Közjogi Szemle

2022. 12. 20. / 09:03

Orbán Endre: A Velencei Bizottság helye a többszintű alkotmányosság rendszerében és hatása a hazai alkotmányozási folyamatokra*

Közjogi Szemle, 2022/4., 1-12. o.

A jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok védelme kritériumainak – egyszersmind az Európa Tanács alapértékeinek – való megfelelés a nyugati integrálódás feltételeként jelent meg Kelet-Közép-Európában az 1990-es évek rendszerváltásait követően.

2022. 12. 07. / 12:26

16 869 jogi szakcikkel indult el a szakcikkadatbazis.hu

Huszonnyolc jogi szaklap 2000-től megjelent évfolyamai kutathatók az új honlapon.

2022. 11. 02. / 12:33

Hoffmann Tamás: Háború vagy béke? Az államközi erőszak alkalmazásának nemzetközi jogi kérdései az orosz–ukrán konfliktusban

Közjogi Szemle, 2022/3., 1-13. o.

A tanulmány célja az orosz–ukrán konfliktus 2022. február 24-én kezdődő újabb szakaszában felmerülő államközi erőszakkal kapcsolatos nemzetközi jogi kérdések elemzése.

2022. 11. 02. / 11:21

Blutman László: Nemzetközi szerződést érintő népszavazás: a Fudan-határozat után

Közjogi Szemle, 2022/3., 119-128. o.

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja nem tesz lehetővé országos népszavazást nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróság erről az alkotmányi normáról viszonylag keveset mondott.

2022. 07. 27. / 10:36

Orbán Endre – Szabó Patrik: A „visszafoglalás elve” Az Alkotmánybíróság 32/2021. (XII. 20.) AB határozata az uniós jog hazai érvényesüléséről*

Közjogi Szemle, 2022/2., 103-111. o.

Majdhogynem pontosan öt évvel a 22/2016. (XII. 5.) határozat kihirdetését követően, az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) egy újabb uniós jogi relevanciával bíró határozatot fogadott el...

2022. 07. 26. / 15:43

Horváth M. Tamás: Áttetsző viszonyok közszerződés és magánjog*

Közjogi Szemle, 2022/2., 1-8. o.

A közösségi feladatok szerződéses ellátása a világon a legtermészetesebb dolog. Gyakran, de nem mindig ez az állam felelőssége – és innen kezdődnek a problémák.

2022. 04. 06. / 13:32

Szente Zoltán: A populista alkotmányosság mítosza Magyarországon és Lengyelországban. Populista vagy tekintélyelvű alkotmányosság?*

Közjogi Szemle, 2022/1., 11-16. o.

Mára már világossá vált, hogy Közép- és Kelet-Európa több országában, különösen Magyarországon és Lengyelországban az utóbbi években lezajlott tekintélyelvű átmenet komoly kihívást jelent a kommunista rezsimek bukása után a régióban kialakult,...

2022. 04. 06. / 11:38

Blutman László: Az uniós jog elsőbbsége: alkotmánybíróságok lázadása

Közjogi Szemle, 2022/1., 1-10. o.

A 2020. és 2021. évben uniós tagállamokban négy olyan alkotmánybírósági határozat született, mely új korszakot jelez az uniós jog és a tagállami alkotmányok viszonyának rendezésében.

2021. 12. 09. / 09:45

Herdon István – Rab Henriett: Hogyan írható elő kötelezően a védőoltás a gazdasági munkaviszonyokban?*

Közjogi Szemle, 2021/4., 1-10. o.

A jogalkotó az elmúlt hetekben és hónapban a pandémia megfékezése érdekében számos, olykor meglepő intézkedést fogadott el. Mondhatni várható volt, de mégis nagy visszhangot keltett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló...

2021. 10. 11. / 13:48

Kádár Pál – Hoffman István: A különleges jogrend és a válságkezelés közigazgatási jogi kihívásai: a „kvázi különleges jogrendek” helye és szerepe a magyar közigazgatásban

Közjogi Szemle, 2021/3., 1-11. o.

Kutatásunk első részében tárgyaltuk az államszervezet működésével kapcsolatosan ultima ratióként alkalmazott különleges jogrend főbb kérdéseit, ezek felhívásának lehetőségeit,...

2021. 07. 14. / 10:04

Sólyom Péter: Kelsen köpönyegéből. A magyar alkotmánybíráskodás keletkezéstörténetéhez

Közjogi Szemle, 2021/2., 1-17. o.

A magyar alkotmánybíráskodásnak már több mint három évtizedes története van. Ez tekintélyes hosszúságú gyakorlatot jelent, még akkor is, ha a megszakítottságok és folytonosságok életvonalai jelentős sorsfordulatokat jeleznek.

