A kosár üres!
A kisadózókra vonatkozó szabályok kedvezőtlen változása miatt sok vállalkozás úgy dönt, hogy kilép a kata hatálya alól. Kérdésként merül fel az áthúzódó és a rendszeres elszámolású ügyletek esetében, hogy mely időszakban számít bevételnek a számlázott ellenérték, és hogyan adózik.
Egy szeptemberi főtanácsnoki indítvány jogsértőnek találta a más honlapokról származó tartalmak céloldalba ágyazását. Mi a különbség a kattintást igénylő és az automatikusan elérhető tartalmak között és miért aggályosabb az utóbbi? Számít-e, hogy hányat kattintunk egy videóért? Meg fog-e változni az, ahogyan képeket osztunk meg?
Az elmúlt napokban számos ügyvédi kamarai tag kapott tájékoztató levelet a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Továbbképzési Nyilvántartási Rendszerén keresztül, amely a továbbképzési kötelezettség teljesítésére hívta fel a címzettek figyelmét. Az első továbbképzési év a kamarai tagok többsége esetén 2020. december 31-én ér véget, ezért sokaknak már csak néhány hét áll rendelkezésre a még hiányzó kreditpontok megszerzésére.
A közalkalmazottaknak is alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság igénylésével kapcsolatban kérdezem: Kit értünk hozzátartozó alatt? Általános iskolai tanárként dolgozom. A 83 éves édesanyámat kellene ápolni, daganatos beteg. Kérhetem-e alanyi jogon? Én magam is 60 éves vagyok, nem szeretnék állás nélkül maradni emiatt.
Az ügyben szeretnék érdeklődni, hogy megbízási szerződéssel másodállásban milyen feltételekkel lehet dolgozni? Hány órát lehet vállalni egy hónapban, hogy kell adózni és adóbevallásban megjeleníteni ezt? Heti kb. 2-3 nap 5-6 órában szeretnék munkát vállalni a főállásom mellett, így biztosítva vagyok. Nem nagyon tudom értelmezni a hivatalos magyarázatokat.
November 23-dika óta elérhető a „Bíróságok Díjfedezeti Letéti számláin kezelt hitelezői nyilvántartásba-vételi díjak kimutatása” elnevezésű adatbázis. Az Országos Bírósági Hivatal által kezdeményezett fejlesztés keretében készült új adatbázis a felszámoló szervezetek részére szolgáltat naprakész információkat a nyilvántartásba-vételi díjak hitelezők általi befizetéseivel kapcsolatban.
A nemzeti vagyon megőrzéséhez a büntetőeljárás során is biztosítani kell a felelős gazdálkodás és az integritás alaptörvényi követelményeit – erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy az Alaptörvény a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelése tekintetében rögzíti az átláthatóság és a közélet tisztaságának elvét. Kiemelten fontos, hogy ezen követelmények a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni intézkedések, kényszerintézkedések során a gyakorlatban is érvényesüljenek, biztosítva a felelős, szabályszerű, integritás központú gazdálkodás megvalósulását.
A Kiskunhalasi Járási Ügyészség polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás és közokirat-hamisítás bűntette miatt vádat emelt egy nővel szemben, aki ügyvédje és annak férje által készített hamis végrendelettel megszerezte elhunyt ismerőse hagyatékát.
Az emberi önrendelkezés magában foglalja az öngyilkossághoz való jogot - mondta ki a német Alkotmánybíróság, egyben alkotmányellenesnek minősítve az elkövetéshez üzletszerűen segítséget nyújtók büntetéssel való fenyegetését is. De hogyan is viszonyul a jog a 'magányos' és az 'asszisztált' öngyilkossághoz? És mi a helyzet hazánkban?
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke közösen elemezték a két intézmény kapcsolatát a rendszerváltás idejéig visszatekintve.
Az Európa Unió Bíróságának el kell utasítania az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet - ismertette az ügyben vizsgálódó főtanácsnok álláspontját a luxemburgi székhelyű bíróság csütörtökön. Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta: a kormány továbbra is jogsértőnek tartja a Sargentini-jelentés elfogadását.
A munka törvénykönyvének módosításával kialakulhat a távmunka "békeidőben", azaz nem a vészhelyzet alatt érvényes szabályozása. A munkavállalónak joga lehet arra, hogy otthon fájrontot rendeljen el saját magának.
A tanulmány a végrehajtási eljárások felfüggesztésének esetköreit ismerteti. Az adósok által benyújtott kérelmekre rátérve, azokról általános jelleggel foglalkozik, majd rátér a veszélyhelyzet időszakában tapasztaltakra.
„A bíróságok működését is komoly kihívások elé állította a világjárvány okozta rendkívüli időszak. Az igazságszolgáltatásnak voltak olyan területei, melynek szabályozására nem volt felkészülve a jogrendszer.” A veszélyhelyzetben érvényesülő speciális eljárásjogi szabályok hatályba lépésével, hazánkban megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet.
Vezetői megbízás visszavonása jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.005/2020. számú ügyről. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a vezetői megbízás visszavonása jogellenes volt, erre figyelemmel pedig eredeti munkakörbe való visszahelyezését, továbbá az alperes vezetői pótlék, illetve kártérítés megfizetésére kötelezését indítványozta.
Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei és tanulmányi szerződés tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.X.10.041/2020. számú ügyről. A felperes 2007. január 12-étől állt az alperes jogelődjénél munkaviszonyban, melyet a felperes 2014. október 28-án kelt azonnali hatályú felmondással megszüntetett. A felperes keresetében felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés, és kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Egészségügyi szolgáltatóval szembeni kártérítés megfizetése iránt indított perben hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Pfv.III.21.447/2019/6. számú, különös munkaigényű perben hozott határozatról. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes által a felpereseknek fizetendő marasztalás összegét leszállította, egyebekben a per főtárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A jogsérelem megjelölésének hiánya miatt a keresetlevél visszautasítására csak akkor kerülhet sor, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a közigazgatási per keretei egyáltalán nem azonosíthatók. Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.40.049/2020/2. és a Kpkf.VI.40.216/2020/2. számú végzéseiben rögzített megállapításokról. A közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelynek – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint – tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával.
Közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt sérelemdíj tárgyában tárgyalt ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.064/2020. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: a sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.
Miként kell építmény adót fizetni a beépített épületrész után? - Jogegységi határozatot hozott a Kúria. A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e.
