• A kosár üres!

ORAC Kiadó

Hírfolyam

Kiemelt kúriai döntések

Veszélyhelyzet idején a generális tilalom kizárja, hogy a gyülekezési hatóság mérlegelje az egyedi ügy sajátos körülményeit. A Kúria K.II.40.446/2020/2.-es számú ítéletével elutasította a felperes gyülekezési ügyben előterjesztett keresetét. A Kúria az egyszerűsített perben hozott ítéletében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésére, a 484/2020. (XI.10.) Kormányrendelet vonatkozó szabályaira, a 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel nem látott indokot arra, hogy a 484/2020. (XI.10.) Kormányrendelet gyülekezést tiltó, emiatt szankció kiszabására felhatalmazó rendelkezéseivel szemben az Alkotmánybíróságnál eljárást kezdeményezzen a 2011. évi CLI. törvény 25-a alapján.

Kiemelt kúriai döntések

Meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől a fél jogkérdésben való eltérést állít. A Kúria a jogegységi panasz eljárásban hozott határozatot – a jogegységi panaszt a Jpe.I.60.005/2020. számú ügyben visszautasította, mivel a fél abban nem a Kúria által közzétett határozattól való eltérésre hivatkozott, illetve a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében még nem említett közzétett kúriai határozatokra alapította a kérelmét.

Amit eddig kevesen tudtak: 10 újabb kérdés-válasz a lakásfelújítási támogatásról

2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig akár 3 millió forintnyi állami támogatást is igénybe vehetünk lakásfelújításhoz, a beruházásról szóló számlák összegének 50 százaléka erejéig.

Hallgatói jogokat sértő átsorolási eljárások - Ombudsmani állásfoglalás

Sértette a jogállamiság elvét és az érintett hallgatók tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), amikor az új tanulmányi követelmények alapulvételével történő átsorolásra vonatkozó belső intézményi szabályozása módosításakor figyelmen kívül hagyta az Nft. garanciális jelentőségű átmeneti rendelkezését – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

A jogalkotás és a jogalkalmazás érdekességei – A tények és a józan ész nyomában

A bírósági döntések támadása rendszerszintű. Az azokról szóló, népszerű kommunikáció sokszor nem jogi tényeken alapul, sőt a törvény valós tartalmával sem egyező. A tanulmány néhány jogeseten keresztül mutatja be a jogi háttér és a közvélemény tájékoztatását célzó közbeszéd közötti különbséget.

Korlátja-e a becsületérzés a véleménynyilvánítás szabadságának? - Alkotmánybíróság bírói döntést semmisített meg

A közéleti kérdésben tett közlésre vonatkozik az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságának védelme - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1003/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szegedi Törvényszék rágalmazás tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közösségi oldalán olyan ténymegállapításokat tett, amelyek a társasháza közös képviselője becsületének csorbítására voltak alkalmasak, ezért a közös képviselő az indítványozóval szemben feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt.

Kiemelt kúriai döntések

Ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.X.10.127/2020. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható.

Kiemelt kúriai döntések

Az igazságügyi szakértői vélemény szerint könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne a munkavállaló, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.X.10.115/2020. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel.

Dr. Stefancsik Márta: A helyi adó törvény alkalmazásában és az építményadó meghatározásakor csak akkor lehet figyelembe venni az építési jogszabályokat, amennyiben így rendelkezik a törvény

Kizárólag az építményadó tárgyának meghatározásakor alkalmazhatóak az építési szabályok, egyébként valamennyi rendelkezés csak a helyi adó törvény fogalomrendszerében használható, tehát kizárólag a helyi adó törvény szerinti fogalmakkal lehet döntést hozni adókötelezettségről - nyilatkozta Dr. Stefancsik Márta, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának szóvivője az Inforádió Paragrafus című műsorának adott interjújában 2020. december 10-én.

Darák Péter: „Az igazságszolgáltatás mindig maradjon olyan intézmény, amiben a polgárok bízhatnak”

„A jog képes arra, hogy a fennálló társadalmi és gazdasági változásokhoz megtalálja a kulcsot és alkalmazkodjon hozzájuk” – mondta a Kúria elnöke a Pesti Ügyvédnek adott interjújában. Dr. Darák Péter a Budapesti Ügyvédi Kamara folyóiratának 2020. decemberi számában kifejtette: „a sok évszázados problémamegoldási módozatok jól működnek a jog keretein belül, és a mesterséges intelligencia kapcsán is számos jó irányba mutató folyamat indult már el.”

Az ártatlanság vélelme és a sajtó kapcsolata

Ahogyan azt Angyal Pál, a huszadik század első felének neves büntetőjogásza írta, a büntetőeljárás alatt érvényesülni törekvő igazságszolgáltatási érdek állandó ellentétben áll az egyéni jogok érintetlenségének érdekével, ugyanis maga az eljárás sikeres lefolytatása gyakorlatilag elképzelhetetlen az eljárásban részt vevők személyiségi jogainak korlátozása nélkül. A büntetőeljárás során alkotmányjogi garanciák, alapelvek ütköznek a processzuális követelményekkel, melyekre nézve megoldásként csak a kompromisszum lehetséges. Angyal az állam érdekeinek és az egyén alkotmányos jogaival való összeegyeztetéseként említi fő helyen, a praesumtio boni viri, vagyis az ártatlanság vélelmének elvét.