2021. 04. 06. / 13:43

Vincze Attila: Szokás, szokásjog és konvenció az alkotmányjogban*

Közjogi Szemle, 2021/1., 1-11. o.

A magyar alkotmányjog-tudomány uralkodó álláspontja szerint a szokásjog nem létezik, illetve, ha igen, akkor legfeljebb történeti dimenzióban, mint a régi közjogunk egyik eleme, vagy pedig a nemzetközi jog részeként.

2021. 01. 06. / 11:21

Halász Iván: A 2020. évi orosz alkotmánymódosítás: új egyensúly vagy a régi egyensúlytalanság?

Közjogi Szemle, 2020/4., 1-11. o.

2020. június 25. és július 1. között az Oroszországi Föderáció választójoggal rendelkező állampolgárai 77,92%-os többséggel jóváhagyták azt a komplex alkotmánymódosítást,...

2020. 09. 28. / 10:19

Balázs István – Hoffman István: Közigazgatás és koronavírus – a közigazgatási jog rezilienciája vagy annak bukása?*

Közjögi Szemle, 2020/3., 1-10. o.

Az ELKH TK Jogtudományi Intézete az FK 129018. A jogrendszer reagálóképessége című NKFIH által támogatott kutatás keretében feltárja a közigazgatási jog rezilienciáját is.

2020. 07. 13. / 16:05

Szajbély Katalin: A nemi identitás alapjogi védelme a magyar és nemzetközi emberi jogi standardok fényében

Közjogi Szemle, 2020/2., 32-38. o.

Nemi identitással valamennyien rendelkezünk, az a személyiség lényeges vonásaként minden ember sajátja. Ez a vonás akkor kap alapjogi szempontból – a nemi alapú diszkrimináció általános tilalmán túlmutató – többletjelentőséget, ...

2020. 04. 09. / 09:05

Sulyok Katalin: A klímaperek kihívásai és sikerei – az Urgenda-ítélet tanulságai

Közjogi Szemle 2020/1., 1-7. o.

A Hoge Raad, a holland legfelsőbb bíróság (Legfelsőbb Bíróság) 2019 decemberében mérföldkőnek számító ítéletet hozott az Urgenda Alapítvány és 668 holland magánszemély által indított stratégiai jellegű ún. klímaperben.

2019. 12. 13. / 09:52

Haraszti Margit Katalin: Az embertelen és a megalázó bánásmód vagy büntetés definiálásának és értelmezésének irányai

Közjogi Szemle, 2019/4., 1-10. o.

A kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát az összes alapvető jelentőségű emberi jogi egyezmény tartalmazza. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (a továbbiakban: Nyilatkozat) 5. cikke szerint...

2019. 10. 08. / 11:02

Blutman László: Törésvonalak az Alkotmánybíróságon: mit lehet kezdeni a nemzetközi joggal?

Közjogi Szemle, 2019/3., 1-9. o.

Működésének első tizenöt évében a magyar Alkotmánybíróság bizonytalan volt abban, hogy mit kezdjen a nemzetközi joggal. A bizonytalanságot ellentmondásos megállapítások jelezték. 2005-től valamelyest konszolidálódtak a kapcsolódó, fontosabb tételek.

2019. 06. 27. / 08:56

Hoffman István: A humán közszolgáltatások köre, értelmezése és csoportosítása¹

Közjogi Szemle, 2019/2., 1-6. o.

A humán közszolgáltatások vizsgálata és értelmezése körében egyrészt rögzíteni kell, hogy ezek a szolgáltatások közszolgáltatások, így a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elméleti kérdések e körben is alkalmazhatóak.

2019. 04. 16. / 13:21

Szente Zoltán: A 2011. évi Alaptörvény és a történeti alkotmány összekapcsolásának mítosza

Közjogi Szemle, 2019/1., 1-8. o.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvényt megalkotó politikusok jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az 1949/89-es alkotmányt felváltó Alaptörvényt sajátos történeti keretbe ágyazzák,,,,

2019. 01. 04. / 10:31

Ambrus István: Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéséről

Közjogi Szemle, 2018/4., 1-7. o.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) módosításáról szóló 2018. évi XLIV. törvény 6. § (1) bekezdése...

2018. 10. 15. / 12:02

Orbán Endre: Quo vadis, „alkotmányos identitás”?*

Közjogi Szemle, 2018/3., 1-13. o.

Miközben a hazai általános közjogi vélekedés az alkotmánybírósági aktivizmust a Sólyom-bíróság attribútumaként határozza meg, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat (Abh.) cáfolni látszik az aktivizmus végét.

