ORAC Kiadó
A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása

ISBN: 978 963 258 553 6

Megjelenés éve: 2022

Formátum: B/5, kartonált

Terjedelem (oldalszám): 328

könyv

A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása


Szerző: Schultz Márton


Marlene Dietrich valószínűleg sosem gondolt volna rá, hogy halála után a fényképe felhasználásának jogértelmezésével a német alkotmánybírák eljutnak a személyiségi jogok örökölhetőségének jogi elismeréséhez. A kötet a személyiségi jogok ezen vagyoni értékének előfeltételeit és kérdéseit vizsgálja a német és a magyar jogban.

A szerző a tárgyiasulás fogalmához köti ennek a vagyoni értéknek a megszerzését, amely egyes személyiségi jegyek személyiségtől való elválásának, másodlagos felhasználásának leírására szolgál. A könyv központi szerepet tulajdonít a személy nevének, amely szóbeli megjelölési jellege folytán a személyiségi jogok körében a legtöbb irányban tárgyiasulhat: cégnév, domainnév részét képezheti, be nem jegyzett kereskedelmi névként funkcionálhat, bejegyeztethető védjegyként, de reklámcélú használata sem kizárt.

Ez alapján a kötet nem csupán térképet nyújt a személyiségi jegyek kereskedelmi felhasználásának módjaihoz, hanem lefekteti a tárgyiasulásalapú személyiségvédelem elvi alapjait. A királyi Kúria gyakorlatának vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a személyiségi jogok vagyoni értékminősége nem a modern kor szüleménye, hanem a vagyoni érdekek védelme váltotta ki a személyiségi jogok elismerését. Az emberi méltósághoz való jog fogalmának eltérő német és magyar értelmezésével is foglalkozik, ahogyan azzal is, miért nem kellett volna az alkotmányjogi méltóság fogalmát meghonosítani a polgári jogban.

A szerző üdvözli a német joggyakorlat egyes eredményeinek magyar átültetését, és egyben rámutat, hogy a részleges átvétel több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolni volt hivatott. A szerző a jogosult halálát követő tízéves időtartam alatt javasolja védeni a vagyoni jogokat, és felvázolja az elmaradt hasznosítási díjjal, a kártérítéssel és a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos dilemmákat is. A kutatás a német szerzői jogi analógia mellett bemutatja a vagyoni értékű személyiségi jegyek védjegyjoggal fennálló kapcsolódási pontjait is.

A kötet megjelenését az Alapítvány az Új Polgári Törvénykönyvért támogatta.

Kérjük, kattintson ide, ha nem működne az olvasó!

  • Teljes ár: 6 000 Ft
  • Bankkártyás kedvezmény: 5%
  • ORAC törzsvásárlóknak: 10%
  • Diákkedvezmény: 15%
  • JogTudor program kedvezmény: 25%

Nem webshopunkon keresztül szeretné megrendelni?

Megrendelőlap letöltése


Szerző: Schultz Márton


Marlene Dietrich valószínűleg sosem gondolt volna rá, hogy halála után a fényképe felhasználásának jogértelmezésével a német alkotmánybírák eljutnak a személyiségi jogok örökölhetőségének jogi elismeréséhez. A kötet a személyiségi jogok ezen vagyoni értékének előfeltételeit és kérdéseit vizsgálja a német és a magyar jogban.

A szerző a tárgyiasulás fogalmához köti ennek a vagyoni értéknek a megszerzését, amely egyes személyiségi jegyek személyiségtől való elválásának, másodlagos felhasználásának leírására szolgál. A könyv központi szerepet tulajdonít a személy nevének, amely szóbeli megjelölési jellege folytán a személyiségi jogok körében a legtöbb irányban tárgyiasulhat: cégnév, domainnév részét képezheti, be nem jegyzett kereskedelmi névként funkcionálhat, bejegyeztethető védjegyként, de reklámcélú használata sem kizárt.

Ez alapján a kötet nem csupán térképet nyújt a személyiségi jegyek kereskedelmi felhasználásának módjaihoz, hanem lefekteti a tárgyiasulásalapú személyiségvédelem elvi alapjait. A királyi Kúria gyakorlatának vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a személyiségi jogok vagyoni értékminősége nem a modern kor szüleménye, hanem a vagyoni érdekek védelme váltotta ki a személyiségi jogok elismerését. Az emberi méltósághoz való jog fogalmának eltérő német és magyar értelmezésével is foglalkozik, ahogyan azzal is, miért nem kellett volna az alkotmányjogi méltóság fogalmát meghonosítani a polgári jogban.

A szerző üdvözli a német joggyakorlat egyes eredményeinek magyar átültetését, és egyben rámutat, hogy a részleges átvétel több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolni volt hivatott. A szerző a jogosult halálát követő tízéves időtartam alatt javasolja védeni a vagyoni jogokat, és felvázolja az elmaradt hasznosítási díjjal, a kártérítéssel és a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos dilemmákat is. A kutatás a német szerzői jogi analógia mellett bemutatja a vagyoni értékű személyiségi jegyek védjegyjoggal fennálló kapcsolódási pontjait is.

A kötet megjelenését az Alapítvány az Új Polgári Törvénykönyvért támogatta.

Kérjük, kattintson ide, ha nem működne az olvasó!