Hírfolyam

Kúria: A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségei a törvényben szigorúan meghatározottak, azok köre nem bővíthető

Tájékoztató a Kúria Bhar.I.1.506/2018. számú jelentős ügyben 2019. január 9-én hozott határozatáról: A Kúria a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanácsülésen eljárva, a 626. §-ra figyelemmel az 597. § (1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította.

Jogi képzési trendek

Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 30 évben a jogászképzés. A rendszerváltás után új jogi karok nyíltak, a 2000-es évek elejére megháromszorozódott a hallgatói létszám. Az új felsőoktatási koncepció hatására azonban 2012-ben drasztikusan visszaestek a jelentkezési és hallgatói mutatók, fokozódott a budapesti és a vidéki karok közötti különbség. Az erősödő verseny a képzési kínálat folyamatos bővülésével és átformálásával jár.

Tovább húzódik Bróker Marcsi gigapere, a tanúk egy része el sem megy

2020 előtt aligha lesz elsőfokú ítélet a Kun-Mediátor ügyben a Szolnoki Törvényszéken. A bíróság az eddig megtartott 24 tárgyalási napra 129 tanút idézett be, de csupán 92-en jelentek meg, azaz a beidézett tanúk csaknem 30 százaléka távol maradt.

Ombudsman: Nem kell majd fizetni a gyerek miatt kórházban benntartózkodó szülőnek

Székely László ombudsman tavaly decemberben tett közzé egy jelentést, amiben megállapította, hogy több intézményben is súlyosan aggályos, indokolatlan korlátozásokat alkalmaznak a kórházban kezelt gyerekek mellett tartózkodó szülők elhelyezésekor. Ennek hátterében a jogszabályi keretek és a finanszírozási szabályok elégtelenségét áll. A jelentés szerint önmagában a gyermekkel való benntartózkodást nem lehet díjfizetéshez kötni.

Itt az ideje a katás bevallásnak

A tevékenységüket folyamatosan végző katás egyéni vállalkozóknak 2019. február 25-éig kell benyújtaniuk az éves bevallásukat, a 18KATA nyomtatványon, s ugyanezen kell bevallani, ha a katás vállalkozás átlépte a bevételi értékhatárt, és emiatt büntetőadót kell fizetnie. (Ha az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmük is van, akkor május 20-áig a 18SZJA bevallást is be kell nyújtaniuk.)

Tárgyalási regisztráció a Gfv.30212/2018-as számú „devizahiteles” ügyben

A Kúria nyilvános tárgyaláson hirdet határozatot a Gfv.30212/2018-as számú perben. Az ügy tárgya: szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per. A határozathirdetés időpontja: 2019. február 19. 10 óra 30 perc, helye: a Kúria díszterme (1055 Budapest, Markó utca 16.). A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 134.§ (2) bekezdése alapján, a terem befogadóképessége miatt a hallgatóság létszáma legfeljebb 100 fő, melyre figyelemmel a tárgyaláson hallgatóságként való részvétel regisztrációhoz kötött.

Sérelemdíj munkavállalónak?

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését.

Az élettársi örökléshez is „fontos a papír” - A törvény nem biztosít vagyoni védelmet a túlélő élettársnak!

A tapasztalat azt mutatja, hogy számos esetben azért nem kötnek a már együtt élő felek házasságot, hogy megelőzzék a kapcsolat esetleges megszakadása esetén felmerülő jogi procedúrát vagy a közös vagyon megosztásával felmerülő problémákat. A házasságkötés hiánya azonban rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben. A házastársakkal szemben a be nem jegyzett élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, sőt a túlélő társnak akár a közösen lakott ingatlant is el kell hagynia megfelelő használati jogcím hiányában. Az élettársat a hagyatékból kizárólag az a vagyonszaporulat illeti meg, amelynek keletkezése a saját közreműködésére vezethető vissza.

A Kúria adóügyben hozott döntése: hiánypótlás kérdése kisadózó adóalanyiságának megszűnése esetén

Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.

