosban 2010 októbere és 2011 januárja között a kiszemelt idős emberekre otthonukban támadt rá este, éjszaka, hogy megszerezze értékeiket. Öt embert megöltek, tucatnyit bántalmaztak, megkötöztek és kiraboltak. A tényállás szerint a Romániából Budapestre költöző, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező elkövetők még az értékek megszerzése szempontjából is szükségtelen mértékű erőszakot alkalmaztak a 71 és 90 év közötti gyenge, beteg sértettekkel szemben, akik többnyire meg se próbáltak ellenállni, legfeljebb csak szóban. A vádlottak egyebek mellett bűnszövetségben, csoportosan elkövetett rablást, személyi szabadság megsértését, életveszélyt okozó testi sértés kísérletét, valamint különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölést követtek el.

Kulcsár Attila felmentését kérte a sikkasztással vádolt volt bróker védője

Az ügyvéd kijelentette: nem állítja, hogy védence ártatlan, de szerinte a benyújtott vádirat alapján nem lehet elítélni. Az elsőrendű vádlott védője keddi perbeszédében azt mondta, a vádirat elhibázott: a K & H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attilának sem jogilag, sem fizikailag nem volt módja sikkasztást elkövetni. Az ügyvéd kiemelte, hogy védence ügyfelei megbízásából cselekedett, az arra jogosultak rendelkeztek a saját számláik felett. A bank elektronikus nyilvántartását kezelőknek pedig nem adhatott megbízást és nem is tévesztette meg őket - folytatta. Az ügyészség legújabb felvetésére, a "közvetett" tettes koncepciójára a védelem úgy reagált: de akkor ki a közvetlen tettes?

Férfiak nyugdíjazása: A nők kedvezőbb jogai miatt alkotmányellenes a népszavazási kezdeményezés

A nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - derül ki az Alkotmánybíróság határozatának indoklásából. A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti. Az Ab döntése következtében a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesíti-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab döntésével összhangban.

Liftek: Módosulnak a műszaki felülvizsgálatáról szóló szabályok

Változnak a liftek műszaki felülvizsgálatáról szóló szabályok a Magyar Közlöny keddi számában megjelent rendelet szerint, amely kétévente írja elő a fővizsgálatot a 20 évnél nem régebbi liftek esetén, a köztes években ellenőrző vizsgálatot kell végezni. A kormány emellett megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a vizsgálatokat hatósági árassá tegyék.

Két fontos dolog változott a parkolási bírságoknál

A Kúria szerint egyáltalán nem jogszerű, hogy csak öt napig lehet bemutatni az esetleg elkavarodott, ám érvényes parkolási jegyet, illetve, hogy ezt csak egyszer lehet megtenni egy hónapban.

Ha nincs szennyvízcsatorna, akkor nem jár a CSOK

Amennyiben a lakás ráköthető a szennyvízcsatornára, úgy ezt meg kell tenni ahhoz, hogy a lakás legalább komfortosnak minősüljön, ami többek között feltétele a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) igénylésének. Egyebek mellett így módosította a kormány a lakásfinanszírozási rendeletét, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

A vagyonjog aktuális kérdései bírói szemmel

A vitairat a Budapest Környéki Törvényszéken 2014. június 6. napján megtartott kibővített kollégiumi ülésre készített összefoglaló átdolgozott változata. Az új Ptk. kapcsán jelentkező, illetőleg a vagyonjog aktuális, leggyakrabban előforduló kérdéseit elemzi, foglalja össze a napi bírói gyakorlat számára. Igyekszik iránymutató lenni ebben az átmeneti helyzetben, amikor még inkább a régi anyagi jogi szabályok alapján folytatandó eljárásokról beszélhetünk. Ezért az új szabályok alkalmazására csak érintőlegesen utal az irat, főleg a hatályba léptető rendelkezések taglalásával.

Rendőrségi jogosítványokat kaptak a válsághelyzetben dolgozó katonák

Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére. A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak.

Milyen hibákat ne kövessünk el a végrehajtási kifogás benyújtása során, avagy a kifogás elbírálása a gyakorlatban

A végrehajtási eljárás során gyakran kerül benyújtásra végrehajtási kifogás, amely a végrehajtás foganatosítása során előterjeszthető legfontosabb jogorvoslat. Ennek ellenére azonban számtalan alkalommal a kifogás a jogszabályi követelményeknek nem felel meg. A szerző bízik benne, hogy jelen cikk segítséget nyújt abban, hogy a jövőben olyan kifogások kerüljenek beterjesztésre, amelyek a jogszabályoknak megfelelnek.

Időt kapnak az adósok

A korábbi sajtóhírekkel ellentétben jövő március előtt nem lehet utcára tenni egyetlen adóst sem az újraindult végrehajtási eljárások során – értesült a Magyar Nemzet. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából az is kiderült, hogy az adósokkal szemben zajló végrehajtási eljárások – függetlenül attól, hogy azok milyen szakaszban tartanak – a törvényi határidők alapján belecsúsznak a december 1-jén kezdődő téli kilakoltatási moratóriumba. Az önálló bírósági végrehajtók a jogszabályok alapján legkorábban október 15-én folytathatják az újraindított végrehajtási eljárásokat. A tárca szerint azon adósok, akiknek ingatlanát már értékesítették, kilakoltathatók lennének október 15. után, azonban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény alapján 60 nappal eltolódik a kényszerintézkedés.

256 forintos frankárfolyam mellett törleszthetnek decembertől az autóhitelesek is

A kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek a deviza és deviza alapú személyi és autóhitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint az állam és a bankok tehervállalása mellett 31 milliárd forint jóváírást kaphatnak az ügyfelek, így gyakorlatilag a jelzáloghitelesekkel megegyező árfolyam mellett forintosítják a tartozásukat. A törvényjavaslat elfogadása esetén december 15-ig a pénzügyi intézmények számára kötelező a forintosítási ajánlat elkészítése és ezt az ajánlatot postázzák minden ügyfelüknek.

Megtörtént a vádismertetés a Cinóber-ügyben

Az alvilágban Cinóberként ismert férfi 1996-os megölése miatt emelt vád ismertetésével folytatódott az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyének tárgyalása pénteken a Fővárosi Törvényszéken. A törvényszék azért döntött úgy, hogy a Cinóberként ismert D. Ferenc meggyilkolásának ügyét egyesíti a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as megölése és az Aranykéz utcai robbantás miatt indult, már korábban egyesített ügyekkel, mert mindhárom bűnügyben a szlovák Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel. A Kúria jogegységi döntése alapján az ügyeit így egy perben kell tárgyalni.

Polt: az ügyészség év végéig kezelni tudja a menekülthelyzetet

Az ügyészség a jelenlegi helyzetet az év végéig tudja a rendelkezésére álló erőforrásokból, ideiglenes megoldásokkal kezelni, ha azonban néhány hónapnál tovább tart az egyre fokozódó többletterhelés, akkor új, hosszú távon fenntartható megoldásokat kell keresni - mondta Polt Péter legfőbb ügyész. Eddig egyre jelentősebb túlmunkával sikerült tartani az időszerűséget, és ennek az anyagi fedezete egyelőre biztosított - tette hozzá.

Először mondta ki bíróság: diszkriminálták a romákat Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a TASZ által indított perben 2015. szeptember 17-én kihirdetett, elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy elmulasztott megfelelően fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, és így elmulasztotta megvédeni a megfélemlített roma közösséget. A bíróság szerint később szabálysértési eljárási gyakorlatával is diszkriminálta a romákat a rendőrség.

Tételek: 15601 - 15620 / 16276 (814 oldal)