Hírfolyam

Alkotmánybíróság: mulasztott az Országgyűlés

A 2021. július 21-én, a 138. számú Magyar Közlönyben megjelent 24/2021. AB határozat szerint az Országgyűlés az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 187. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását. A Btk. kifogásolt rendelkezése szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az indítványozó álláspontja szerint a Btk. kifogásolt rendelkezése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, a XII. cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (4) bekezdésével.

Alaptörvény-ellenesek a bérlakás-törvény egyes rendelkezései

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

Szerződésátruházás: jogegységi határozat született a Kúrián

2021. július 21-én, a 138. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Kúria 7/2021. PJE határozata a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről. A határozat kimondja, hogy a Ptk.-ban szabályozott szerződésátruházás a szerződésből kilépő felet megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő olyan átruházását jelenti, amely a jogviszony folytonosságának fennmaradása mellett a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között jogutódlást eredményez.

Az NMHH vizsgálja az SMS-díjakat

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelzése alapján Magyarországon a szolgáltatók feltehetően egységes árazási gyakorlatot folytatnak az SMS-végződtetés és a tömeges SMS-ek (például banki tranzakciókról értesítő üzenetek) terén, ugyanis díjaik mértéke megközelítőleg azonos és nemzetközi összehasonlításban is magas. Ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgynevezett ágazati vizsgálatot indít, melynek eredményei alapján eldönti, hogy szükség van-e szabályozói vagy egyéb beavatkozásra a területen – közölte a hatóság szerdán.

Bekerül a cseh alkotmányba a fegyveres önvédelemhez való jog

A cseh parlament felsőháza, a szenátus szerdán jóváhagyta, hogy az alkotmány részét képező Emberi Jogok Listáját kibővítsék egy bekezdéssel, mely szerint “az állampolgárnak a törvényben megállapított feltételek szerint joga van fegyverrel védelmeznie saját és más emberek életét“. Az alkotmány módosítását a képviselőház, a parlament alsóháza már korábban jóváhagyta, életbe lépéséhez már csak az államfőnek kell aláírnia. Miután úgynevezett alkotmánytörvényről van szó, az elnök nem vétózhatja meg.

A koherencia mindig elnyomja a kételyt – A jogi döntéshozatal történeti modellje és az oksági gondolkodás veszélyei

Hastie és Pennington kísérletében esküdteknek kellett egy tárgyalási összefoglalót meghallgatniuk száz mondat formájában, majd döntést hozniuk a vádlott büntetőjogi felelősségének a kérdésében.[1] Bűnös, vagy ártatlan? Mindenki pontosan ugyanazokat a mondatokat kapta, 50 állítást az ügyésztől, 50 állítást a védőtől. A kutatók azonban manipulálták az állítások sorrendjét, mind az ügyész, mind a védő oldalán kialakítottak egy koherens, „történeti sorrendet”, és egy eredeti, a bírósági meghallgatásokat tükröző, történeti értelemben véletlenszerű „tanúzási sorrendet”.[2]

A lejárt jogosítvány cseréje: Mi a teendő, ha lejárt a jogosítvány, lejárt jogosítvány meddig hosszabbítható meg?

A jogosítvány ügyintézés, amennyiben a jogosítvány lejárt, mindenképpen fontos feladatunk, ugyanis a magyar utakon a lejárt jogosítvány türelmi idő elteltével nem közlekedhetünk szabályosan. Tudd meg, a lejárt jogosítvány mennyi ideig hosszabbítható meg, mikor kell újra vizsgázni, ha lejárt a jogosítvány!

Egyelőre átmeneti rendeletek szabályozzák az otthoni munkavégzést

Az otthon dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez. Többek között a Munka Törvénykönyvének és a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára lenne szükség a home office-ban dolgozókra vonatkozó szabályok törvényi szintű rendezéséhez.

Korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet: súlyos kifogások a jogállamisági jelentésben

Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.

Sok buktatója van a házilag készült ingatlanbérleti szerződéseknek

Sok buktatója van annak, hogy az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka házilag készül – figyelmeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó házilagos szerződésekkel az a fő probléma, hogy jogvita esetén nem nyújtanak valódi védelmet egyik félnek sem. Noha az elmúlt években egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz a bérbeadók, hogy biztosítsák magukat a problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben, a közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet a szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt.

A végrendelet őrzése: hol lehet biztonságban az utolsó akarat?

Hol őrizzük a végrendeletet? Mi a legjobb megoldás a végrendelet őrzése során? Hol van valóban biztonságban az utolsó akarat? Hogyan tudjuk valóban bebiztosítani, hogy a végrendelet előkerüljön, amikor szükség lesz rá? A végrendeletek esetén nem csupán annak elkészítésével, formájával és tartalmával kapcsolatban vannak törvényi előírások. Ez mind igen lényeges, hiszen a végrendelet a végrendelkező utolsó akaratát közvetíti. Fontos, hogy az utolsó akaratra minden kétséget kizáróan derüljön fény akkor, amikor a végrendelkezőtől már nem lehet megkérdezni, hogy mit szeretett volna. Emiatt fontos az is, hogy a végrendelet időben és épségben előkerüljön. Erre a jogalkotó is gondolt, így több megoldás is létezik a végrendelet megfelelő, biztonságos őrzésére.

