A kosár üres!
A Magyar Közlöny 2024. évi 15. számában több határozat mellett két kormányrendeletet és egy BM rendeletet hirdettek ki.
Enyém, tiéd, MI-énk? Jogi megfontolások a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetésekkel kapcsolatban. Dr. Gaál András ügyvéd és dr. Budai Mihály Egon ügyvédjelölt vendégcikke.
Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.
Az elmúlt napokban négy ellenzéki párt is az Alaptörvény módosítását kezdeményezte a közvetlen államfőválasztás bevezetése érdekében. A DK országgyűlési határozati javaslatában már a júniusi EP- és önkormányzati választást is kiegészítené az új elnök megválasztásával. Az alkotmányjogászok sokkal óvatosabbak. Az uralkodó álláspont szerint a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen választás adta erős legitimáció között nagy feszültség keletkezne.
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy – nemzetközi elkövetői köröket kiszolgáló – Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, tagjaival és az elkövetésbe bevont személyekkel, összesen 70 vádlottal szemben, és többségük ellen fegyház- és börtönbüntetést indítványozott.
Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen adókedvezményekre számíthatunk, milyen esetekben kérhetünk vissza szja-t, kik részesülhetnek mentességben, és milyen változások történtek az elmúlt évhez képest az szja-ban. Kovács Regina összefoglalója.
Már a kezdetektől fogva érvényesült az az alapvető szabály, mely szerint az államnak mindig is célkitűzéseként jelent meg a nagyobb mérvű beruházások saját hatáskörben történő kivitelezése, vagy legalábbis a felette történő ellenőrzési jog gyakorlása. Azonban – azon okból kifolyólag, hogy valamennyi munkafolyamat egy kézben tartása (különösen a szakmai szempontok érvényesítésének követelménye miatt) lehetetlen kihívás – egyre inkább felvetődött annak szükségessége, hogy az állam „külső” szereplőket vonjon be a tervezett projekt létrehozatalának érdekében.
Ethan Crumbley 2021-ben, 15 éves korában végzett kegyetlenül négy iskolatársával. A gyilkosságokhoz használt pisztolyt pár nappal a mészárlás előtt kapta a szüleitől, akik az ajándékozás után még a célba lövést is gyakoroltatták vele. Az életfogytiglani börtönbüntetést kapó tinédzser anyjának szintén a bíróság elé kellett állnia, mert fia az összeomlása előtt többször is próbált segítséget kérni a szüleitől – hiába.
Előző cikkemben a közelmúltig fennálló CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) feltételeit, az ezen támogatás nyújtotta lehetőségeket taglaltam, most pedig kitérnék a „régi” CSOK utódjára, a CSOK Pluszra. A városi CSOK az elmúlt időszakban sok szempontból kiüresedett, és a támogatás összegei a fennálló háborúk és a szankciók miatt megváltozott gazdasági környezetben már nem adtak választ az ingatlanpiac kapcsán felmerülő kérdésekre. Ezt a problémát kívánja orvosolni a kormány egy újra gondolt otthonteremtési támogatási rendszerrel.
A férfi megőrizte a félig megsemmisült autója roncsait. Közel négy évvel ezelőtt István autója egy benzinkúton lángra kapott és porig égett, most beperli a német céget – írja a Blikk. Az ominózus napon István a feleségével, fiával és annak párja utazott a Balaton felől Budapest irányába, amikor megálltak egy töltőállomáson. Ekkor váratlanul leállt a kocsi motorja, minden hibajelzés kigyulladt, és füst kezdett szivárogni. István szerint "nagy lángoszlop lövellt ki a motortérből, de szerencsére még időben ki tudtunk szállni". Mire a tűzoltóknak sikerült megfékezni a lángokat, addigra a fél kocsi megsemmisült.
Mit tehet a munkáltató, illetve a munkavállaló, ha a dolgozó egészségügyileg alkalmatlan a munkakör ellátására? Mi a helyzet, ha a munkavállaló időközben betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és egyéb jogszabályok nem csupán üzleti évek könyvvizsgálatát rendelik el, hanem a könyvvizsgálat vonatkozhat egy-egy speciális számviteli dokumentum kötelező auditjára is, mely során könyvvizsgáló bevonása szükséges. Vegyük sorra, melyek a leggyakoribb speciális audit esetek.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnöke, Pavol Naď úr meghívására a pozsonyi székhelyű szlovák partnerintézményben tett hivatalos látogatást a Kúria elnöke vezette öttagú kúriai delegáció 2024. február 8-án.
Nyolc rendelet – közöttük a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 18/2024. kormányrendelet –, valamint tíz határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 14. számában.
Az alkotmányjogász szerint hibás az ellenzéki elképzelés a közvetlen elnökválasztásról.
A rendőrség már negyedik éve rutinszerűen megtiltja a Várba bejelentett kitörésnapi demonstrációkat, pedig egy gyűlés tiltása gondos mérlegelést igényelne. Önmagában az, hogy egy tüntetés provokatív, felháborító, sokaknak nem tetszik, még nem ok a tiltásra. A kitörésnapi megemlékezés tiltása nem tünteti el a náci eszméket, csak alternatív keretek közé szorítja a rendezvényt. Ha a szélsőséges csoportok a megemlékezésüket nem tudják a gyülekezési törvény szerint nyilvánosan megtartani, akkor az ellentüntetések lényege is megkérdőjeleződik.
Sándor Zsuzsa nem rejti véka alá, hogy kiakadt a Novák Katalin kegyelmi botránya apropóján benyújtott alaptörvény-módosításon. Írásában nem az erkölcsi dilemmákkal foglalkozik, hanem a jogi fércmunkával.
A bíróság jogerős ítéletében kifejtette: a kegyelmezés lényege, hogy egybevágjon a társadalom erkölcsi érzékével. Az is kiderült a perben, hogy néz ki pontosan egy kegyelmi határozat. A mondat még sok évvel ezelőttről, 2012-ből való, és egy olyan ügyben született, amit most, Novák Katalin kegyelmi botrányában különösen érdekes felidézni, még tizenpár év távlatából is.
Szombat délután hiába mondott le szóban államfői tisztségéről Novák Katalin, jogilag értékelhetően csak az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. Ebben a nyilatkozatban ráadásul egy 15 napnál nem korábbi időpontot kell megjelölnie megbízatásának utolsó napjaként. Arról nem is beszélve, hogy a lemondás érvényességéhez a nyilatkozatot a parlamentnek még el is kell fogadnia. Vagyis Kövér László legkorábban február végétől lehet a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnök. Az új államfő pedig legkorábban március végén léphet hivatalba.
A tájékoztatás szerint a vádlott által vezetett cég a BorsodChem Zrt. területén bérelt raktárépületet, melyen a bérlő nem végezte el a karbantartási és állagmegóvó munkákat, így a csarnok aljzatán gödrök és víznyelők voltak, emellett a megfelelő világítás sem volt biztosított.
