Hírfolyam

Munkaszüneti nap feltüntetése a bérszámfejtési lapon

Olvasónk a következőt kérdezte: A munkáltatónak a havibéres munkavállaló esetében kötelező-e a munkaszüneti napot feltüntetni a bérlapon? Jelen esetben 2022.03.15-e munkaszüneti nap volt. A havi munkanapok száma 22 nap, plusz 1 nap munkaszüneti nap. A bérlapon a 22 munkanap szerepelt, az 1 munkaszüneti nap nem. Bértámogatást kértünk az adott munkavállalóra. Felhívtak a támogatási osztálytól, hogy amennyiben nem tudjuk a következő hónaptól megoldani, hogy a munkaszüneti napok is szerepeljenek a bérlapon, akkor nem fizetik ki a munkavállaló után a havi támogatás összegét. A program gyártója azt mondja, hogy mivel a munka törvénykönyve szerint a havibéres munkavállalónál nem kötelező azt feltüntetni, így nem tudja a kérésemet teljesíteni, nem tudja a program feltüntetni a munkaszüneti napot. Kérem segítségüket, hogy melyik félnek van igaza?

Jogsértően járt el a Volánbusz a bértárgyalások során

Részlehajlóan, így jogsértően járt el a Volánbusz a tavalyi bértárgyalásokon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint. Az állami közlekedési vállalat a bérmegállapodásról szóló tárgyalások során a szakszervezetekre vonatkozó konzultációs szabályokat sértette meg.

Ítéletet hozott a Kúria egy nagy ingatlanközvetítő tisztességtelen kikötéseiről

A Kúria 48 oldalas részítéletet hozott a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, amely egy ingatlanközvetítő blanketta szerződéseinek tisztességtelen feltételeiről szólt. Az ügyész több tucat szerződési feltételt tartott érvénytelennek. Az elsőfokú bíróság ezek zömét maga is annak tartotta.

Törvénytől sújtva – Be. jogintézmények ügyvédszemmel

Gerhard-Kotroczó Ágnes a Be. védelemre vonatkozó egyes jogintézményeiről beszélget a Németh és Társai Ügyvédi Társulás tagjaival: Papp Lillával, Németh Zoltánnal és Szender Zoltánnal.

Maradék nélkül

Ezen az oldalon jellemzően pénzügyi-számviteli témájú cikkek kerülnek publikálásra. Most kivételt teszek, mert olyan témát érintek, amely azt hiszem valamennyi gazdasági szakembert érint. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. A törvény kiegészítésre került, az újabb előírások 2022. február 1-ével hatályosak. (2021. évi CLI. törvény)

Fontos döntés születhet a Quaestor-ügyben

A Fővárosi Főügyészség az eljárás jelentős elhúzódásának elkerülése érdekében indítványt tett a büntetőjogi felelősségre vonást érdemben nem érintő ügyrészek megszüntetésére a Quaestor-ügyben - közölte a fővárosi főügyész kedden az MTI-vel.

EU-n kívüli járatszakaszokra is vonatkozik az uniós kártérítési szabály

Az Európai Bíróság egy magánszemély beadványa nyomán úgy határozott, hogy az unió kártérítési rendelete vonatkozik olyan esetre is, ha az indulás vagy érkezés az EU-ban van, de átszálláskor a késés EU-n kívüli útvonalon történik.

Kéretlen kampányüzenetek - A Kúria másként döntött, mint az NVB

A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a Megoldás Mozgalmat elmarasztaló döntését, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a kampány-sms-eket valóban a párt küldte ki - derül ki a Kúria szerdai határozatából.

Döntött a Kúria, jogerősek az érvénytelen népszavazásra biztató civilekre kirótt bírságok

Hiányolta a beadványból az érdemi érvelést, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszadobta azt a Kúria. Elutasította a Kúria a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, amit a szervezet azért nyújtott be, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hárommillió forintra bírságolta, amiért érvénytelen voksolásra buzdított a gyermekvédelmi népszavazáson.

