Hírfolyam

Az alkotmánybíróságok szerepe az európai integrációban

Sulyok Tamás előadása a 21. Kaposvári Napok elnevezésű jogászgyűlésen. Nem lehet ellenséges az Unió és a tagállamok közötti viszony. Ez volt a vezérfonala az Alkotmánybíróság elnöke előadásának, amelyet a több mint két évtizedes múltra visszatekintő konferencia közel 200 résztvevője előtt tartott.

Jelentősen egyszerűsíthetik a foglalkoztatói adatszolgáltatást

Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

Naperőművek: fontos változás történt a támogatási szabályokban

Nem egészen 5 hónap után visszaállt a korábbi rend, és mostantól ismét nem térhetnek vissza a kötelező átvételi rendszerbe azok a megújulóenergia-termelők, amelyek az úgynevezett KÁT mérlegkörből való kilépés mellett döntenek - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.

Külföldi kiküldetés költségének továbbszámlázása

Olvasónk a következőt kérdezte: Cégünk egy nemzetközi vállalatcsoport tagja. A csoporton belül van olyan telephely ahol munkaerőtöbblet, illetve van ahol -hiány lépett fel. Így, hogy senkit ne kelljen elküldeni, EU-n belüli országba küldenénk ki munkavállalókat várhatóan 30 napnál nem hosszabb időtartamra munkavégzésre, A1-es nyomtatvánnyal. Milyen jogszabályok vonatkoznak ennek a költségnek az áthárítására? Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Bérlő személyes adatainak nyilvántartása

Van olyan törvény, rendelet, ami előírja a közös képviselő számára, hogy a társasházban kiadott lakások bérlőinek – ott lakóknak – személyes adatait köteles nyilvántartani? Olvasói kérdésre Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt. A kérdés részletesen így szólt: Amennyiben ezeket az adatokat nyilvántartja, milyen jogalapon teheti? Hivatkozhat a közös képviselő arra, hogy a nyilvántartás azért kötelező, mert a vízóra nélküli lakások vízdíját az ott lakók számának függvényében kell fizetni?

A gazdasági társaságok megszűnése

Nemcsak a járvány időszakában, hanem „normális” körülmények között is előfordul, hogy a társaságnak egyrészt alkalmazkodnia kell a változó gazdasági feltételekhez, másrészt a tulajdonosok valamilyen ok miatt úgy döntenek, megszüntetik a cég működését. Az előzőeket figyelembe véve megkülönböztetünk jogutódlással és jogutód nélküli megszűnéseket. A következő cikksorozatban a társaság megszűnésével kapcsolatos kérdéseket tekintjük át.

Támogatja-e Ön…? – Az országos népszavazás intézménye és helyzete Magyarországon

2022-ben az országgyűlési választásokkal párhuzamosan országos népszavazást tartottak Magyarországon. Ez ugyan a következő parlamenti ciklus képviselőinek megválasztása mellett némileg háttérbe szorult, de semmiképpen nem szabad megfeledkezni róla: a rendszerváltás utáni Magyarországon ez volt a 8. országos népszavazás, amely hasonlóan érvénytelen eredménnyel zárult, mint „elődjei” többsége. Mi is pontosan az országos népszavazás? Hogyan van szabályozva a mai magyar jogrendszerben ez az intézmény? És végül: mi is valójában az előbb említett „hasonlóan érvénytelen eredmény” és milyen okokból jutunk el gyakran ehhez a kimenetelhez?

Főbírók prágai találkozója

2022. május 16-17-én immár tizenkettedik alkalommal, ezúttal Prágában találkoztak Közép- és Kelet-Európa legfelsőbb bíróságainak vezetői. Az eseményen a Kúriát Dr. Patyi András elnökhelyettes és dr. Orosz Árpád, a Polgári Kollégium vezetője képviselte.

A lengyel parlament megszavazta a Legfelső Bíróság látszatreformját

A Morawiecki-kormány most abban bízik, hogy az Európai Bizottság felszabadítja a Helyreállítási Alap Lengyelországnak járó 58 milliárd euróját. De kérdés, így lesz-e, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő helyzet nem szűnt meg.

Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak

Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.

Munkába járás költségtérítése: áprilisban módosult a kormányrendelet

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet áprilisi módosításával összefüggésben többen kérdezték, mit jelentenek a beiktatott új rendelkezések. Cikkünkben ismertetjük a változásokat.

