A kosár üres!
A világunk egyre gyorsabban változik és ennek legfőbb oka a technológia nyomon követhetetlen sebességű fejlődése. Ez a változás új fejezetet nyitott az ellenségeskedések lefolytatásának eszközeiben és módszereiben is.
Lehetséges-e 35 plusz 5 órában két különböző tevékenység elvégzésére megosztani egy adott munkakört, és e szerint foglalkoztatni a munkavállalót? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök államfőnek való jelölésével – elnökhelyettes hiányában – megválasztott vezető nélkül marad az Alkotmánybíróság, ezért az elnöki hatásköröket a testület korelnöke gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy az új elnök megválasztásáig a 76 éves Salamon László hívja össze és vezeti a grémium teljes üléseit, határozza meg a napirendet, illetve jelöli ki az új ügyek előadó alkotmánybíróit is. Az Index értesülése szerint az alkotmánybírósági elnökségre id. Lomnici Zoltán a legesélyesebb.
Maratoni ülésnappal nyitják meg a parlament tavaszi szezonját: Orbán Viktor napirend előtti felszólalása után az Országgyűlés elfogadja Novák Katalin lemondását, majd rögtön megválasztja Sulyok Tamást köztársasági elnöknek. Közben döntenek Svédország NATO-csatlakozásáról, Gurmai Zita mentelmi jogáról, este pedig még az eutanáziáról is lesz vita.
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a dolgozói részvétel megvalósítása érdekében nem kötelező a felügyelőbizottság létesítése.
A legtöbb autóval közlekedő személy az élete során egyszer részese lesz egy közúti balesetnek, legtöbbször egyszerű koccanásnak, mely fakadhat elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásából, kései fékezésből vagy egyéb emberi gondatlanságból. Ezen esetekben a járművünk halad, és viszonylag egyszerűen megállapítható, hogy ki lesz a kártérítésért felelős. De mi történik, ha álló, illetve leállított gépjárművel okozunk kárt? Mikor válhatunk ilyen szituációban is felelőssé?
A MABIE levélben fordult a Kúria Elnökéhez, melyben a sajtótermékekben és a Kúria honlapján megjelent, a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok kiadásának felfüggesztéséről szóló híradások kapcsán mélységes aggodalmát fejezte ki. A folyóirat megjelenésének felfüggesztése és a vizsgálat elrendelése a bírák számára a bírói függetlenséget érintő támadásnak tűnik, amely minden bíró számára a jövőbeni döntések tekintetében dermesztő hatással bírhat.
Az infláció kifeküdt a kormányzati gyomrostól, a fogyasztók azonban nem sokat érzékelnek ebből a mindennapi vásárlásaik során. Mindenki abból gazdálkodik, amit a költségvetésében talál. Néhányan pedig abból is, amit haza tudnak vinni fizetés nélkül. Angolosan távozni pedig nem csak a boltokból szokás, a benzinkutakat sem kímélik a szarkák.
A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt. Ezen felhívások zöme eredményes volt.
Jövő héten összeül az illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja, hogy meghallgassa V. Jánost a feltételes szabadlábra bocsátása ügyében, írja a Válasz Online. A tárgyaláson dőlhet majd el, hogy a férfit több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra helyezik-e.
Többek között egyes földügyi tárgyú, valamint szociális, köznevelési és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosítása, továbbá tizennégy határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában.
A Kúria azt vizsgálja, hogyan kerülhetett a folyóiratba a kegyelmi botrányt kirobbantó határozat.
2024. január 1-jétől új jogintézménnyel, a leválással bővül a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek szétválására vonatkozó szabályrendszere. Mint minden egyéb átalakulás, egyesülés és szétválás, a leválás is adókövetkezményekkel járhat.
Becsületsértéssel gyanúsítják azt az utast, akinek még tavaly támadt konfliktusa a reptéri NAV-osokkal – utóbb panaszt is tett ellenük. Noha Ágnes érzi magát sértettnek, mégis neki lett dolga a rendőrséggel. Mindez azért fordulhatott elő, mert Magyarországon akár egy erősebb beszólásból is becsületsértést kreálhatnak, miközben az eljárásban részt vevő ügyvéd szerint a szóban forgó eset teljes képtelenség. Ráadásul a NAV már nem az első panaszosát jelentette fel.
Megjelent a Bizottság 2023. december 14-i (EU) 2024/634 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az áruk uniós vámjogi státusának igazolása és az elektronikus rakományérzékelő eszközökkel kapcsolatos vámalakiságok tekintetében történő módosításáról.
Lengyelország ellen 2017 óta folyik az Európai Unióban 7-es cikkely szerinti jogállamisági eljárás. A nemrég megválasztott lengyel kormány elkötelezett a jogállamisági problémák és az eljárás megszüntetése iránt. Azonban egyelőre az, hogy hogyan is zajlik majd ez a folyamat még bizonytalan, mivel az EU még soha nem szüntetett meg, vagy fejezett be 7-es cikkely szerinti eljárást.
Gyorstalpaló, Elvtársaknak – A bírói és ügyészi akadémia, 1949-1954 címmel jelent meg dr. Zinner Tibor legújabb kötete, amellyel 2024. február 19-én ismerkedhettek meg az érdeklődők a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Kúria közös szervezésében rendezett könyvbemutatón.
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) az Európai Unió részére, a magyar Klímavédelmi Hatóság közreműködésével teljesítendő, 2024. január 31-től hatályos, első körben adatszolgáltatási, majd 2026-tól kezdődően adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség. Bár az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 30 nappal meghosszabbították, megállapítható, hogy nincs olyan gazdálkodó, aki tanácsadói vagy vámügynöki segítség nélkül eleget tudna tenni a minden negyedévre előírt CBAM (karbonvám) kötelezettségnek.
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára.
