Hírfolyam

NFT – művészet és szerzői jog

A címben feltűnik egy ismeretlen kifejezés -“NFT”: hogy mi az, mitől művészet és milyen kontextusban merül fel a szerzői jog, most igyekszem megválaszolni. Mielőtt érdemben beszélhetnénk az NFT-ről tisztáznunk kell egy másik alapfogalmat, a blockchain vagy magyarul blokklánc fogalmát, hiszen erre épül a később részletesen szóba kerülő NFT.

Az ombudsman nem vizsgálja felül a melegellenes törvényt, szerinte az iskolában így is megjelenhetnek az LMBTQI-tartalmak

Az alapvető jogok biztosa, Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint a pedofilokat a melegekkel összemosó törvény rendelkezései szövegszerűen nem zárják ki, hogy a köznevelésben továbbra is megjelenhessenek az LMBTQI-témák.

A vagyonvesztés rendezésének 10 lehetséges módszere - 2. rész

Elsőként a gyors tőkevesztésre vonatkozó szabályokat ismertetjük.

Törvényt hoztak a közösségi oldalas fotók torzításai ellen Norvégiában

Ezentúl jelölni kell, ha egy fotót retusáltak. Van azonban némi gond a szabályozással.

Az Európai Bizottság új jogszabályt javasol a gyermekek vèdelmére

Az Európai Bizottság új jogszabályt javasol a gyermekek online szexuális zaklatásának felszámolására még az idén - jelentette be a belügyekért felelős biztos az Európai Parlament hétfői strasbourgi plenáris ülésén.

Figyeljünk a külföldi utazásokhoz kapcsolódó adó- és vámszabályokra

Érdemes a külföldi nyaralás előtt tájékozódni az adó- és vámszabályokról, a szükséges engedélyekről, hogy az utazók megóvják magukat a felesleges adminisztrációtól vagy a pluszköltségektől - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében.

Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása - lehet-e egy alkotmány túl rugalmas?

A kormányunk 2020. november 10-én, az igazságügyi miniszter előadásában benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot Magyarország Alaptörvényének módosításáról, s az Országgyűlés december 15-én ezt a javaslatot el is fogadta. Ez a kilencedik alaptörvény módosítás az Alaptörvényünk kilenc éves hatályossága alatt, s jogosan felmerülhet a kérdés: lehet-e, hogy egy alkotmány túl rugalmas?

Csed, gyed: újra a kedvezményszabályról

Lehet-e alkalmazni a kedvezményszabályt az Adózóna olvasója által felvázolt, alábbi esetben? Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Őstermelő nyilvántartásai

Milyen alapnyilvántartásokat kell vezetnie a 2021-től érvényes előírásoknak megfelelően a hatályos áfaszabályok szerint adózó, szja tekintetében átalányadózónak minősülő őstermelőnek? – kérdezte az Adózóna olvasója.

Láncügylet számlázása, áfabevallása

Hogyan kell számlázni egy olyan háromszereplős láncügyletben, ahol a felek olasz-magyar-svájci adóalanyok? – kérdezte az Adózóna olvasója.

Köthető-e megbízási/vállalkozási szerződés segédmunkára, szakmunkára?

Tiltja-e valamilyen jogszabály az építőiparban segédmunkás, szakmunkás megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatását? – kérdezte az Adózóna olvasója. A kérdés konkrétan így szólt: "Egyik építőipari tevékenységgel foglalkozó ügyfelünknél rendszeresen problémát jelent, hogy egyrészt változó, mennyi munkát tud "szerezni" a vállalkozás, másrészt, hogy a segédmunkás vagy szakmunkás, akivel munkaszerződést köt, munkaképes állapotban és egyáltalán megjelenik-e az építkezésen.

Társasági jogi módosítások a Polgári Törvénykönyvben - 1. rész

A pótbefizetés és a törzstőke feltöltési kötelezettség új szabályai. A Magyar Közlöny 2021. évi 120. számában megjelent a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény. A Ptk-módosítás a korlátolt felelősségű társaság körén túl, valamennyi (nem tőzsdére bevezetett gazdasági társaság esetében lehetővé teszi a pótbefizetés előírását a létesítő okiratban. Így a jövőben a kkt-k, bt-k és a zrt-k esetében is lehetőség van a pótbefizetés előírására.

Előzetes döntéshozatali eljárás az adatvédelmi hatóságok illetékességéről egyablakos ügyintézési mechanizmus esetén

Az Európai Unió Bírósága („EUB”) 2021. június 15-én megjelent előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében (C-645/19) a határon átnyúló adatkezeléseket, ezen belül a tagállami adatvédelmi hatóságoknak a GDPR VI-VII. fejezeteiben szabályozott egységességi eljárás („one-stop-shop”, „egyablakos ügyintézés”) során felmerülő illetékességét és eljárási jogosultságait vizsgálta.

Megtiltotta a kormány a névtelen adományozást

Egy szerdán megjelent és csütörtöktől hatályos kormányrendelet értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére. Az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben. A kormányrendelet azt is előírja, hogy mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is, ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni.

Lehet-e alkotmányos egy homofób törvény? (Nem.)

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján több alkotmányossági kifogás is emelhető a homofób törvényként elhíresült módosító jogszabállyal szemben. Vajon megteszi a szükséges lépéseket az alapvető jogok biztosa?

A bennfentes kereskedelem büntetőjogi elhatárolása a tőkepiaci szabályoktól

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények nem éppen számítanak közkedvelt területnek a büntetőjog művelői körében, figyelemmel arra, hogy már az elkövetési magatartás(ok) megfelelő átlátása sem nélkülöz bizonyos háttérjogszabályi ismeretet. Nincs ez máshogy a bennfentes kereskedelem esetében sem, ahol a bűncselekmény „valódi” meghatározását nem is a büntetőjogi, hanem a közösségi normában - az 596/2014/EU rendeletben – találjuk meg. A tanulmány a bennfentes kereskedelem büntetőjogi és közösségi jogi vizsgálatával a gyakorló jogászok számára ad támpontot arra az esetre, ha a „jó szerencséjük” összehozza őket ezzel a - büntetőjogilag is tilalmazott – magatartással.

Az Alkotmánybíróság szerint is homályos a kuruzslás elleni törvény

Nem semmisítették meg a vitatott pontot, de pontosításra szólították fel az országgyűlést, mert a mostani szöveg nem világos. 2020-ban került be a Büntető törvénykönyvbe, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, „aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat, az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki”. Csakhogy több érintett rögtön felhívta a figyelmet, hogy sok elismert szakember alkalmaz pszichoterápiát, illetve alternatív gyógymódokat szakpszichológusi végzettség nélkül, tehát a börtön nem csak a valóban üldözendő kuruzslókat fenyegetheti.

Kötelező képzések ügyvédeknek - A MÜK elnöksége meghatározta 2021-re az első három továbbképzési eseményt

2021 tavaszán a Magyar Ügyvédi Kamara elnökség meghatározta az első három kötelező képzési eseményt, amelyet valamennyi továbbképzésre kötelezettnek el kell végezni az ötéves továbbképzési időszak alatt. Az alábbiakban összefoglaltuk a kötelező képzési eseményekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.

Kérdőjelek sűrűjében élesedik az új műanyagtörvény

Egy év türelmi idő után mától most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.

Hurrá, nyaralunk! Hogyan kössünk utasbiztosítást a koronavírus árnyékában?

Az idei nyaralási szezon alapvető jellemzője a koronavírus által generált bizonytalanság.

Tételek: 5141 - 5160 / 14687 (735 oldal)