A kosár üres!
Joghatályosnak csak az elsőfokú bíróságnál határidőben benyújtott fellebbezés minősül. Joghatályosnak csak az elsőfokú bíróságnál határidőben benyújtott fellebbezés minősül, így a téves helyen előterjesztett fellebbezés azon a napon minősül joghatályosan benyújtottnak, amikor az az elsőfokú bírósághoz megérkezik – mutatott rá a Kúria a Kpkf.VI.40.465/2020/2. számú végzésében. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 100. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.
Az Egyesült Királyság kilépésével változhatnak a szellemi tulajdonjogokra – például az uniós védjegyekre, formatervekre vagy eredetmegjelölt termékekre – vonatkozó szabályok. Célszerű ezért ellenőriznünk az ezekre vonatkozó licenszszerződéseinket és megállapodásainkat.
A visszaélés bejelentő rendszerekről (nemzetközi terminológiával ún. whistleblowing) egyre többet olvashatunk, ráadásul 2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését.
Szerdán az Európai Parlament jóváhagyta a jogállamisági feltételrendszert, így a döntéssel kötelező érvényű európai jogszabállyá vált a jogállamisági feltételrendszer - közölte az uniós szerv. Ezt azt is jelenti, hogy a jogszabály 2021. január 1-től hatályos.
Helybenhagyta a Kúria a Pécsi Ítélőtáblának a Szeviép Zrt. két korábbi vezetője ügyében hozott, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntését - tájékoztatta a bíróság szerdán az MTI-t. Az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésével szemben az ügyészség és a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, ezeket a Kúria azonban nem találta alaposnak. A döntés indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan és annak kiküszöbölése kizárólag bizonyítás felvételével - szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával - küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.
Az Országgyűlés 116 igen, 52 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a "pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények" módosítását. A törvény szerint a 120 grammnál nehezebb, a "távoli pilótától" 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni képes drónokat regisztrálni kell, amihez a HungaroControl által üzemeltetett alkalmazást is létrehoznak. A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki lakott terület felett jogosulatlanul drónozik, illetve ha közben más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít.
Az Országgyűlés szerdán elfogadta a börtönkártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a többmilliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek - nyilatkozta az Országgyűlés döntése után az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hangsúlyozta, az eddigi szabályozás reformja mellett a törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.
Az országgyűlési képviselők információszerzési joga nem alapjog, ezért rá nézve az Alaptörvény szerinti alapjog-korlátozási teszt lefolytatásának nincs helye - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1318/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította az Országgyűlésről szóló törvény 98. § (1) bekezdés „[a] képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet” rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
A tényállás megalapozatlanságának kiküszöbölése kizárólag bizonyítás felvételével történhet meg. A Kúria a Hkf.I.1008/2020/7. számú határozatával a Pécsi Ítélőtábla – a Szegedi Törvényszék ítéletét a II. rendű vádlott és a III. rendű vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasító – végzését helybenhagyta. A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a hatályon kívül helyezés ellen bejelentett fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül helyező végzés esetlegesen törvénysértő voltát és az azt meghozó fellebbviteli bíróság eljárását vizsgálja. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról – és ezért a hatályon kívül helyezésről – a harmadfokú bíróság törvényesen rendelkezett-e. A támadott (hatályon kívül helyező) rendelkezés ugyanis nem az ügy eldöntését, vagy az eljárás lezárását, hanem az eljárás újrakezdését jelenti.
Tőkey Balázs tanulmánya a Gazdaság és Jogban jelent meg, egyfajta ajánló a szerző témában megjelent könyvéből. „A kár- és kockázattelepítés valójában két egymástól el nem választható fogalom. A kockázat a vagyonban bekövetkező negatív változás lehetősége, kárról pedig akkor beszélünk, ha a vagyon ténylegesen csökken is, illetve ha negatív hatások következtében a várt növekedése elmarad.”
Olvasónk a különféle jogcímeken szerezhető szolgálati idő értelmezésének tisztázása érdekében fordult hozzánk.
Közalkalmazottként dolgozom.2020 szeptemberében lesz 64 év 183 nap munkanapom, jelenleg szóbeli megállapodás alapján a felmentési időmet töltöm. Intézetünk 2021. január elsejétől alapítványi formába kerül, ami azt jelenti, hogy mindenkinek megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya. Ez mit fog jelenteni számomra?
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázataira hívta fel a figyelmet hétfőn közzétett jelentésében.
Az ügyészség egy, a fogyasztók körében népszerű utazási iroda általános szerződési feltételeit támadta eredményesen. A Fővárosi Főügyészség keresete alapján a Fővárosi Törvényszék részben már elsőfokon jogerőre emelkedett döntésével az általános szerződési feltételek támadott pontjainak túlnyomó többségét tisztességtelennek ítélte, egy kivétellel. Később azonban a Fővárosi Ítélőtábla ezen pont semmisségét is megállapította.
A Kúria Teljes Ülést tartott 2020. december 14-én. Az online tanácskozás keretében a több mint négy évtizedes bírói szolgálata, a jogegység megteremtése és a Kúria szakmai tevékenységének támogatása terén nyújtott kiemelkedő teljesítményére is figyelemmel a Kúria elnöke az Amicus Curiae emlékérmet adományozott dr. Kemenes Istvánnak. A Szegedi Ítélőtábla nyugalmazott kollégiumvezetőjét, címzetes Kúriai bírót az elismerés kapcsán kérdezte a Kúria Sajtótitkársága.
Az Európai Unió kedden a digitális szolgáltatásokra - egyebek közt a közösségi médiára, az online piacokra és az Európai Unióban működő egyéb online platformokra - kiterjedő jogszabály-szigorítási javaslatokat jelentett be, írta meg az MTI. A jogszabályreformok célja a fogyasztók és alapvető jogaik védelmének javítása az interneten, a méltányosabb és nyitottabb digitális piacok előmozdítása, valamint a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások támogatása.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, amelyben még ugyanazok a vám- és adóügyi szabályok és eljárások alkalmazandók, mint az EU tagsága idején. Az azonban még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021. január 1-jétől az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló vállalatok, illetve az EU tagállamokban üzleti tevékenységet folytató brit vállalkozások.
Magyarország védi a házasság intézményét és a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját - közölte Varga Judit igazságügyminiszter a Facebook-oldalán kedden, miután a parlament elfogadta az alaptörvény kilencedik módosítását. Kedden az Alaptörvényben rögzítette az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy az anya nő, az apa férfi. A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alkotmány kilencedik módosítását.
Magyarország újabb lépéssel került közelebb a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célkitűzések eléréséhez, miután az Országgyűlés elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvénymódosítási javaslatát a hulladékgazdálkodás rendszerének megújítására - közölte az ITM kedden. Ezzel lehetővé válik a körforgásos gazdaságra való átállás megkezdése, az illegális hulladék lerakásának felszámolása és a lerakók szigorúbb büntetése, a visszaváltási rendszer kialakítása, valamint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálása.
A parlament kedden változtatott az országgyűlési választási listaállítás szabályain. A megszavazott módosítás alapján országos lista állításához az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség - legalább 14 megyében és a fővárosban - már a következő parlamenti választáson. A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház.
