A kosár üres!
Kártérítési igény iránti perben hozott döntést a Kúria. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.297/2019. számú. 2009 májusában a rektor tárgyalást folytatott a felperessel, amelynek során felvetődött, hogy főiskolai tanár kinevezést kaphat. A főiskola kinevezési terve azonban a 2009-2010-es tanévre nem tartalmazta a megbeszélés szerinti főiskolai tanár pályázat kiírásának lehetőségét.
Próbaidő alatti felmondás jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.313/2019. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: a munkaviszony próbaidő alatt indokolás nélkül bármelyik fél által megszüntethető. Önmagában az indokolás miatt a munkáltató intézkedése nem minősül olyan felmondásnak, amire az Mt. 66. § (2) bekezdése előírásai vonatkoznak.
A perbeli jogutódlás nem azonos az anyagi jogi jogutódlással, a felek közötti anyagi jogi jogviszony vizsgálata a per érdemére tartozik. Tájékoztató a Pfv.V.20.388/2020/6. számú ügyben hozott egyedi határozatról. Az I. rendű felperes – aki engedményezési láncolat eredményeként jutott a perbeli követeléshez – kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az I., II. és III. rendű alpereseket.
Csak az egyetemes szolgáltatót terheli a fogyasztóval (előfizetővel) szerződéskötési kötelezettség. Tájékoztató a Pfv.V.21.022/2019/5. ügyben hozott egyedi határozatról. A Kúria a peres felek közötti jogvitában meghozott ítéletében arra mutatott rá, hogy a polgári jogi jogviszonyokban főszabályként érvényesül a szerződési szabadság elve.
A csatlakozó fellebbezés megengedhetősége és a beszámítási kifogás jogi természete. Tájékoztató a Pfv.V.21.331/2019. számú ügyben hozott egyedi határozatról. A Kúria a peres felek közötti összetett, vegyes jogviszonyban a felperes által érvényesített vállalkozói díjkövetelés és az alperesek ezzel szemben előterjesztett beszámítási kifogásai alapján hozott jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem alapján járt el.
Az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben levő harmadik országbeli állampolgárok esetében a bíróság illetékességének megállapítása ügyében hozott határozatot a Kúria. Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.39.279/2020. ügyben hozott döntéséről. Az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben levő harmadik országbeli állampolgárok esetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, mert az őrizet helye nem értelmezhető tartózkodási helyként.
A koronavírus-járvány miatt akár ötmillió forinttal is csökkenhet a fizetendő adó, ám ezt legkésőbb július 17-én lehet kérni az adóhivataltól – tájékoztatott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A munkáltató egyik alap kötelezettsége a munkabér megfizetése. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Jogszerű ilyen esetben az azonnali felmondás a munkavállaló részéről? Mit mondott a bíróság?
A gyakorlati élet továbbra is számtalan problémát vet fel a számlaadat-szolgáltatásban július 1-jétől alkalmazandó szabályokkal összefüggésben. Két olvasói kérdésre Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Se szeri se száma azoknak az eseteknek, amikor valaki furcsa számokról hívást kap, és ezeket felvéve a telefonszámlája az egekbe szökik. Az alapvető óvatosság mellett, – hogy ne fogadjunk olyan hívásokat, amik egzotikus országhívószámokról érkeznek – mostantól a törvény is véd bennünket.
A szabálysértési törvény tiltott prostitúcióra vonatkozó rendelkezései 2020. július 1-jével módosultak. Az Alkotmánybíróság IV/412/2018. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló határozatában megállapította a korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességét és elrendelte egy jogerősen befejezett szabálysértési ügy felülvizsgálatát.
A napokban magyar bíróság először ítélt meg olyan behajthatatlan követelésre jutó áfa-összeget, ahol a számlák eredeti teljesítési időpontja már elévült. A bíróság egyértelművé tette: az elévülést nem ettől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ez sok folyamatban lévő ügyben adhat reményt az adózóknak.
