A kosár üres!
Felhívást közölt honlapján a NAV, amely összefoglalja a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéshez behozott termékek vám- és áfamentességének feltételeit. A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket bizonyos feltételekkel vám- és áfamentesen lehet behozni az Európai Unióba. Erről az Európai Bizottság (EB) 2020. április 3-án kiadott, 2020/491 számú határozata rendelkezik, amelyet a 2020. július 23-án kiadott, 2020/1101 számú határozat módosított – emlékeztet honlapján a NAV.
A tanulmány I. része számba veszi a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozását, jogi evolúcióját a Ptk.-ban, Pp.-ben, Ctv.-ben és a Cstv.-ben, a marasztalási és a megállapítási per szabályait, valamint a vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához kapcsolódó tényállási elemeket.
A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú döntését és új eljárásra utasította a törvényszéket a Szeviép-ügyben. A harmadfokú eljárás lefolytatására a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa a csütörtöki végzésében kimondta, hogy a törvényszék megalapozatlan döntést hozott, mert bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapított meg a járásbíróságtól eltérő tényállást, egyes tényállási pontok esetén nem oldotta fel az első és a másodfokú eljárásban tetten érhető, köztük a szakértői véleményt érintő ellentmondásokat. Ezek tisztázása azonban a döntés szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényesen állást lehessen foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlottak bűnösök vagy sem.
„Lúgos támadásként” ismert ügy: a Kúria érdemben foglalkozott a védelmi másodfellebbezéssel, így teljes körben megtörtént a bűnösség és a kiszabott büntetés vizsgálata is. Tájékoztató a Kúria Bfv.X.430/2019. számú jelentős ügyben 2020. június 29-én tanácsülésen hozott határozatáról: A Kúria a Legfőbb Ügyészség és a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a törvényszék ítéletét, az ítélőtábla ítéletét és a Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú ítéletét a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, figyelemmel a Be. 655. § (2) bekezdésében írtakra – öttagú tanácsban eljárva –, a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
A tagállamok kötelesek kárenyhítést nyújtani a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények valamennyi áldozatának, többek között a tagállamok saját területén lakóhellyel rendelkező áldozatoknak is. A kárenyhítésnek nem kell fedeznie a károk teljes megtérítését, ugyanakkor az összege nem lehet pusztán jelképes - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Alighogy lezárult a pandémia „első hullámaként” emlegetett járványhelyzet, a kormány az elkövetkezendő „második hullámra” felkészülve a munkajogi szabályozás módosítására készül, melynek keretében a távmunka – azaz a „home office” - szabályait is újragondolják. Mire számíthatunk a jövőben? A módosítás érintené a munkavállaló részéről a munkavégzés helyének szabad megválasztását, a munkavállaló és a munkáltató közötti, mindkét fél érdekeit szem előtt tartó megállapodás új alapokra történő helyezését.
A védő vonatkozásában az adott perújítási okra alapított perújítási indítvány észszerűtlenül rövid határidőhöz kötöttsége megszüntethető, ugyanakkor a jogalkotó ezt a garanciát nem érvényesítette következetesen - mondta ki az Alkotmánybíróság III/543/2020. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett.
Januártól több lehetősége is lesz annak, aki megszabadulna terhessé vált osztatlan közös földtulajdonától.
Hivatalosan is indítványozta Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, hogy Lengyelország mondja fel az Európa Tanács (ET) isztambuli egyezményét, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza.
A munkavállalók 64 százalékának csupán néhány nap fizetett szabadsága maradt az év végéig – derül ki egy felmérésből. A törvény szerint hét szabadnapról dönthet szabadon a munkavállaló, a többivel a munkaadó rendelkezik. A szakjogász azt tanácsolta, hogy aki hosszabb időre lenne távol, az kérjen fizetés nélküli pihenőnapokat – hangzott el az M1 Híradójában.
A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is.
Új fogyasztóvédelmi elvárásokat fogalmazott meg az MNB, amelyek szerint a bankoknak kötelező meghatározniuk, hogy az idősebb ügyfelek például miként vehetik igénybe szolgáltatásaikat. A jegybank elvárja azt is, hogy az életkort ne tekintsék automatikus elutasítás indokának hitelkérelemnél.
Pert indít a Facebook közösségi hálózati portál az uniós bíróságon az Európai Bizottság ellen.
A tanúvallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz a büntetőeljárás folyamán. A magyar adatok azt mutatják, hogy a kiskorú tanú vallomása a leggyakoribb bizonyíték, és rendszerint mással nem pótolható és nem nélkülözhető.
A 2020. július 1-én vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben a peres felek részéről kezdeményezhető jogegységi panasz eljárás, amely az egységes jogalkalmazást eredményezheti. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) új jogintézményként vezette be a jogegységi panasz eljárást, amelyet kizárólag 2020. július 1. napján vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben lehet kezdeményezni, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében már közzétett döntésétől.
Az utóbbi hónapokban a szabadalmak számán és a magyar védettség nemzetközivé tételén is érezhető volt a koronavírus-járvány – mondta el az InfoRádiónak Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a Jedlik Ányos-díjak átadása után.
A koronavírus-járvány hatására egyéni vállalkozók, kkv-k, de akár multik is költözhetnek az eddiginél kisebb irodákba vagy új üzlethelyiségekbe. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen szerződést kötnek a bérlők és a bérbeadók.
Az Európai Bizottság közzétette a 2020. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely valamennyi uniós tagállamra kiterjedően összehasonlító áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. Az idei eredménytábla azt mutatja, hogy számos tagállamban folyamatosan javult az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága. Ugyanakkor egy ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az állampolgárok körében egyes tagállamokban tovább romlott.
Az indítványozó Fővárosi Ítélőtábla valójában a jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül is a számára kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adta, az indítvány azt célozta, hogy a bíróság által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje - fogalmazza meg az Alkotmánybíróság IV/1087/2019. számú, a Fővárosi Bíróság alkotmányjogi panaszát elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kár tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntött az adatvédelmi jog jelenleg talán egyik legfontosabb ügyében, az ún. Schrems II ügyben (a döntés elérhető itt: C-311/18). Az ügy kiemelkedő jelentőségű, komoly hatással lehet a globális digitális gazdaságra, elsősorban személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívüli továbbítására. De melyek a vitatott jogintézmények és mi a jelentőségük? - Kozma Zoltán és Almásy Márk, a DLA Piper Hungary szakértői válaszolnak a kérdésre.