Levonhat-e a munkabérből a munkáltató, ha követelése van?

Előfordul, hogy a munkáltatónak különböző okokból követelése van a munkavállaló felé. Gondoljunk csak például egy munkavállaló által a céges autóval begyűjtött parkolási bírságra, vagy a céges mobil megrongálódására. Felmerül a kérdés, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy közvetlenül a munkabérünkből vonja le ezeket az összegeket?

Útmutató az ügyvédek számára a mesterséges intelligencia használatáról

Március 31-én Brüsszelben az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) és az Európai Ügyvédek Alapítványa (ELF) közösen bemutatták az Európai Bizottság által finanszírozott ún. AI4Lawyers projekt harmadik, és egyben utolsó leszállítandóját. A kiadvány címe „Útmutató a mesterséges intelligencia ügyvédi és ügyvédi irodai használatáról az EU-ban”, és a https://ai4lawyers.eu/ címen érhető el angol nyelven, mintegy 56 oldalon.

Szinte biztos, hogy idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia

Semmi sem indokolja, hogy idén is nyelvvizsga nélkül kapják meg diplomájukat a végzős hallgatók.

Tényleg létezik hagyatéki bíróság vagy ez egy újabb filmbaki?

Jog-os filmbakik sorozatunkban most a hagyatéki bíróság kérdését járjuk kicsit körbe. Egy igen népszerű örökösökkel kapcsolatos magyar sorozatban hallhattuk a hagyatéki bíróságot. Valósnak tűnt, hiszen ügyvéd mondta – legalábbis a sorozatban. Valóban létezik hagyatéki bíróság?

A Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezletén vett részt a Kúria elnöke

2022. április 7-én – a járványhelyzet enyhülésére tekintettel – személyes jelenléttel tartotta meg összbírói értekezletét a Szekszárdi Törvényszék, amelyen dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke is részt vett.

Asszony verve jó? – A kapcsolati erőszak megítélése Magyarországon

A BSR (Bűnügyi Statisztikai Rendszer) felmérése alapján 2018 második felétől mérve, mintegy 2057 személy esett áldozatául a kapcsolati erőszak bűncselekményének. Elsőre talán nem is tűnhet nagy mennyiségnek, azonban nem tudni mekkora látencia áll mögötte (latin szó, jelentése lappangás, rejtettség.) Ez a rejtve maradás az, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen annak ellenére, hogy számos írás születik a témában, ezúttal mi is körüljárjuk a kérdést annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akiknek szükségük van rá.

Újraválasztották a közjegyzői kamara eddigi elnökét

Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel. A MOKK közleménye szerint Tóth Ádám 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat évente.

Sok a panasz a társasházi kamerákra: ezekhez a szabályokhoz kötött a megfigyelés

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság növekvő számban kap olyan panaszokat, melyek társasházi kamerás megfigyelésekkel kapcsolatosak. Az alábbiakban ezen döntések fontosabb jellemzőit mutatjuk be.

Cégértékesítés – mit ne hagyjunk a 24. órára?

Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

Ismét kimondta a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni a visszatartott kórházi járványadatokat

A Fővárosi Törvényszék után a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy az államnak ki kell adnia bizonyos alapvető fontosságú járványadatokat. Az ítélet szerint az Országos Kórházi Főigazgatóságnak 15 napja van elküldeni napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon a második és harmadik járványhullámban. A hivatal még fellebbezhet a Kúriánál.

Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?

A cégek mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen a cég képviseletében eljáró személy. Ezt a szerepet alapesetben egy vagy több vezető tisztségviselő tölti be. Azonban a képviselettel járó feladatok sokrétűsége vagy a cég szervezetének mérete miatt is előfordulhat, hogy a vezető tisztségviselő nem tudja a cég folyamatos képviseletét ellátni. Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?

Tételek: 3941 - 3960 / 14709 (736 oldal)