Hírfolyam

Lakásvásárlók figyelem: milliókat spórolhat, aki a Kúria két friss döntését megismeri

Sokaknak lehet húsba vágó, hogy mikor kell teljes illetéket fizetni egy lakásvásárlás után, és mikor lehet taktikusan szembeállítani a vásárlással egy lakás eladását is, ami csökkenti az illetéket. Ha valaki lakást vesz, lakásvásárlási illetéket kell fizetnie. A mérték eléggé brutális, hiszen a 4 százalékos illeték egy 50 milliós lakás esetén 2 millió forint adót jelent, de még egy 25 milliós ingatlannál is 1 millió forintra rúg a befizetés. Vannak ugyanakkor kivételek, így a házastársak, vagy az egyenes ági rokonok közötti adásvétel után nem kell illetéket fizetni. Ám a leggyakoribb illetékmérséklési, vagy akár -mentességi ok alighanem a cserét pótló vásárlás illetékkedvezménye, vagyis az, ha úgy veszünk, hogy eladunk is. Itt olvashatók a részletes szabályok.

A német alkotmánybíróság ítéletet mondott Angela Merkel felett

Angela Merkel volt német kancellár megsértette az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát egy 2020 februárjában tett kijelentésével – mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság egy szerdán ismertetett ítéletében.

Változik az egyszerűsített jogviszonyban foglalkoztatottak közterhe

Az államháztartás egyensúlyát javító külön adók között szerepel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző dolgozók fizetendő közteher változása is.

Új kormányrendelet a villamos energia veszélyhelyzeti díjairól

Új kormányrendelet jelent meg június 15-én a villamos energia veszélyhelyzeti díjairól a 98. számű Magyar Közlönyben, 212/2022. számon.

Ingatlan a bizalmi vagyonkezelésben?

Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Új szabályok segítik a cégek határon átnyúló műveleteit

Eljátszott már a gondolattal, hogy vállalkozását az Európai Unió egy másik tagállamába költözteti, akár a kedvezőbb gazdasági környezet, akár a magasabb életszínvonal reményében? Az Európai Unió annak érdekében, hogy a vállalkozások részére megkönnyítse a letelepedést egy másik tagállamban, a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások kérdéskörét szabályozó uniós irányelv módosításáról döntött. Az új szabályok átültetése céljából lépnek hatályba hazánkban 2022. szeptember 1. napján a 2021. évi CXXIV. törvény alkalmazandó rendelkezései.

Megmagyarázta a kormány illetékese, miért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez Magyarország

A csatlakozással az egyik legfontosabb hatáskörünket adnánk át a büntetőjog terén, és egyébként is úgy lett létrehozva az új szervezet, hogy az eljárások feleslegesen bonyolultak, ami rontja a büntetőeljárások hatékonyságát – ezekkel az érvekkel magyarázta meg kedden a parlamentben ellenzéki felvetésre Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt, hogy a magyar kormány miért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Közben a minap a magyar legfőbb ügyész azt jelentette be, hogy lenne lehetősége az Európai Ügyészségnek pótmagánvádlóként fellépnie itthon az EU-pénzes visszaélések terén, hogy ezzel próbálja elérni a magyar intézmény az uniós költségvetés feletti erősebb kontrollt és ezzel segítse elő a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás létrejöttét.

Államosítana a kormány három kiemelt budapesti közterületet, majd Rogánék javaslatára az V. kerületnek adná

Ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vennék augusztustól a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket egy készülő törvényjavaslat szerint. Aztán mindhármat megkapná a fideszes vezetésű V. kerület, méghozzá Rogán Antal volt polgármester tárcájának javaslatára. Az “einstand” azonban jogsértő lehet; a Pénzügyminisztérium szerint ”alkotmányossági aggályok merülhetnek fel”.

Növekszik az EU-intézményi nyomás az alapszerződés módosításáért - kérdés, hogy mindez mire elég

Múlt héten az EP plenáris ülése döntött úgy, hogy kezdeményezi az EU alapszerződésének módosítását, illetve az ehhez szükséges „Európai Konvent” összehívását. Szerdán az Európai Bizottságtól várható támogató állásfoglalás. Szakértők azonban arra is emlékeztetnek, hogy hiába a felbuzdulás, ha a tagállamok nem partnerek rá.

Megtagadták az embereket megillető jogokat egy New York-i elefánttól

A bíróság 5:2 arányban foglalt állást úgy, hogy a habeas corpus jogelv nem illeti meg az elefántot még akkor sem, ha az állat rendelkezik több olyan kognitív képességgel, amely az ember sajátja.