A jogegységi panasz eljárás ugyan a Kúria saját határozata ellen irányul, de ezen keresztül az alsóbb fokú bíróságok a Kúria határozatát követő magatartását is befolyásolja – mondta dr. Patyi András az InfoRádió Paragrafus című műsorának adott interjújában 2020. július 9-én. A Kúria Közigazgatási Kollégiumának tanácselnöke hangsúlyozta, bár a jogegységi panasszal egy jogvita tovább tarthat, ugyanakkor egy-egy panasz kapcsán hozott határozatnak van a konkrét feleken túlmutató értelmező hatása is.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön elfogadta, és ezzel a kihirdetésüket követően nem sokkal érvénybe lépnek az uniós közúti szállítási ágazat reformját célzó, a járművezetők munkakörülményeire, a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetésére vonatkozó új szabályok - közölte az Európai Parlament.
Az Alkotmánybíróság (AB) a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) a rémhírterjesztést szankcionáló új szabályait alkotmányosnak találta. Viszont belevittek egy csavart is: értelmezték is azt, hogy mi számít rémhírnek, ami egy szűkítés az eddigi alkalmazáshoz képest.
Tájékoztató a Kúria a Pfv.VI.20.619/2020 számú ügyben hozott határozatáról. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes műszakilag kapcsolódó víziközmű szolgáltatók, az I. rendű alperes a felperestől, szerződés nélkül, víziközmű kapcsolódó szolgáltatásként vesz igénybe ivóvíz-értékesítési, valamint szennyvíz-elvezetési és -tisztítási szolgáltatást. Az I. rendű alperes a közszolgáltatást 2013. május 1-től, illetve 2014. január 1-től nyújtja, a víziközmű kapcsolódó szolgáltatás ellenértékeként a szolgáltatás megkezdésekor érvényes díjat alkalmazza.
Tájékoztató a Kúria Pfv.VIII.20.617/2019. számú egyedi ügyben hozott határozatról. A felperesek keresetükben az ingatlanukat ért tűzkár folytán a vagyonbiztosítási szerződésük alapján meg nem térült vagyoni káraik megfizetésére kérték kötelezni az alperest arra tekintettel, hogy a tűz keletkezési helye olyan, számukra hozzáférhetetlen helyen volt, amelynek karbantartásáért, üzemeltetéséért az alperes felel.
A Kúria Kpkf.VI.39.236/2020/2. számú végzésében kimondta, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor mindig az ügy egyedi körülményire, sajátosságaira kell figyelemmel lenni, melyhez az alperesi döntés tartalma a kiindulópont, ezért nem minden esetben kizárólag a beszámoló, mérleg adatai alapján lehet és kell az azonnali jogvédelem iránti kérelmet valószínűsíteni és elbírálni.
Tájékoztató a Kúria Pfv.VIII.20.514/2019. számú egyedi ügyben tárgyában hozott határozatról. A felperesek keresetükben az alperest vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték kötelezni arra tekintettel, hogy az alperes kórház az I. rendű felperes szülése, továbbá a II. rendű felperes ellátása során megsértette az elvárható gondosság követelményét, amelynek következtében a II. rendű felperesnél súlyos egészségkárosodás alakult ki.
Tájékoztató a Kúria Pfv.VIII.20.375/2019. számú egyedi ügyben hozott határozatról. Az alperesi kórházban 1998. február 20-án született II. rendű felperesnél kora gyerekkori agykárosodás következett be, ami súlyos mentális retardáltsággal jár együtt. Születésétől kezdve – egyéb betegségei mellett – négy végtagjára kiterjedő bénultságban, mozgáskoordinációs zavarokban, szomatikus és mentális fejletlenségben szenved, önálló helyváltoztató mozgásra nem képes. Egészségi állapota végleges, ápolásra és teljes körű gondozásra szorul, teljes mértékben a családja látja őt el. A II. rendű felperes egészségkárosodásából származó vagyoni és nem vagyoni károk megfizetése iránt az I. és II. rendű felperesek, valamint a II. rendű felperes édesapja által az alperessel szemben indított perben korábban marasztaló ítélet született.
