A kosár üres!
Tájékoztatás a 2024. február 20. napján meghozott Bhar.III.956/2023/11. számú ítéletről. A Kúria harmadfokú eljárásban a másodfokú bíróság 5.Bf.303/2022/23. számú ítéletét a III. rendű, a IV. rendű és a VI. rendű vádlott tekintetében megváltoztatta a vesztegetéssel vádolt kézilabda játékvezetők ügyében.
Az elkövetők Jam Master Jay keresztfia és gyerekkori barátja voltak, akik így álltak bosszút azért, mert a zenész kihagyta őket egy kokainüzletből.
Összesen 1,8 milliárd forintos követelést tartott jogosnak a bíró. Van, aki ötmilliót, és van, aki 80 milliót kap.
Közel tíz éve indult ügy végére tett pontot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Áder János akkori államfő pert indított az Index.hu Zrt. ellen, mert 2014 végén cikket írt egykori állítólagos fogdabüntetéséről. A strasbourgi bírák tavalyi döntése szerint a hazai bíróságok beavatkozása szükségtelen volt, és ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó cikkét. Miután az ügyet a magyar állam fellebbezése ellenére nem utalták a Nagykamara elé, az ítélet jogerőssé vált.
Több állami szerv is hibás volt abban, hogy a fogyatékkal élők számára fenntartott intézményben súlyosan sérültek az ott élők emberi jogai. Bár a bíróság ítélete fontos lépés az ügyben jogvédők szerint, nem elszigetelt esetről van szó, a rendszerszintű problémák megoldása felé pedig egyelőre nem láttak megnyugtató lépéseket.
Az általános forgalmi adó területét az utóbbi évtizedben széleskörű és folyamatos digitalizáció jellemzi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”) nemzetközileg is példaértékű fejlesztésekkel jelentős lépéseket tett az adórendszer digitalizálása felé – kiemelendő az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség vagy az online pénztárgép bevezetése –, az EU pedig a harmonizált hozzáadottérték-adó digitális alapokra helyezését tervezi új javaslatában (amelyről korábbi cikkünkben beszámoltunk). A NAV által idén elindított elektronikus áfarendszer ezen globális és hazai folyamatokba illeszkedik, amely az egyedi adózók számára a folyamatok hatékonyabbá tételében ugyan kis lépés, a digitális adórendszer felé vezető úton mérföldkőnek tekinthető.
Tájékoztatás a 2024. február 27. napján meghozott Bhar.III.614/2023/26. számú ítéletről A Kúria harmadfokú eljárásban megváltoztatta a másodfokú bíróság Bf.III.498/2022/22. számú ítéletét költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlott tekintetében, cselekményeiket az elbíráláskor hatályban lévő, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint bírálta el.
Az Európai Parlament kedden új szabályokra mondott igent a fizetett politikai reklámok átláthatóságáról. A testület közleménye szerint a jogszabály átláthatóbbá és a külföldi beavatkozással szemben ellenállóbbá teszi a választási és népszavazási kampányokat.
Kedden megerősítette az Európai Parlament annak a megállapodásnak a tartalmát, amellyel az EU meg akarja óvni az újságírókat, aktivistákat, tudósokat és szervezeteiket, hogy mondvacsinált vádakkal pereljék és hallgattassák el őket.
Évről évre egyre többen tesznek végintézkedést közjegyző közreműködésével. Gyakran írnak végrendeletet a nem az első házasságukban élő szülők, ahogy az élettársak is előszeretettel végrendelkeznek egymás javára, hiszen ők a házastársakkal ellentétben a törvényes öröklési rend alapján nem örökölnek a párjuk után.
Csak a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni a számviteli törvény 94/B paragrafusában foglaltakat – rendelkezik a Magyar Közlöny 21. számában megjelent 34/2024. számú kormányrendelet.
Uniós polgárság: ellentétes az uniós joggal, ha a tagállam valamely állampolgárától kizárólag azzal az indokkal tagadja meg – az útlevélen felül – az úti okmánynak minősülő személyazonosító igazolvány kiállítását, hogy az érintett személy egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. E megtagadás korlátozza az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogot, és eltérő bánásmódot teremt a külföldön, illetve az e tagállamban lakóhellyel rendelkező polgárok között, olvasható az Európai Bíróság honlapján a C-491/21. sz ügyben hozott ítéletben.
A napelemparkok létesítése kapcsán az időzítés különös jelentőséggel bír: a közcélú hálózatra történő csatlakozások kapcsán jelenleg nem ritka a hét-tíz éves várakozási idő sem, amely várakozási idő alatt a már megszerzett engedélyek hatálya lejárhat. Ennek oka, hogy a közcélú hálózatok fejlesztésre szorulnak, így előfordulhat, hogy a műszaki gazdasági tájékoztató alapján egy hálózati csatlakozási pont üzembe helyezésére csak 2030 után kerül sor. Jogi szempontból ez a probléma a termőföldön történő létesítés esetén jelentheti a legnagyobb kockázatot, amelynek hátteréről Szűcs Anikó Edit, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje készített rövid összefoglalót.
A hatályos törvényi szabályozás értelmében az alkotmánybírókat tizenkét évre választják, és nem lehet őket újraválasztani. A régi szabály szerint csak kilenc évre választották őket, viszont egyszer újrázhattak. A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltje, Trócsányi László pedig egyszer már volt alkotmánybíró, rá akkor melyik szabály érvényes? Nos, a 2012-es alkotmánybírósági törvény záró rendelkezései között bújik meg a válasz.
Közlekedésszakmai fórumot tartottak február közepén a KRESZ megújításáról. Arról, hogy zajlik a munka, egy ideje lehet tudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, most arra voltunk kíváncsiak, hogy áll a folyamat, és mit gondolnak a szakmai szervezetek képviselői.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt 5 férfival szemben, akik különböző kábítószerekkel látták el a budapesti feketepiacot, és társuk ellen, aki ehhez telephelyet biztosított.
Rebecca Bistany tragédiája, amelyben hirtelen elhunyt férje után nem tudott hozzáférni fontos digitális eszközeihez, rávilágít a digitális hagyatéktervezés fontosságára és arra, hogy sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel, ami különösen a gyászidőszakban nehezítheti meg a helyzetet - írja a CNN.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a következő köztársasági elnök, távozása után megüresedik egy hely a testületben. Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére - közölte hétfőn a Facebookon Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Azt egyelőre nem tudni, hogy Trócsányi lesz-e az Alkotmánybíróság új elnöke.
A fideszes többségű Országgyűlés hétfőn megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét. A Fidesz és a KDNP közös államfőjelöltjét 134 igen szavazattal választották meg. Öt képviselő nemmel szavazott. A DK, a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult az ülésteremből az államfőválasztás előtt. Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először választanak államfővé egy alkotmánybírót: a tavaly októberben meghalt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke.
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2024. február 26-án tájékoztatta a Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok folyóirat szerkesztőbizottságát a folyóiratot érintő vizsgálat eredményeiről. Az alábbiakban közzétesszük az elnöki tájékoztató leiratát, valamint a vizsgálati jelentés anyagát.