A Kúria illetékügyben hozott döntése: adóssággal terhelt ajándék megszerzése utáni illetékfizetés

Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.249/2018/9. számú ügyben hozott ítéletéről: Az elsőfokú bíróság közigazgatási perben az ajándékozás útján vagyont szerző felperes terhére ajándékozási illetékfizetésről rendelkező határozatok jogszerűségéről döntött.

A rendőrség kiüresítette az előzetes egyeztetés jogintézményét - A Fővárosi Törvényszék döntést hozott

A bíróság a rendőrség eljárási hibája miatt helyezte hatályon kívül a Lánchíd elfoglalását megtiltó rendőrségi határozatot, nem pedig a "hídfoglalás megengedéséről" döntött, ahogyan az a sajtóban megjelent - közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

Kaphat pénzbírságot a szomszédaitól?

Ha valaki a megszavazott közgyűlési határozatot nem hajlandó betartani, számíthat arra, hogy akár pénzbírságot is kaphat a társasházi szomszédaitól? Ahogyan növekszik az egy társasházban található lakások száma, úgy gyarapodnak azok a társasházi konfliktusok is, amelyek így vagy úgy, de mindig is részei voltak a szomszédok életének. Nagy valószínűséggel mindig lesz olyan tulajdonostárs, aki renitenskedik. Aki úgy érzi, méltánytalan sérelem érte, az 60 napon belül bírósághoz fordulhat. Kaphatunk vajon pénzbírságot a szomszédtól?

Ki kaphat idén nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást?

2012. január 1-je óta korhatár előtti öregségi nyugdíj nincs, de korhatár előtti ellátás megállapítható a külön jogszabályban meghatározott kivételes esetekben. Ennek az idei tudnivalót gyűjtötte össze az Adózóna.

Elítélték a kollégáit mérgező pécsi ápolónőt

Jogerősen is két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pécsi Törvényszék azt az ápolónőt, aki csaknem egy éven keresztül nyugtató- és altatószerekkel mérgezte kollégáit egy pécsi klinikán.

Mostantól automatikusan vehető igénybe az adókedvezmény

Mostantól az adóhivatal értesíti a vállalkozásokat arról, hogy mely munkavállalói után vehetnek igénybe havonta több mint 31 ezer forint adókedvezményt.

Kúria: A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet az úgynevezett „azbeszt ügyben”

Tájékoztató a zavaró szomszédjogi áthatással okozott kárfelelősség megállapítása tárgyában a Kúria 2019. február 6-án, a Pfv.I.20.474/2018. számú ügyben hozott döntéséről.

Kúria: Tájékoztató munkaviszony megszüntetés jogellenessége jogkövetkezményei tárgyában hozott döntésről

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.125/2018. számú ügyben hozott döntést. A felperes 1989. augusztus 14-től állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, 2009. októberétől beruházási osztályvezetőként. A felperes munkaviszonyát az alperes a 2014. május 24-én kelt azonnali hatályú felmondással szüntette meg.

Kúria: Mikor jogerős a büntetésvégrehajtási bíró határozata?- Döntött a Kúria

Tájékoztató a Kúria 2019. február 5-én, a Bfv.II.1.326/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról.

Kúria: Jegyzői előterjesztés tárgyában hozott döntést a Kúria

Tájékoztató a 2019. január 14-én, Kúria Bfv.II.896/2018. számú ügyben hozott határozatáról: ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.

Kúria: Újabb jogos védelmi helyzetet érintő ügyben határozott a Kúria

Tájékoztató a 2019. január 21-én, a Kúria Bfv.I.1.185/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: A jogos védelmi helyzet csak a támadóval szemben biztosít az elkövető számára büntethetőségi akadályt, de erre nem hivatkozhat az elkövető, aki az erőszakot éppen a további tettlegesség megakadályozása érdekében fellépő személyekkel szemben fejti ki.

Tételek: 9201 - 9220 / 14687 (735 oldal)