Hírfolyam

A Kúria határozatot hozott a Sztrájktörvény alapján indult nemperes eljárás tárgyában

Tájékoztató a Kúria Mpk.X.10.303/2019/4. számú ügyben hozott döntéséről, melynek elvi tartalma: a Sztrájktv. nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a Sztrájktv. 2. §-a alapján folytatott egyeztető eljárásnak ezért magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is.

Közalkalmazott illetménye tárgyában hozott határozatot a Kúria

Tájékoztató a Kúria Mfv.X.10.013/2020/5. számon hozott határozatáról, melynek elvi tartalma: nincs jelentősége annak, hogy a garantált bérminimum összege jogszabályváltozás miatt vagy azért emelkedik, mert a felek között a részmunkaidős foglalkoztatás helyett teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre megállapodás. Az az elv, miszerint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész – garanciális feltételek mellett – csökkenthető, átcsoportosítható, ez esetben is irányadó (EBH 2016.M.8). Havi illetmény esetén annak van jelentősége, hogy az összilletmény nem csökkenhet és nem az egy órára számított illetménynek.

Összefoglaló egyes munkajogi szabályok alkalmazásáról a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt

A Magyar Munkajogi Társaság elnöksége és a Munkajog folyóirat szerkesztőbizottsága által jegyzett összefoglaló május 11-én frissült. Az aktualizált összefoglaló a 2020. május 11-én hatályos jogszabályok alapján készült. Az aktualizálást Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK és Lőrincz György ügyvéd, a Magyar Munkajogi Társaság elnöke végezte.

Bűntett lett a járványügyi védekezés akadályozása - A Btk. két fejezete is kiegészült a veszélyhelyzetre tekintettel!

Akár 3 év szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság a jövőben azt, aki járványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, ha pedig valaki valótlan hírek terjesztésével a védekezés eredményességét akadályozza, akár 5 évig terjedő szabadságelvonással is büntethető. A koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel kiegészültek a Büntető Törvénykönyv közbiztonság és a köznyugalom fejezetei.

Erősíteni kell az internetes kereskedelem szabályozását

A koronavírus-járvány minden korábbinál aktuálisabbá teszi az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szabályozások megújítását – hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az egészségügyi veszélyhelyzet az e-kereskedelem irányába fordította a figyelmet a vevők és a kereskedelmi vállalkozások részéről egyaránt, így hosszú távon az internetes értékesítés tartós bővülése várható. Az elemzés rámutat: amellett, hogy a növekvő forgalom gyarapította az áfa-bevételeket, fokozta az adóelkerülés és az adóbázis csökkenésének kockázatát.

Csökkentett munkaidőre járó bértámogatás

Munkaidő-csökkentés esetén a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez kell igazítani? Hogyan kell számítani a támogatás miatt a nettó bért?

A közigazgatási bíráskodás egy újabb állomásához érkezett a Kúria

Április 1-jétől a Kúrián is átalakult a közigazgatási jogorvoslati rendszer. A legfelsőbb bírói fórum olyan csúcsbírósága lett a közigazgatási bíráskodásnak, amely bizonyos speciális elsőfokú ügyek elbírálását is elvégzi.

Követendő? Példa nélküli?

2019 novemberében a német Szövetségi Alkotmánybíróság egy konkrét ügy eldöntése során az Európai Unió Alapjogi Chartáját alkalmazta. A német testület által kialakított választóvonal egyértelműnek tűnik: ha az ügyben teljesen harmonizált uniós jogot kell alkalmazni, akkor a Chartában foglalt alapjogokat tekinti mércének; ha azonban – akár csak részben is – a tagállami jog irányadó, akkor a tagállami alkotmányban foglaltakat. Mindkét esetben a tagállami alkotmánybíróság jár el, és egyben értelmezi az Alapjogi Chartát és a tagállami alkotmányt is. Zárókőszerep az uniós alapjogvédelemben?

Alaptörvény-sértő rendelkezés a szakképzési törvényben - Az Alkotmánybíróság a rendelkezés alkalmazásának kizárásáról döntött

Szükséges biztosítani, hogy alaptörvény-ellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben, továbbá, hogy a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján megítélendő jogviszonyok hasonló elbírálást nyerjenek a rendes bíróságok előtt - szögezi le az Alkotmánybíróság III/507/2020. számú, törvényi rendelkezés alkalmazását kizáró határozatában. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában megállapította, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény egy korábban hatályos rendelkezése 4/A. § (2) bekezdésének 2015. június 12. és 2018. december 31. hatályban volt szövege) az adott eljárásban folyamatban lévő, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben nem alkalmazható.