Fontos előrelépés a brexit történetében

A brit kormány közzétette hétfőn a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll módosítására kidolgozott törvénytervezetét. Az Európai Unió már korábban jelezte, hogy a protokoll egyoldalú megváltoztatását a nemzetközi jog megsértésének tekintené.

To trust or not to trust – A magyar bizalmi vagyonkezelés és az angol trust

Az elmúlt 15 évben a világon négyszeresére emelkedett a kezelésbe adott vagyonok értéke, ami 2020-ban 103 trillió dollár volt. A vagyonkezelési módszerek, így a trust alkalmazása tehát folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban. A trust az angolszász országokban nagy múltra tekint vissza, a magyar jogrendszernek azonban csupán néhány éve képezi részét. Vajon hazánk hogyan tudta felvenni a versenyt egy ilyen nagy múltú jogintézménnyel? Miben más a magyar trust?

A menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemei Magyarországon – az ukrán válság fényében

Cikkünkben – történeti kitekintéssel – bemutatjuk a menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemeit. Ennek az ad szomorú aktualitást, hogy 2022. február 24-e óta tart az orosz–ukrán válság, amely több millió embert taszított kényszerű vándorlásba. A válságra adott jogi válasz érinti a magyar egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is, hiszen hazánknak – a román és a délszláv válság után – ismét szomszédos országként kell helytállnia és segítenie a menekülő embereken.

Az Európai Számvevőszék több problémát is talált a koronavírus miatt visszaállított határellenőrzéseknél

Azok az uniós tagállamok, melyek a koronavírus-járvány megfékezése érdekében a schengeni övezeten belül visszaállították a határellenőrzést, nem szolgáltak elegendő bizonyítékkal arra, hogy intézkedésük valóban végső, arányos és korlátozott időtartamú lett volna - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn közzétett különjelentésében.

Hat év után elsőfokú ítéletet hozott a bíróság a Magyar Nemzeti Arcvonal ügyében

A Magyar Nemzeti Arcvonal ügyében elsőfokú ítéletet hozott a bíróság: hét vádlottat lőfegyverrel és/vagy lőszerrel visszaélés miatt, közülük két vádlottat emellett robbanóanyaggal, illetve robbantószerrel visszaélés miatt találtak bűnösnek.

A fiatalok nem dolgozhatnak éjszaka, napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet

A 25 év alattiaknak idén bevezetett szja-mentesség miatt minden eddiginél inkább megéri a nyári szünetben munkát vállalniuk. A vakáció kezdete és nyári diákmunka program indulása előtt a tanulók, hallgatók munkavégzésének, munkavédelmének szabályaira hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Miniszterek fizetése, különleges jogrend - ezekről tárgyal ma az országgyűlés

A különleges jogrenddel, a kormányzati igazgatással, valamint a miniszterelnök és a miniszterek fizetésével összefüggő törvényjavaslatról határoz keddi ülésén az Országgyűlés.

Ez a veszélyhelyzet az a veszélyhelyzet?

Az Országgyűlés 2022. május 24-én elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A hivatkozott szabályok hatályba lépését követően – 2022. május 25-én 0 órától – a Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett. A veszélyhelyzet ismételt kihirdetése az elmúlt két évben bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazhatóságával kapcsolatban számos kérdést vet fel.

Növekvő cégautóadó: hogyan szabadulhat meg tőle az egyéni vállalkozás?

A cégautóadó jelentős mértékű emelése miatt számos vállalkozó gondolkodik azon, hogy a cégautókat úgymond kiveszik a vállalkozásból, nem számolnak el ahhoz kapcsolódó költségeket. Mentesülhet-e a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó július 1-jétől, ha onnantól kezdve nem számol el az autóhoz kapcsolódó költséget (üzemanyag, karbantartás stb.)?

Kuponok utáni adózás: kell-e szja-t, szochót fizetni?

Cég bizonyos összegű vásárlás után később (meghatározott időpontig) beváltható kuponokat ad magánszemély vásárlóknak, 1000, 2000 forint, 13 százalék stb. értékben. A kedvezményt a későbbi, bizonyos összeg feletti vásárlásoknál lehet érvényesíteni. A kuponok beváltásakor kell-e szja-t, szochót fizetni? A 13 százalékos kedvezmény minek minősül? Adófizetési kötelezettség keletkezik-e?

Tételek: 3621 - 3640 / 14695 (735 oldal)