A parlament elé kerül a választási törvény és a „börtönbiznisz”

Az Országgyűlés több mint negyven törvényjavaslatról szavazhat a héten. A képviselők kedden az alaptörvény kilencedik módosításáról, valamint a választási szabályok megváltoztatásáról is dönthetnek. A szerdai ülésen huszonegy indítványról határozhatnak. Egyebek mellett elfogadhatják a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetését célzó módosításokat, valamint az új szőlészeti és borászati törvényt.

Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog?

Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani.

Panem et circenses - az állatkertek jogi jelene és jövője (kitekintéssel a szafari jogi fogalmára)

A Szerző korábbi, a vadállatos cirkuszok jogi jelenéről és jövőjéről szóló írásához ezer szállal kötődik a jelenlegi, amely az állatkertek jogi jelenét és jövőjét dolgozza fel. Tavasszal megjelent egy új intézmény a láthatáron: a szafari, mely komoly kihívás elé állítja a jogalkalmazókat, hogy milyen feltételek és körülmények mentén engedélyezhető egy ilyen létesítmény, egyáltalán minek minősül: állatkertnek vagy cirkusznak?

Örökbe fogadva - Amit az örökbefogadás szabályozásáról tudni érdemes!

"Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz" - deklarálja Alaptörvényünk. Ezt az alapjogot szolgálja az örökbefogadás intézménye is. Ugyanakkor egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat megnehezíti a nem házasságban élők és egyedülállók számára az örökbefogadást. De mik is a hatályos szabályok?

Határidőre figyelmeztet az Agrárminisztérium

Az Agrárminisztérium felhívja a „VP4-10.1.1-15 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés”, a „VP4-11.1-11.2-15 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” és a „VP4-10.2.1.1-15. Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” felhívások kedvezményezettjeinek figyelmét, hogy a kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelmek benyújtási határideje 2020. december 20-án lejár. Amennyiben a fenti időpontig benyújtásra kerül a kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelem, úgy az AKG és ÖKO kedvezményezetteknek 2021. január 15-ig lehetőségük nyílik bármelyik teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (KET) visszavonására, továbbá a benyújtott hosszabbítási kérelem – mindhárom felhívás esetén – 2021. január 15-ig visszavonható.

Szombat éjfélig igényelhető adómentesség a bérterhek után

A vendéglátás és szabadidő ágazatban működő vállalkozások mellett a szálláshely-szolgáltatók és az utazásszervezők is mentesülnek január végéig a munkáltatói adóterhek megfizetése alól, de ezt igényelni kell, a novemberi adómentességre szóló igényt szombat éjfélig nyújthatják be a vállalkozások a szokásos járulékbevallásban - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Csaknem 140 ezer dolgozó munkáját mentheti meg a munkáltatói adóterhek három havi elengedése. Az adókönnyítő intézkedés több mint 16 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál – hangsúlyozta Izer Norbert.

Lezárult a gyógyszerkartell ügy

Öt évvel a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést kimondó határozatát követően, 2020. szeptember 22-én a Kúria jogerősen helybenhagyta a gyógyszerkartellben hozott elsőfokú törvényszéki ítéletet. Az ügyben érintett három gyógyszer-nagykereskedő és két tanácsadó vállalkozás árakat egyeztetett és felosztotta a piacot, ezzel befolyásolta egy gyógyszerbeszerzésre kiírt közbeszerzés eredményét. A jogsértésért a GVH összesen csaknem 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki.

No comment - Jogi felelősségvállalás a kommentekért

A digitális világ együtt járója, hogy a hírekért már nem kell elsétálnunk a sarki újságárushoz, míg egy nyomtatott sajtótermék megjelenése előtt sok a teendő, addig egy saját blog néhány kattintással létrehozható, és gyorsan több tízezres olvasói táborra lehet szert tenni - mindezt csekély önköltségen. Manapság már bárki lehet „újságíró”. Az internetes portálok, blogok kérdése összetett. A tartalom előállítója, vagyis a tartalomszolgáltató lehet személy vagy médium, a tartalom pedig csak úgy tud megjelenni, ha van egy tárhelyszolgáltató, ami a felületet biztosítja.

Teendők az EGT-n kívüli adattovábbításokkal kapcsolatban Schrems II után - a „passzív megfelelésen” túl

2020. november 11-én az Európai Adatvédelmi Testület („EDPB”) két ajánlást tett közzé, amelyek az Európai Unió Bíróságának Schrems II ítélete nyomán útmutatást nyújthatnak a szervezeteknek az EGT-n kívüli adattovábbításaik megfelelőségének biztosításával kapcsolatban.

Tételek: 6101 - 6120 / 14728 (737 oldal)
Szakcikkadatbázis Szakcikkadatbázis
Made in Cantinart GLS Csomagpont