A kosár üres!
Hivatalosan is megkezdődött a nyári szabadságolások időszaka – az utazási irodáknál utazási szerződések sokasága kötettett meg a nyár beköszöntével. Sajnos előfordulhat, hogy az utazás nem úgy alakul, ahogyan terveztük. Mennyi időn belül és kihez forduljunk, ha nem az utazási szerződésben foglaltakkal szembesülünk a nyaralás során? Milyen igényt érvényesíthetünk?
Adóbírság és késedelmi pótlék megfizetése tárgyában hozott határozatot a Kúria. Tájékoztat a Kúria Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozatáról. Az Art. 128.§ (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően az adóhatóságnak nincs lehetősége adóbírság szankciót alkalmazni. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő hosszabbítást az adóhatóság negligálja.
A támogatási szerződés esetén észlelt szabálytalanság kérdése. Tájékoztató a Kúria határozatáról a Pfv.V.20.937/2018/6. számú ügyben. A felperes jogelődje 2010. március 10-én az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése által finanszírozott projektet valósított meg, amelyhez vissza nem térítendő támogatásban részesült. A közbeszerzési utóellenőrzésen tapasztaltak alapján szabálytalansági gyanú bejelentésére került sor, majd az alperes első- és másodfokon szabálytalansági eljárást folytatott le, amelynek eredményeként a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseinek a részekre bontás tilalmára vonatkozó előírása megsértése miatt a támogatás terhére benyújtott összeg 25 %-ának az elutasításáról döntött. A felperes az elutasított támogatási összeget visszafizette.
Legutóbb 65 évvel ezelőtt volt olyan súlyos hajóbaleset Magyarországon, mint amilyen a Margit-sziget közelében a közelmúltban bekövetkezett. Az ún. dunai hajóbaleset a figyelem középpontjába állította a vízi közlekedés, a hajózás szabályozását is.
Több évtizedes próbálkozást követően a mai napig nem sikerült konszenzusra jutniuk a jogtudósoknak azzal kapcsolatban, hogy az orvosi kezelési szerződés hol helyezkedik el a jogtudomány területén belül.
A T06349. számú törvényjavaslat az uniós jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Társasági adózás szempontjából a legfontosabb az úgynevezett ATAD (Anti-Tax Avoidance Directive), magyarul Adókikerülés Elleni Irányelv és módosításainak tagállami bevezetése. Néhány szabály, például az ellenőrzött külföldi társaságok új definíciója, illetve az új kamatlevonhatósági előírások bevezetésére már tavaly sor került, idén a tőkekivonási adó és a hibridek vannak soron.
A tb-törvényt, valamint a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó szabályokat is átszabja a nemrégiben a parlament elé terjesztett nyári adócsomag, illetve az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat és a szintén külön benyújtott, és sebtében meg is szavazott szochotörvény-módosítás.
Ha tulajdonszerzésről beszélünk, elsőként mindenkinek az adásvétel jut eszébe. Tulajdont azonban más jogcímen is lehet szerezni, ezek egyike az elbirtoklás. Milyen feltételeknek kell teljesülnie vajon ahhoz, hogy valamit elbirtokoljunk? Elegendő-e pusztán az, ha valami több évig nálunk van? Ha évekig bérelünk valamit, azt is elbirtokolhatjuk? A jogos a kérdés e heti riportjában Tóthné dr. Révész Annától, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírájától kaptunk válaszokat ezekre a kérdésekre.
A törvényhozó az örökhagyó kifejezett szándéka ellenére az örökség bizonyos hányadát vér szerinti rokonainak, házastársának biztosítja. Vajon van ennek erkölcsi alapja? Mit is jelent a kötelesrész? Kik és milyen mértékig jogosultak? Kötelmi jogi igénynek minősül? Megvonható e jog a jogosulttól? - Válaszok a bírói gyakorlat alapján.
Az ügyben tanúként kihallgatott védő az eljárás későbbi szakaszában sem járhat el védőként. Tájékoztató: a Kúria Bt.II.287/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 9-én hozott határozatáról: A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.
Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig. Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.478/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
Mikor van helye fellebbezésnek? - Döntött a Kúria. Tájékoztató: a Kúria Bfv.I.439/2019. számú jelentős 2019. május 21-én ügyben hozott határozatáról: A Be. 615. § bekezdéseiben írt rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni. Az (1) bekezdés meghatározza a fellebbezésre jogosultak számára a fellebbezés jogi alapját és elsődleges korlátját; ez az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése. A (2) bekezdés értelmezi, hogy mi tekintendő ellentétes döntésnek, a (3)-(6) bekezdés pedig a fellebbezés korlátait határozza meg.
Habár hazánk még le van maradva a távmunka és az otthoni munkavégzés elterjedésében a nyugati országokhoz képest, ez a trend egyre inkább érezhető a hazai munkaerőpiacon is – viszont munkajogi szempontból nem olyan egyszerű a helyzet.
A rohamosan terjedő esporttal egyre többször találkozhatunk a hírekben és a közösségi médiában, de a jogviszony megítélését homály fedi. Ezek az emberek abból élnek meg, hogy egész nap játszanak. De vajon játszanak vagy munkát végeznek? A továbbiakban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az esport munkaviszonynak tekinthető-e. Ezt első sorban a munkaviszony elsődleges minősítő elemeinek vizsgálatával teszem.
Bár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan - az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket.
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
Ötnapos üléssel folytatja munkáját ezen a héten az Országgyűlés. A képviselők ma a kormány tagjait interpellálhatják, kedden a jövő évi adócsomag általános vitája következik, szerdától péntekig pedig összesen akár több mint 30 órában tárgyalhatják a kabinet jövő évi költségvetési javaslatát.
Prostitúció, embercsempészet, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, illegális pénzbehajtás - korunk kiemelkedő közbiztonsági kockázata – a terrorizmus mellett – a szervezett bűnözés. A szervezett bűnözői csoportok elleni hatékony küzdelemben fontos szerep hárul a büntetőjogra is, amely keretet biztosít a bűnszervezet tagjainak felelősségre vonásához. Hogyan viszonyul a jog a bűnözés legsúlyosabb formájához?
Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke. Hozzátette: az óvadék összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.112/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés], ezért őt egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére a megyei főügyészség 2018. október 26. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan. Az abban kifejtett álláspontja szerint a bíróság által elbírált zsarolási cselekmény nem a Btk. 367. § (1) bekezdése, hanem a (2) bekezdés b) pontja szerint minősül, ekként a bíróság által kiszabott büntetés törvénysértőn enyhe.