2018. 07. 09. / 10:02

Szajbély Katalin: Vallási jelképek viselése a munkahelyeken az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában

Közjogi Szemle, 2018/2., 1-8. o.

A munkahelyek a közösségi együttélés egyik legfontosabb színterét alkotják, a foglalkoztatási helyzet pedig egy közösség felnőtt tagjainak gazdasági-társadalmi integrációja szempontjából kulcsfontosságú.

2018. 04. 12. / 15:57

Kajtár Gábor: Vonakodik vagy nem képes? Az önvédelem jogának újabb paradigmaváltó kísérlete

Közjogi Szemle, 2018/1., 1-10. o.

Nemzetközi jogászként lassan megszokhattuk, hogy minden évtizedben sor kerül egy grotiusi pillanatra, egy olyan paradigmaváltó állapotra, ahol akár egyetlen nap leforgása alatt,

2018. 01. 23. / 10:54

Sajó András: Alkotmányosság a bezárkózó társadalmakban*

Közjogi Szemle, 2017/4., 1-6. o.

A nyílt társadalmak a populizmus hatására bezárkóznak. Ez nem csupán azoknak az autokratikus múlttal rendelkező, újabb demokráciáknak a jellemzője, amelyekben még nem gyökeresedtek meg a szabadelvű hagyományok.

2017. 10. 10. / 11:37

Sólyom Péter: A parlamenti mentelmi jog és az emberi jogok*

Közjogi Szemle, 2017/3., 1-9. o.

A parlamenti jogok és az emberi jogok igazolási feszültségeinek mély gyökerei vannak. A politikai filozófiában a népszuverenitás elve és az emberi jogok szembeállíthatósága kapcsán vitatják meg ezeket a kérdéseket.

2017. 07. 03. / 09:26

Egyetemi autonómia - akadémiai szabadság - jogállamiság

Közjogi Szemle, 2017/2., 1-30. o.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2017. április 10-én rendhagyó összehasonlító jogtörténeti órát tartottak: a kar nyolc oktatója beszélt a hallgatóságnak az akadémiai szabadságról, mert felelősséget éreztek azért,...

2017. 03. 28. / 13:48

Blutman László: Szürkületi zóna: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya

Közjogi Szemle, 2017/1., 2-14. o.

A magyar alkotmányi szabályozás és az uniós jog viszonyának problémás vonatkozásairól az Alkotmánybíróság hosszú ideig hallgatott. A 22/2016. (XII. 5.) AB határozatban aztán megnyilatkozott.

2017. 01. 04. / 13:43

Fleck Zoltán: Szakmai és politikai érvek a közigazgatási bíráskodás kapcsán

Közjogi Szemle, 2016/4., 16-19. o.

A közigazgatási bíráskodás külön szervezeti keretek közé szervezése megfelelő előkészítés után jótékony hatással is lehet a jogrendszer működésére – jogállamokban. Ez a megszorító feltétel indoklást igényel.

2017. 01. 04. / 12:09

Vörös Imre: A történeti alkotmány az Alkotmánybíróság gyakorlatában*

Közjogi Szemle, 2016/4., 44-57. o.

Magyarországnak 1949-ig történeti alkotmánya volt, ezt követően formálisan, 1989-től pedig tartalmilag is áttértünk a kontinentális hagyományokban kialakult kartális alkotmányra.

2016. 09. 28. / 10:43

Jakab András: Fenntarthatóság az európai alkotmányjogban

Közjogi Szemle, 2016/3., 1-17. o.

A fenntarthatóság a jogállamhoz, az emberi jogokhoz, a szuverenitáshoz vagy a demokráciához képest viszonylag új alkotmányjogi kulcsfogalom.

2016. 07. 06. / 13:45

Fekete Balázs: Alternatív kommentár az EUSZ 7. cikkéhez

Közjogi Szemle, 2016/2., 1-11. o.

Jogi és politikai jelentőségével összehasonlítva viszonylag szerény terjedelmű az Európai Unióról szóló szerződés (a későbbiekben EUSZ) 7. cikkének irodalma.

2016. 04. 07. / 16:29

Rab Henriett: A közszolgálati különbíráskodás HR-szempontú vizsgálata*

Közjogi Szemle, 2016/1., 8-12. o.

A tanulmány kiindulási pontjául a polgári eljárásjog jelenleg zajló kodifikációs munkálatai során napvilágot látott az a koncepció szolgál, amelynek értelmében a korábban klasszikus munkajogi perként zajló közszolgálati jogviták...