A kosár üres!
Ki fog fizetni a jogellenes joggal okozott kárért? Amennyiben az állam a közigazgatás vagy a bíráskodás területén valakinek jogellenesen kárt okoz, akkor lehet kihez fordulni kompenzációért. Ez azonban nem állja meg a helyét, ha egy Alaptörvény-ellenes törvény miatt valakit anyagi hátrány ér, hiszen az a tény, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az adott normát, csupán erkölcsi vigaszt ad, nem pedig anyagit.
Egy magánszemély promotálja a vállalkozásom a social médiában. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség? A részletek kiderülnek az alábbi összeállításból.
Bérpótlék többféle jogcímen megilletheti a munkavállalót. Ezek alapvetően jól megférnek egymás mellett, léteznek azonban kivételek, amikor egyes pótlékok kizárják egymást.
Egyre nő azon fiatalok száma, akik közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat külföldi oktatási intézményben folytatják. Egészségügyi szolgáltatást (orvosi ellátást, gyógyszert) azon diákok jogosultak igénybe venni Magyarországon, akik kiskorú állampolgárok, és magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, vagy nagykorú személyek, akik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
A bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van az uniós joggal - szögezi le Juliane Kokott főtanácsnoknak a C-323/18. számú Tesco-Global Áruházak ügyben ismertetett indítványa.
A fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával keresték meg a testületet.
Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában megvédte a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonalát, és úgy döntött, hogy speciális szabályozás keretében sem emelkedhet a versenypálya engedélyezett maximális zajterhelése. Az Alkotmánybíróság a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet több pontját és szövegrészét is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, így azokat 2018. december 31. napjával megsemmisítette.
Hosszú viták után hatályba lépett az új uniós szerzői jogi irányelv, amelyet a tagállamoknak két év alatt, 2021 júniusáig kell a nemzeti jogrendbe átültetniük. Vitathatatlan, hogy az internet korában a szerzői jogok szabályozása – a digitális egységes piac létrehozására irányuló tervekkel összhangban – reformra szorul, ám a szabályozás egyes pontjai számos kérdést vetnek fel. Az irányelv alapvető célja, hogy a jogosultak a jelenleginél erősebb védelmet kapjanak.
Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje. Elkészült a “Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja. Az egyik kisfilm egy tragikus büntetőügyet mutat be, egy olyan esetet, amelyben egy család halálra éheztette gyermekét. A másik videóban a szereplők arról beszélgetnek, kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.
A közigazgatási perrendtartási szabályok alkalmazását vizsgálja a Kúria új konzultációs testülete. Az új közigazgatási perrendtartás gyakorlati érvényesülésének vizsgálatára hív életre konzultációs testület a Kúria – erősítette meg dr. Darák Péter az InfóRádiónak adott interjújában 2019. július 3-án. A legfőbb bírói fórum vezetője az Aréna című műsorban kiemelte, a Kúria mellett eddig is működtek jogkérdéseket vizsgáló szakmai grémiumok, amelyek célja, hogy a már első fokon jelentkező kérdésekre időszerűen lehessen reagálni. A Kúria csak akkor tud hatékonyan működni, ha időben találkozik az alsóbb fokon jelentkező problémákkal.
Elérkezett a második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettség a magánszemélyek számára, amelynek határideje 2019. július12-e. Az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre, valamint e tevékenységek keretén kívül folyatott önálló tevékenységet folytatókra vonatkozik ez a határidő, valamint azokra, akik esetében nem történt meg például a nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelem utáni adóelőleg-levonás.
Önnek is volt már problémája a cégkapuval? Az alábbiakban egy súlyos következményekkel járó esetet ismertetünk. Történt, hogy egy társaság, amelyet hívjunk Illuzionista Kft.-nek, Houdini János munkavállalóját jelölte ki állandó meghatalmazottnak az adóhivatal előtt, aki a cégkapuátállás során egyszer csak eltűnt rendszerben.
A szerződés teljesítése során azonban felmerült az alvállalkozói közreműködés szükségessége. Van rá lehetőségünk?
A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is. Az új Polgári Törvénykönyv már önálló szerződéstípusként kezeli a franchise szerződést.
Az üzleti folyamatok mára olyannyira nemzetközivé váltak, hogy gyakran előfordul, hogy egy adott ügyletben más állampolgárságú illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Az érintettek általában kiforrott gyakorlattal rendelkeznek az ilyen típusú ügyletek lebonyolításában, mégis érdemes áttekinteni, hogy az együttműködés kereteit rögíztő írásbeli megállapodások szövegezésekor mire kell odafigyelni, ha a szerződő fél nem beszél magyarul.
Az Alkotmánybíróság júniusban zöld utat adott az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó törvényi szabályozásának, valamint a közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvénynek, noha időközben a kormány a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének elhalasztását kezdeményezte. A hónap további jelentős határozatai: alkotmányos a közigazgatási bíróságokról szóló törvény – II/242/2019. Az Ab június 18-án hozott határozatában elutasította a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egyes rendelkezései elleni benyújtott, az Országgyűlési képviselők negyede által jegyzett indítványt.
Az Európai Unió tagállamainak 2019. június 10. napjáig kellett gondoskodniuk arról, hogy hatályba léptessék azokat a törvényeket, rendelkezéseket, amelyek megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-én elfogadott, a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló Irányelvének. Az irányelv legérzékenyebb része, hogy nyilvánossá kell majd tenniük a tőzsdei cégeknek a vezető tisztségviselők javadalmazásait.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete 2019. szeptemberi kezdettel, a jogterület elismert képviselőinek oktatói közreműködése mellett, 2 féléves „Közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász” képzést indít. A közlekedési jogi ismeretek speciális szaktudást és látásmódot igényelnek, számos közlekedési norma megértéséhez, a szabályozási cél felismeréséhez olyan mögöttes szaktudás szükséges, mely jogszabályok puszta megismerésével nem helyettesíthető.
A felszámolói díj számítása nem egységes. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ezzel kapcsolatos szabályai nehézkesnek tűnnek, sűrűn változnak, illetve néhol a magyar nyelvet szükségképpen jól bíró jogalkalmazóknak is feladják a leckét. A tanulmány célja a 2017. július 1. napjával hatályba lépett módosításokra is figyelemmel a felszámolással foglalkozó jogászok, felszámolók segítségére egy egységes díjszámítási rendszer felvázolása.
A videó a civilisztikai, valamint a büntető peres és nemperes ügyekben befizetendő eljárási illetékek - fizetési link segítségével történő - teljesítését mutatja be.
