A kosár üres!
A veszélyhelyzet kapcsán sokan érdeklődtek arról, van-e lehetőség a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző korai nyugdíjazásra. A felvetett kérdéssel kapcsolatban a rövid válasz az, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag a nők esetében kerülhet sor, amennyiben rendelkeznek legalább 40 év jogosultsági idővel. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehetőség nyílik úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítására azok részére, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre ártalmas munkát végeztek, és annak alapján korkedvezményt szereztek.
Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését - jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. Orbán Balázs közölte: a kabinet a hétfői kormányülésén döntött arról, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyet, ha a képviselők támogatnak, akkor megszűnik a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és véget ér a különleges jogrendi időszak.
Bár jogszabályok védik a felhasználók jogait, bonyolult folyamat valamilyen szervezettől visszakapni és törölni a személyes adatainkat.
Dinamikus párbeszéd zajlott az államhatalmi ágak között – mondta dr. Darák Péter a 2019-es évről szóló beszámolóját ismertetve a Kúria Teljes Ülésén. Magyarország legfőbb bírói fóruma internetes videókonferencia keretében tartotta meg tanácskozását 2020. május 25-én. A Kúra elnöke kiemelte, az igazságszolgáltatás rendszerét és a bírósági szervezetet érintő törvénymódosítások tavalyi előkészítése és a módosítások elfogadása, illetve idei hatálybalépésük arra világít rá, hogy a klasszikus igazságszolgáltatási és jogegységesítési feladatok ellátása mellett a jogalkotó azzal bízza meg a Kúriát, hogy valamennyi szakágat tekintve Magyarország legfőbb igazságszolgáltatási szerve maradjon és a jogegység irányítása terén alkotmányos helyzete erősödjön.
A kijárási korlátozások feloldásával egyre többen hagyják el a lakóhelyüket, ami óhatatlanul is növeli a fertőzés terjedésének kockázatát. A Taylor Wessing ügyvédi iroda adatvédelmi szakértői összegezték, hogy miként vethetők be technológiai megoldások a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében, hogyan működnek és mennyire biztonságosak az emberi érintkezést követő (kontaktkutató) applikációk, illetve, hogy milyen adatvédelmi kockázatokat jelent azok használata.
Emlékezhetünk, hogy a múlt század elejének dzsentrivilágát lefestő, a Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth regényben milyen bonyodalmak alakultak ki egy hamis váltó miatt. Azonban ne gondoljuk, hogy a váltó – amely már a középkor óta jelen van a kereskedelmi forgalomban – elavult, divatjamúlt intézmény, sokkal inkább a gazdasági szereplők által a mai napig is előszeretettel használt értékpapír, amely „megkönnyíti, csaknem biztossá teszi a benne foglalt követelés későbbi tényleges megtérülését.”
Öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos ügyet bírált el a Kúria Tájékoztató a Kúria Kfv.X.38.136/2019.számon elbírált határozatáról. A Khtv. 18. § (3) bekezdés első mondata alapján az újraszámítást azok kérhetik, akiknek az öregségi nyugdíjuk megállapítására az (1) vagy a (2) bekezdése szerint, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság átalakításával került sor.
Egy holland nagymamát az unokáiról készült, közösségi oldalakra felöltött képeinek törlésére kötelezte a bíróság. A döntés szerint a nőnek a Facebookról és a Pinterestről is törölnie kell az unokáit ábrázoló, a szülők engedélye nélkül posztolt képeket. Az ügy azt követően került bíróság elé, hogy a nagymama és lánya nem tudták rendezni a vitát. A gyerekek anyja többször kérte a nagymamától, hogy törölje a közzétett felvételeket. A GDPR nem vonatkozik adatok "pusztán személyes" vagy "otthoni" felhasználására, de ez a kitétel jelen esetre nem érvényes, mivel a fényképek közösségi oldalakon való nyilvánossá tételével azok széles közönség számára váltak elérhetővé.
Idén kiemelt témává vált a büntetés-végrehajtási bírók munkája. Évek óta „virágzik a börtönbiznisz”, de az állam végrehajtási szervezete megálljt parancsolna a kert pompázásának. A fogvatartottak kérelmeikkel bombázzák az állami szerveket, a bv. bírók pedig hivatásukból fakadóan döntenek az ügyekben – egyelőre a hatályos jogszabályok alapján. Ki nyer a végén: az alapjogok vagy az állami költségvetés? Kezdődjék az ütközet!
A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről.
A nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni, amennyiben az EJEB konkrét, egyedi ügyben Magyarországra kötelező jogerős döntésében ezzel kapcsolatban megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelmét - szögezi le az Alkotmánybíróság V/1657/2019. számú, alkotmányos követelmény megállapító határozatában. Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján alkotmányos követelményként megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben az ellátásra vonatkozó kérelem feltételeként meghatározott biztosítási időtartam meghatározása során az, ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért állapítja meg a tulajdonhoz való jog sérelmét, mert a kérelmező számára valamely ellátást nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.
A jogosítványhoz szükséges egészségügyi vizsga nélkül is ki lehet adni a jogosítványokat az érintetteknek mától.
A nyugdíjazást megelőző védett korral kapcsolatban a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben sokan aggódva érdeklődnek, hogy létezik-e még ez a védelem az idősebb munkavállalók részére, akik a leginkább tartanak attól, hogy elvesztik az állásukat.
Kötetet jelentetett meg a Kúria a tavaly megrendezett Erkölcs és jog című konferenciáról. A könyv a tanácskozáson elhangzott előadások alapján írt tanulmányokat tartalmazza.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság és az európai integráció címmel jelent meg dr. Osztovits András, a Kúria Polgári Kollégiuma bírájának jogi-szakmai véleménycikke 2020. május 15-én a Magyar Nemzetben. Az írás a német alkotmánybíróság legutóbbi ítéletét és annak következményeit elemzi.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélkül járó alapjövedelem bevezetését, valamint a szerzői jogok által védett tartalmak könnyebb internetes megosztásának lehetőségét célzó európai polgári kezdeményezést. A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése az Európai Unió (EU) egészében elnevezésű kezdeményezés arra irányul, hogy az EU teljes területén vezessenek be feltétel nélküli alapjövedelmet a gazdaságpolitika keretében.
„Ha nincs elég lélegeztetőgép, kórházi ágy, akkor valamilyen módon muszáj osztályozni, sorolni a betegeket” - mondja Sándor Judit bioetikus. De ki és mi alapján dönti el, hogy melyik beteg kapja az életmentő segítséget? Milyen etikai megfontolások határozzák meg az orvosi erőforrások elosztását a COVID-19-pandémia idején? Felülírhatóak-e orvosetikai elvek alapján a hatályos jogszabályok?
A járvány okozta gazdasági helyzet számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, ami miatt sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra, illetve – jobb esetben – módosult a munkaideje részmunkaidőre.
Nem tisztán jogi probléma, amikor egy magáncég etikai, erkölcsi szabályai találkoznak az alkotmánnyal - véli Sajó András, a Facebook működését ellenőrző tanács tagja.
Számos iparág mellett az ügyvédi szolgáltatásokat sem hagyta érintetlenül a koronavírus és a hozzá kapcsolódó gazdasági lassulás. De mennyire érintette súlyosan a jogi szektort az utóbbi két hónap? Az önbevalláson alapuló felmérés vizsgálta a munka mennyiségének változását, a bevételek csökkenését és a jogterületeket, ahol több vagy kevesebb munkája volt a jogi szolgáltatóknak. A felmérés külön vizsgálta az ügyvédek és az ügyvédjelöltek helyzetét.
