A kosár üres!
2020. április 1-jétől megváltozott, hogy mely bíróságok járnak el közigazgatási és munkaügyi ügyekben. Ennek megfelelően az új hatásköri szabályokhoz igazodóan az OBH által publikált ÁNYK űrlapokat is módosították. Fontos tudnivaló, hogy a módosítással érintett űrlapokon kizárólag a 2020. április 1. napján hatályba lépett szabályok szerinti bíróságokra lehet benyújtani beadványt.
A kormány benyújtotta a nagybevételű cégeket terhelő kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot.
A kiemelt fontosságú munkát végző, valamint a határ menti munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgásának elősegítése érdekében adott ki gyakorlati útmutatót az Európai Bizottság. A Bizottság ezzel támogatja a kormányokat, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek mentén a határ menti ingázók – indokolt esetben – az ellenőrzést nem kikerülve, arányos egészségügyi intézkedések mellett kelhetnének át a határokon.
A Kormány különleges jogosítványokkal rendelkezik a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben, így közös érdekeinket szem előtt tartva szükségszerű szigorításokkal kell szembenéznünk nap mint nap. De mely alapjogok és milyen mértékben korlátozhatóak a rendkívüli jogrendre tekintettel, annak fennállása alatt?
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja 2012-től a 2017. évig terjedően vizsgálta a jogerősen befejezett perújítási ügyekben hozott határozatokat. Milyen következtetések vonhatóak le a perújítási indítványokból?
Hogyan biztosítható a munkavállalók egészsége és biztonsága, amikor visszatérnek munkahelyükre? Ez a fontos kérdés sok munkáltatót foglalkoztat, mivel az uniós országok a koronavírus után a munkába való fokozatos visszatérést tervezik vagy valósítják meg. Válaszként az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) iránymutatást adott ki a munkába való visszatérésről.
1624-ben, az akkor még szárnyait bontogató Brit Birodalom alkotott egy talán akkor még annyira fontosnak nem tűnő törvényt. Bár a Statue of Monopolies megelőzte az 1474 –es Velencei dekrétum, de a szabadalom törvény a történelem egyik legnagyobb fejlődését, az ipari forradalom dinamikus változását tette lehetővé. Vajon ma mit kéne tennünk, ha valami forradalmi ötletünk van?
A döntés joga alapvetően mindenkit megillet, manapság e velünk született jogunk nélkül hétköznapi életünk jelentősen elnehezülne. Pedig nem minden nagykorú személy rendelkezik ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Vannak ugyanis olyan mentális zavarral küszködő személyek társadalmunkban, akiknek tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy teljes mértékben hiányzik e képessége. Ezen személyek csak úgy tudnak részt venni teljes jogú tagként a társadalomban, ha nyilatkozataikat egyes jogviszonyokban egy erre feljogosított személy, a gondnok pótolja.
A koronavírusra reagáló jogalkotás két helyen érintette a Btk.-t: a közbiztonság és a köznyugalom fejezeténél.
A szakemberek számára hosszúnak tűnő várakozás után kihirdetésre került a rendelet, amely 2020. szeptember 30-ig haladékot adott a vállalatok éves adókötelezettségeivel és a beszámoló közzétételével kapcsolatban, a koronavírus járványra tekintettel. Érdemes átgondolni mire van hatással a halasztás és mérlegelni, mi a cég számára legjobb döntés!
A koronavírus járvány az élet minden területére hatással van, de ezek közül is kiemelkedik a munkaviszonyok területe. A járványhelyzetben több munkajogi szabály nehezen betarthatóvá vált.
A mindenkori törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányos joga és egyben kötelessége a szakképzési rendszer működtetésének folyamatos figyelemmel kísérése, a felmerülő hibák kijavítása és a működési zavarok elhárítása - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/634/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában. Az Alkotmánybíróság elutasította a szakképzésről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és a kihirdetés napjára visszamenő hatállyal történő megsemmisítésére vonatkozó alkotmányjogi panaszt.
A Kúria határozatában megállapította, hogy a létező közigazgatási cselekményt támadó és nem létező közigazgatási cselekmény pótlására irányuló felperesi kérelem nem bírálható el keresethalmazatban. A Kúria tájékoztatója a Kfv.I.35.140/2020/7. számú ügyben hozott határozatáról. A felperes eleget tett adóbevallási és befizetési kötelezettségének, majd módosított adóbevallást nyújtott be 2017 decemberében, arra hivatkozva, hogy az ingatlan a 2012-2014. években nem minősült az építményadó tárgyának. Az adóhatóság a 2018 márciusában kelt megbízólevéllel adóellenőrzést folytatott le építményadó adónemben a 2013-2014. évekre.
A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba?
A tanulmány a bírósági végrehajtás elrendelésének általános szabályait mutatja be a kialakult bírósági gyakorlaton keresztül (kérelem követelményei, elbírálásának kérdései), kitérve a nemperes eljárás sajátosságaira is.
A Kúria a különleges jogrendben is teljeskörűen ellátja feladatait, a kollégiumok változatlanul teljesítik ítélkezési és jogegységi feladatait – mondta a Kúria elnökhelyettese az InfoRádió Paragrafus című jogi szakműsorában. Dr. Kónya István hangsúlyozta, a bírák és igazságügyi alkalmazottak szakmai elhivatottsággal végzik munkájukat.
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma – a veszélyhelyzet idejére meghatározott módon – kollégiumi véleményt fogadott el a veszélyhelyzeti eljárási szabályok egységes értelmezéséről a közigazgatási perekben. Az 1/2020 (IV.23.) számú KK vélemény kitér többek között a közigazgatási jogvitákban alkalmazott eljárási határidők érvényesülésére és számításuk módjára.
A Bíróságnak a C-13/18 Sole-Mizo és a C-126/18 Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. egyesített ügyekben hozott ítélete. Ellentétes az uniós joggal az a magyarországi gyakorlat, amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplőket a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését az uniós joggal ellentétesen kizáró magyar jogszabályból eredően ért gazdasági károk megtérítését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Az Országgyűlésben már lezajlott „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája. A törvénycsomag a magyar gazdákkal szemben fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt, és számos eleme sarkalatos.
A cikk célja, hogy röviden ismertesse ezt a „titokzatos” természeti erőforrást és annak jogi szabályozóit (a részletszabályokra nem kitérve), amely erőforrásnak a teljes piaca dollár milliárdokban mérhető mégsem hallunk róla szinte soha az újságokban.