Adókönnyítések és új adónemek a parlament előtt

Lezárta a korábban a gazdasági mentőcsomag részeként bejelentett adótörvény-változások - köztük a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a fejlesztési adókedvezmény kiterjesztését, valamint az új bankadó és a véglegesített kiskereskedelmi különadó - általános vitáját a parlament.

Kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat

Új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején, ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

Újabb rendeleteket hirdettek ki május 7-én

A 102. és 103. számú Magyar Közlönyben május 7-én újabb rendeletek jelentek meg. Egyikük kimondja, hogy 150 000 000 000 forintos keretösszegből a Magyar Állam magyarországi székhelyű hitelintézetnek tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.

A járványhelyzet végéig nem járnak le a bérlakások szerződései

A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az ilyen tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés, a veszélyhelyzet végéig automatikusan meghosszabbodik.

Elhunyt Ádám Antal, az Alkotmánybíróság volt tagja

2020. május 7-én, életének 91. évében, hosszan tartó betegségben elhunyt Ádám Antal egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja. Ádám Antal egyetemi tanulmányait a pécsi jogi karon végezte 1953-ban, ahol ezt követően tanársegéd lett. Ezt követően Budapesten vett részt képzésben, 1958-ban pedig megvédte kandidátusi értekezését.

Eljárás a strasbourgi bíróság előtt – emberi jogok és alapvető szabadságok védelme

Bárki, akinek az állam emberi jogát vagy alapvető szabadságát megsértette a Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat jogorvoslatért. De mit is jelent ez pontosan? Mikor és milyen ügytípusokban fordulhatunk Strasbourghoz? Mi az eljárás menete? Kiterjed-e a strasbourgi bíróság hatásköre a nemzeti hatáskörben meghozott bírósági döntésekre?

Megkönnyített társasági döntéshozatal koronavírus idején - A különleges társasági jogi szabályok új teendőket is hárítanak a cégekre

A járványhelyzet a vállalatok döntéshozatali folyamatait, ügyvezetését is felforgatja. A kormány rendeletében (102/2020) szabályozott különleges társasági jogi rendelkezések megkönnyítik az akadályoztatva levő cégtulajdonosok és a cégek irányító testületei részére a döntéshozatalt annak érdekében, hogy a megfelelő és törvényes működés biztosítva legyen - ez a hamarosan következő mérlegelfogadási időszak miatt különösen aktuális. Ugyanakkor az új szabályok új teendőket is hárítanak a cégekre.

Könnyítettek a közbeszerzési szabályokon

Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre.

Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség az Info. törvényben - Az Alkotmánybíróság a hiátus megszüntetésére hívta fel a jogalkotót

A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen - szögezi le az Alkotmánybíróság III/629/2019. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló határozatában.

Kedd óta az Európai Unió komoly legitimációs válságban van

Kedd délelőtt a Karlsruhe városában működő német alkotmánybíróság pontot tett egy öt éve húzódó per végére. Az ítélet konkrét része is nagy megrázkódtatást jelenthet az EU-nak, hiszen veszélybe sodort egy óriási mentőcsomagot, amit a járvány okozta gazdasági válság enyhítésére talált ki az Európai Központi Bank. De a legnagyobb bizonytalanságot mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a döntés indoklásában a német alkotmánybíróság felülbírálta az Európai Unió Bíróságának egyik határozatát, és kimondta, hogy a luxemburgi testület formailag hibás döntést hozott. Ez az EU történetének eddig példa nélküli legitimációs válságát jelenti.

Elszámolhatóak a home office költségei?

A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt általánossá vált az otthonról történő munkavégzés Magyarországon is. Az ezzel kapcsolatos költségeket főszabályként a munkáltatónak kell megtérítenie, a munkavállaló pedig – az adóhatóság értelmezése szerint is – költségként elszámolhatja a felmerült kiadásokat.

Tételek: 7081 - 7100 / 14734 (737 oldal)