Extraprofit különadók: itt vannak a csütörtöki kormánybejelentés részletei

Kedden a kormány újabb veszélyhelyzet elrendeléséről döntött, szerdán pedig bejelentésre került, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásával kötelezi a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi cégeket, a légitársaságokat, a telekommunikációs és energetikai cégeket arra, hogy extraprofitjukat ezekbe az alapokba fizessék be 2023 végéig, ezzel járulva hozzá a közös költségviseléshez. Nézzük a mai bejelentés részleteit!

Mit is jelent a háborús veszélyhelyzet, amit Orbán Viktor bejelentett?

A kormány május 25-étől az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára tekintettel egész Magyarország területére háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki. Annak néztünk utána, hogy pontosan mit jelent, milyen kormányzati intézkedésekre ad felhatalmazást a háborús veszélyhelyzet?

Az érdekelti perbelépés rendhagyó esete a közigazgatási perekben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője.

Furcsaság az újabb veszélyhelyzet körül?

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet sajnos túlságosan is megszoktuk. Már úgy tűnt, hogy vége, és visszatérhetünk a normál kerékvágásba, ám ekkor jött egy újabb veszélyhelyzet. Mi az, ami furcsa az új veszélyhelyzet háza táján? Miért lehet veszélyhelyzetet kihirdetni? Miért fontos, hogy legyen-e vagy sem?

Az Egyesült Államok legszigorúbb abortusztilalmát írták alá

Kevin Stitt oklahomai kormányzó szerdán aláírta az Egyesült Államok legszigorúbb abortusztilalmát, amely már a megtermékenyítéstől kezdve megtiltja az abortuszt, egyben lehetővé teszi, hogy magánszemélyek bepereljék azokat, akik segítenek a nőknek megszakítani terhességüket.

Itt az EU új szankciós javaslata: nem hagyják megkerülni az intézkedéseket

Az Európai Bizottság szerdán javaslatot mutatott be azokra az új szabályokra, amelyekkel biztosítaná, hogy az uniós szankciók alatt álló személyek ne kerülhessék meg a korlátozó intézkedéseket, és vagyonukat a jövőben hatékonyabban le lehessen foglalni. A testület első lépésben azt szorgalmazza, hogy a korlátozó intézkedések megsértésének fel kell kerülnie az uniós bűncselekmények listájára, ami lehetővé tenné, hogy közös szabályok alapján vizsgáljak ki a szankciók megkerülésére tett kísérleteket az Európai Unióban. Miután erről megállapodás született, az EU irányelvet vezetne be, amelynek célja a korlátozó intézkedések megsértéséből származó jövedelmek hatékony felkutatása, befagyasztása és lefoglalása.

Az Európai Unió kezelné a médiapiaci problémákat, de kérdés, mire jut velük

Január óta készíti elő a European Media Freedom Act nevű uniós szintű médiapiaci szabályozást az Európai Bizottság. A cél az lenne, hogy visszaszorítsák a techcégek dominanciáját, csökkentsék az állami és gazdasági beavatkozásokat a szerkesztőségek munkájába. Viszont Gosztonyi Gergely, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti tanszék adjunktusa arról beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Az új technológiák hatása a demokráciára című konferencián, hogy számos akadályon bukhat el Brüsszel.

Változnak a szálláshely-közvetítőket érintő jogszabályok

Június 1-től lép hatályba az az új uniós szabályozás, amelyik többek között az online szálláshely-közvetítőket is korlátozza olyan megállapodások megkötésében, amelyek előírják, hogy például a hotelek kötelezően náluk hirdessék szobáikat a legkedvezőbb áron. A rendelet nemcsak a turisztikai szektort érinti, hiszen általánosan a beszállító és vevő közötti versenykorlátozó megállapodásokat tárgyalja.

Azt a technológiát kell már most szabályozni, ami még nem is létezik

A magyar Alkotmánybíróság egy összeurópai fórum létrehozását kezdeményezi, ahol a technológiai fejlesztések szabályozásának jó gyakorlataikat és problémáikat oszthatják meg a különböző országok alapjogokkal foglalkozó testületei. Az új innovációk szabályozása komoly kihívás elé állítják a jogalkotók, már most is olyan technológiák esetében kellene jogi keretrendszereket kitalálni, amelyek hasznosítását még nem ismerjük – többek között ezekről a témákról beszélt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján.

Tételek: 3701 - 3720 / 14687 (735 oldal)