A kosár üres!
Április elejétől május végéig, hét héten át nem fog ülésezni az Országgyűlés a honlapján közzétett terv szerint. Erre – a parlamenti választások éveit kivéve, amikor a leköszönő képviselők utolsó és az újak első ülése között mindig eltelik néhány hét – a rendszerváltozás óta még soha nem volt példa.
Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg tavaszi ülésszakát. A kéthetes ülés első napján az igazságszolgáltatás tevékenységéről szóló beszámolókat fogadnak el, - több nemzetközi szerződés mellett - a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójává váló Maecenas Universitatis Corvini létrehozásáról is általános vitát tartanak, Szerdán pedig a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról tárgyalhatnak.
A Kúria nyilvános tárgyalást tart a Pfv.I.21619/2018-as számú perben. Az ügy tárgya: végrehajtással kapcsolatos ügy. A tárgyalás időpontja: 2019. február 27. 09:00 óra, helye: a Kúria 9-es tárgyaló (1055 Budapest, Markó utca 16.). A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 134.§ (2) bekezdése alapján, a terem befogadóképessége miatt a hallgatóság létszáma legfeljebb 60 fő, melyre figyelemmel a tárgyaláson hallgatóságként való részvétel regisztrációhoz kötött.
A GDPR, az uniós adatvédelmi rendelet miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása: egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata. Az Országgyűléshez nemrégiben benyújtott törvénymódosítás úgy szól, hogy "a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető”.
Darák Péter szerint az elmúlt években egy teljesen új szemléletű eljárásjogi koncepció született Magyarországon, mely hozzájárul a bírák tehermentesítéséhez. A Kúria elnöke azt is elmondta, hogy a digitalizáció számos tekintetben megkönnyíti az ítélkezést, de az emberi tényezőt sosem válthatják fel algoritmusok.
A Kúria ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyben hozott határozatot. Tájékoztató a Kfv.VI.37.050/2018. számú jelentős ügyben hozott döntésről. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességében bízó, ellenérték fejében tulajdonjogot szerző személy jogerősen bejegyzett tulajdonjoga – hozzájárulása hiányában – helyesbítés jogcímén közigazgatási eljárás eredményeként nem törölhető.
A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nemcsak hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nemcsak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalánnyal igyekezett orvosolni a helyzetet.
A Munka törvénykönyve januári módosítása kapcsán nem lehet összemosni a rendkívüli munkaidő tartamának felemelését (400 órás szabály) az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó változásokkal. Utóbbinál komoly félreértés, hogy azért vezették be, a munkáltató korlátlanul megnövelhesse a munkavállaló által teljesítendő munkaidő-mennyiséget és a túlmunkával sokkal később kelljen elszámolnia.
Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A Budapest Környéki Törvényszéken lezajlott az első egyezséggel záruló büntetőügy. A bíróság 2019. február 15-i előkészítő ülésén jóváhagyta az ügyészség és J. T. vádlott által a vádemelés előtt megkötött egyezségét, mivel az megfelelt az új büntetőeljárási törvényben foglalt feltételeknek és a jóváhagyás bíróság általi megtagadásának nem volt helye.
Kft. alakulásakor bankszámlanyitási kötelezettségének eleget téve szerződést kötött az egyik bankkal. Időközben szerződést kötött az Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.-vel, ezen időponttól mint fizetési pont működött. Ha az alakulás óta meglévő bankszámlájára pénz nem érkezik, a bevétel az OFSZ számlára érkezik, erről is utalja a járulékait, fizeti ki a szállítóit, ezt az OFSZ Zrt.-s számlát kezelheti-e úgy a társaság, mint egy bankszámlát, és megszüntetheti-e a másik bankszámláját?
Egy társasházkezelő társaság közbeszerzést írt ki a kezelésében lévő házakban keletkezett hibák kijavítására. A nyertes céggel kötött szerződést felmondta, majd sem a készenléti időre járó díjat, sem pedig a teljesítési biztosítékot nem fizette ki. Végül a bíróság kötelezte fizetésre.
Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat.
Tájékoztató a Kúria Pfv.V.21.834/2018/4. számú egyedi ügyben hozott határozatáról. A felperesi gazdasági társaság műszaki-gazdasági-szervezési ismeretei (know-how) mint üzleti titka megsértése miatt indított pert, amelyben a bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
Tájékoztató a 2018. december 3. napján tárgyaláson elbírált, Mfv.III.10.094/2018. számú ügyben. Az alperes határozatával a felperes részére 2016. július 8-tól havi 89.700 forint öregségi nyugdíjat állapított meg.
Tájékoztató a Kfv.VI.37.060/2018. számú jelentős ügyről ügyben hozott határozatról. Az alperesi hatóság határozata I. pontjában megállapította, hogy a felperesek és más gazdasági társaságok átfogó versenykorlátozó célú piacfelosztó megállapodás részesei voltak azzal a céllal, hogy tartózkodnak az egymás földrajzi területeire történő célzott belépéstől, a II. pontban pedig azt, hogy ugyanők versenykorlátozó célú összehangolt magatartást tanúsítottak, amikor a megyei – nyomtatott vagy elektronikus – kiadványaikban nem közös vagy bizományosi értékesítés keretében történő hirdetések áraival, az azokra ható körülményekkel kapcsolatos, üzletileg érzékeny információkat osztottak meg egymással.