Az ajándék visszajárhat? - a Ptk. szabályozása az ajándék visszakövetelésére vonatkozóan

Ajándékot adni és kapni is öröm, azonban az ajándékozás jogi értelemben véve egy szerződés az ajándékozó és a megajándékozott között, amellyel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv szigorú szabályokat rögzít. Milyen esetekben követelhető vissza az ajándék, és mely körülmények zárják azt ki? A Polgári Törvénykönyv értelmében az ajándékozás egy tulajdonátruházási szándékból kötött ingyenes szerződés. A kontraktus létrejöttében jelentős szerepe van az erkölcsi és az emocionális elemeknek, hiszen a szerződő felek között fennálló bizalmi viszony nélkül az esetek döntő többségében nem születne meg a megállapodás. Ennélfogva az ajándék legfőképp szívből jön, mégis előfordulhat olyan helyzet, amikor az visszakövetelhető.

A Budapesti Ügyvédi Kamara is elítéli a törvénytelen megfigyeléseket

Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban.

Vitában a szomszéddal: kié a fa, és kié annak árnyéka?

A jog útvesztői helyett érdemesebb elindulni a probléma forrásától, feljelentés és acsarkodás helyett beszéljünk a szomszéddal és oldjuk meg a vitás kérdéseket! Vegyünk sorra pár problémát, aminek megoldása sokkal könnyebb így!

Reorganizáció, szerkezetátalakítás, moratórium – fizetésképtelenség 2021-ben

Az elmúlt hónapokban két új fizetésképtelenségi eljárás bevezetéséről született döntés hazánkban. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások működőképességük helyreállítása érdekében már kezdeményezhetik az eredetileg kormányrendeletben szabályozott reorganizációs eljárást, illetve 2022. júliusától az Európai Unió irányelve átültetésének eredményeként létrehozott szerkezetátalakítási eljárást is.

Kiküldetés Horvátországba: hol kell megfizetni az adót, járulékot?

Magyar kft. magyar munkavállalói 183 napot meghaladóan Horvátországban végeznek épületfelújítási munkákat. Ha jól értelmezzük a törvényeket, az szja-t 183 nap után Horvátországban kell megfizetniük, a tb-járulékot viszont továbbra is mi vonjuk, és mi fizetjük a szochót?

A ‘romlás’ és ‘rombolás’ örökzöld iskolája – Amit a korrupcióról tudni érdemes!

A korrupció (corrumpo) kifejezés ’romlás’-t, ’rombolás’-t jelent. A kenőpénz örökzöld probléma, adása és elfogadása a hatalommal egyéni előnyök szerzése érdekében történő visszaélést jelent – a jelenség súlyos károkat okoz a gazdaság egészének, alapjaiban veszélyezteti a társadalmak egészséges működését. De mikor is beszélünk korrupcióról? Le tudja-e fedni a korrupciós cselekményeket a jog? Hogyan lehet hatékonyan felvenni a harcot ellene?

Az EU meghosszabbította a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Tanácsa további hat hónappal megújította a terrorszervezetek tagjait, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyeket és szervezeteket felsoroló uniós jegyzéket – közölte az uniós tanács hétfőn. A tájékoztatás szerint az EU azért hosszabbította meg a terroristák uniós jegyzékét, mert a benne sorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek, az Európai Unió területén vagy azon kívül jelenleg is aktívak. A jegyzékben 14 ember és 21 szervezet neve szerepel.

A lengyel alkotmánybíróság döntése után itt az új fogalom: Polexit

Apokaliptikus képet festettek az első sajtójelentések a lengyel alkotmánybíróság EU-bírósági döntést megtagadó ítéletéről, egyaránt vélelmezve Lengyelország leendő kilépését az unióból, és azt, hogy a folyamat gyógyíthatatlan sebeket ejthet az EU kohézióján.

Bírság bevallás késedelmes benyújtása miatt: fel kell-e szólítani előtte az adózót?

Adózó néhány napos késéssel nyújtotta be iparűzésiadó-bevallását, emiatt az önkormányzat mulasztási bírsággal sújtotta. Az adózó szerint a bírság kiszabása előtt fel kellett volna szólítania az önkormányzatnak a bevallás benyújtására, és csak az azt követő 15 nap elteltével lett volna helye bírság kiszabásának. Az önkormányzat nem ért egyet ezzel az értelmezéssel, az adózó szakértőnk állásfoglalását kérte.

Tételek: 5061 - 5080 / 14687 (735 oldal)