A kosár üres!
Van-e akadálya annak, hogy több millió forint összegű osztalékot készpénzben fizessen ki a cég gazdasági társaság tulajdonosa részére? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.
Az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésével, valamint az elektronikus számlázás elterjedésével érdemes áttekinteni a számlák megőrzésével kapcsolatos kötelezettségeket. Jelen cikksorozatban mind a papíralapú, mind az elektronikus számlák megőrzésével kapcsolatos szabályok összefoglalására teszünk kísérletet.
Általánosan ismert, hogy a Munka törvénykönyve rendelkezései jellemzően a munkavállalók érdekeit védik. Ezzel együtt vannak olyan helyzetek, ahol a munkáltató érdekében áll eltérni az Mt. rendelkezéseitől, adott esetben a munkavállaló hátrányára, és erre lehetőséget is biztosít a törvény. Lényeges azonban, hogy ilyen negatív irányú eltéréshez való hozzájárulásra a munkavállaló nem kötelezhető és nem is kényszeríthető. Dr. Tussay-Kovács Krisztina, az act legal - Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltatónak kedvező eltéréshez jellemzően a munkavállalóval kötött megállapodás szükséges.
Egyre több család alkalmaz takarítót, bébiszittert, kertészt vagy egyéb háztartási segítőt. Ezt a fajta foglalkoztatást változatlanul a bejelentés hiánya jellemzi, miközben létezik legális formája is. A háztartási alkalmazott bejelentésének előnye, hogy a háztartási munka után nem keletkezik bejelentési, bevallási vagy adó- és járulékfizetési kötelezettség, míg mulasztás esetén magas összegű bírságot fizethetünk.
Egy meleg pár ingatlant szeretett volna bérelni, azonban amint a tulajdonos megtudta, hogy homoszexuálisok, megtagadta tőlük a lakásának kiadását. Egy sztómás beteget egy fürdőből tessékeltek ki, a betegségének következménye – a sztómazsákja – miatt. A közelmúltban előforduló esetek iskolapéldái a hátrányos megkülönböztetésnek, az előbbi a szexuális irányultságú, utóbbi az egészségügyi alapú diszkriminációra példa.
Számos kérdést vet fel az Európai Unió tavaly május 25-étől hatályos általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a nyomkövetők alkalmazásával összefüggésben; cikkünkben sorra vesszük az ezzel kapcsolatos dilemmákat. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 11/A paragrafusa alapján a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat (ilyen például a GPS), erről a munkavállalót – előzetesen – írásban tájékoztatni kell.
Egy olyan nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai fontosságú beruházást érintő tárgyalássorozatban, mint a paksi atomerőmű bővítése, a magyar tárgyaló fél és a Magyar Állam pozícióinak védelme szükségessé teheti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását - szögezi le az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz elutasításáról szóló IV/1722/2015. számú határozatában. Az Alkotmánybíróság elsőként arra mutatott rá, hogy a bíróságok hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a jogvita tárgyát képező adatot tartalmazó dokumentumot milyen formában és milyen mélységben vizsgálnak. Ez ugyanakkor nem vezethet teljesen formális, minden tartalmi elemzést mellőző, vizsgálathoz.
A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait. A munkáltató helyes gyakorlata a személyazonosító okmányok bemutatása során az lehet, hogy az alkalmazott adatainak felvételekor a munkáltató részéről két ügyintéző megtekinti a személyes adatokat igazoló okmányokat, együttesen megállapítják azok helyességét, majd erről egy feljegyzést készítenek, amelyet a munkavállaló "helyben hagyva" aláír.
Negyvenhárom – 43 (!) − év után szabadult egy férfi, C.R. Finch az Amerikai Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem ő követte el. A férfi a halálsort is megjárta, kivégzésére csupán azért nem került sor, mert az ítélete után eltörölték a halálbüntetést Észak-Karolinában. Ő egy a sok közül, aki justizmord áldozata lett. De mi eredményezheti az „igazság halálát” a modern büntetőeljárásokban?
Elvileg július elsejétől kellett volna hatályba lépnie az "Egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről" szóló törvénynek, de a tavaly októberben benyújtott javaslat tárgyalása elakadt a törvényalkotási bizottságnál. Ami azt jelenti, hogy a bírósági perekben - legyen szó közigazgatási vagy büntetőügyről - részt vevők számára egyelőre nem áll rendelkezésre törvényileg biztosított módja a kelleténél hosszabbra nyúló eljárások miatti károk rendezésére.
Tájékoztató a Pfv.VI.21.236/2018. számú, egyedi ügyben hozott határozatról. A 2002-ben indult, többszöri felfüggesztést követően befejezett perben a Kúria a támadott szerződések felperessel szembeni hatálytalanságát megállapító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes azért indított eljárást, mert amikor feltehetővé vált, hogy a bíróság az I. rendű alperest a javára jelentős összeg megfizetésére fogja kötelezni, akkor az I. rendű alperes a tulajdonában álló ingatlant áron alul eladta testvérének, a II. rendű alperesnek, aki az ingatlant utóbb továbbajándékozta az édesanyjuknak a III. rendű alperesnek.
Tájékoztató a Pfv.VI.20.670/2019. számú egyedi ügyben a Kúria által hozott határozatról. A felperes cég a működéséhez szükséges berendezéseket – áron alul – eladta egy vele azonos tulajdonosi kör tulajdonában álló másik cégnek, az alperesnek, majd azokat visszabérelte tőle. Az adóhatóság feltárta a felek adóelkerülési szándékát és adókülönbözet, adóbírság és egyebek megfizetésére kötelezte a felperest. Az ügyértéke folytán kiemelt jelentőségű perben a felperes egyebek mellett a szerződések érvénytelenségének a megállapítását kérte.
Július 1-től 2 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez a változás mind a munkabérek, mind a juttatások terén alacsonyabb munkáltatói terhet jelent. A cafeteriatrend.hu munkatársai kutatásukban arra keresték a választ, hogy mire költi a munkáltató a 2 százalék szochót.
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Milyen esetekben, ki vásárolhat nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt? Mekkora terhet jelent ez a szolgálati idő vásárlójának, előre, utólag vagy folyamatosan kell fizetni? Ismertetjük.
A drónok üzemeltetése, amely eddig csak kevéssé képezte jogi szabályozás tárgyát, súlyos biztonsági és adatvédelmi aggályok forrásává vált egész Európában. A múlt hónapban azonban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két közösségi szintű, drónokkal kapcsolatos szabályozást hirdetett ki, amelyek 2020. július 1-jétől válnak alkalmazandóvá. A Taylor Wessing Budapest szakértői összefoglalták, milyen változásokkal kell számolniuk a drónokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek az elkövetkezendő egy évben.
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait.
A négy vádlott egy elhunyt személy ingatlanait szerezte meg, hármukkal egyezséget kötött a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség, és vádat emelt jelentős kárt okozó csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is vádat emelt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt.
Mélyreható vizsgálatot indított az Amazon ügyében szerdán az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy az amerikai kereskedőóriás visszaélhetett-e az oldalán hirdetők adataival.
A vezető tisztségviselő egy jogi személy, például kft., bt. vagy rt. ügyvezetését és képviseletét ellátó személy. Feladatköre kétirányú: a külvilág felé ellátja a társaság képviseletét, a jogi személy belső viszonyai tekintetében pedig a társaság vezetői feladatait végzi. Időről-időre felmerülő kérdés, hogy elláthatja-e egy jogi személy, cég egy másik jogi személy, cég ügyvezetését?
