ISBN: 978 963 258 551 2
Megjelenés éve: 2022
Formátum: B/5
Terjedelem (oldalszám): 164
A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai a munkajogviszonyban
A Magyar Munkajogi Társaság 2021. június 23-i vitaülésén elhangzott előadások, hozzászólások
Szerzők: Berke GyulaFerencz JácintHajdú JózsefKiss GyörgyKun AttilaLőrincz GyörgyNádas GyörgyNyerges ÉvaSchiffer AndrásSipka PéterSzabó Imre SzilárdTörök BernátVereb AnitaZaccaria Márton Leó
Szerkesztő: Pál Lajos
A munkaviszony bizalmi jellegéből fakad, hogy szükségképpen korlátozott az olyan jogok gyakorlása, amelyek a másik fél érdekét sértik vagy veszélyeztetik. A véleménynyilvánítás joga különösen a közösségi média használatának rohamos elterjedésével került előtérbe. Egyre többször merül fel a kérdés: vajon milyen mértékben korlátozódott, illetve korlátozható ennek az alapjognak a gyakorlása a munkaviszonyban. A berlini kapusedző vagy a szegedi egyetemi oktató ügye kapcsán már a széles nyilvánosság is szembesült ezzel a kérdéssel.
A vitaülés az ezzel kapcsolatos jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre kereste a választ. Ezek közül néhány: Korlátozható-e a politikai, közéleti vélemény kifejtése? Véleménynyilvánításnak minősül-e a lájkolás? Sértheti-e a másik fél érdekét az értékrendet kifejező véleménynyilvánítás? Korlátozott-e a munkáltató és a szakszervezet véleménynyilvánítási joga? Milyen jogkövetkezmény érvényesíthető a jogosultság megsértése esetén?
munkajogMagyar Munkajogi Társaság
- Teljes ár: 4 900 Ft
- Bankkártyás kedvezmény: 5%
- ORAC törzsvásárlóknak: 10%
- Diákkedvezmény: 15%
- JogTudor program kedvezmény: 25%
Nem webshopunkon keresztül szeretné megrendelni?
Szerzők: Berke GyulaFerencz JácintHajdú JózsefKiss GyörgyKun AttilaLőrincz GyörgyNádas GyörgyNyerges ÉvaSchiffer AndrásSipka PéterSzabó Imre SzilárdTörök BernátVereb AnitaZaccaria Márton Leó
Szerkesztő: Pál Lajos
A munkaviszony bizalmi jellegéből fakad, hogy szükségképpen korlátozott az olyan jogok gyakorlása, amelyek a másik fél érdekét sértik vagy veszélyeztetik. A véleménynyilvánítás joga különösen a közösségi média használatának rohamos elterjedésével került előtérbe. Egyre többször merül fel a kérdés: vajon milyen mértékben korlátozódott, illetve korlátozható ennek az alapjognak a gyakorlása a munkaviszonyban. A berlini kapusedző vagy a szegedi egyetemi oktató ügye kapcsán már a széles nyilvánosság is szembesült ezzel a kérdéssel.
A vitaülés az ezzel kapcsolatos jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre kereste a választ. Ezek közül néhány: Korlátozható-e a politikai, közéleti vélemény kifejtése? Véleménynyilvánításnak minősül-e a lájkolás? Sértheti-e a másik fél érdekét az értékrendet kifejező véleménynyilvánítás? Korlátozott-e a munkáltató és a szakszervezet véleménynyilvánítási joga? Milyen jogkövetkezmény érvényesíthető a jogosultság megsértése esetén?
munkajogMagyar Munkajogi Társaság
