Hírfolyam

Vajon lopás-e, ha kiszedünk a kukából egy méregdrága műtárgyat?

Lopással vádolnak egy német férfit, aki kiszedte a kukából Gerhard Richter, a világ egyik legkeresettebb élő képzőművésze eldobott rajzait. A bírósági tárgyalás időpontját eredetileg szerdára tűzték ki, de a 86 éves festő megbetegedése miatt későbbre halasztották.

Veronai tragédia: Elutasították a háziorvos panaszát

A megalapozott gyanú szerint az orvos tudott az autóbuszvezető alvászavaráról, mégsem vizsgálta meg. A szabadlábon védekező háziorvos nem ismerte el a bűnösségét és panaszt tett a gyanúsítás közlése ellen.

Itt az adatszolgáltatási kötelezettség határideje

2019. január 31-éig kell kiadni azokat az igazolásokat is, amelyek birtokában a magánszemély adókedvezményt tud igénybe venni, vagy amelyek birtokában az adó feletti rendelkezési jogával élhet. A munkáltatónak/kifizetőnek további adatszolgáltatási kötelezettsége is van annak érdekében, hogy az adóhatóság a bevallási tervezetet minél pontosabban el tudja készíteni.

Szavatossági kisokos: mire ügyeljenek a webshopok?

Mire érdemes figyelnie a vállalkozásoknak a fogyasztói szavatossági, jótállási igények kapcsán? Az internetes vásárlások során is megilleti a fogyasztókat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, illetve jótállási igény. E fogalmak egymásnak nem szinonimái, az ún. kellékszavatosság a fogyasztót a törvény erejénél fogva megilleti, míg a jótállás lehet kötelező (jogszabályon alapuló) vagy a vállalkozás által szerződésben vállalt kötelezettség.

Újabb magyar ügy kerül az Európai Bíróság elé

Az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot, mert a Bizottság szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal. A Bizottság szerint a magyar szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit. Úgy véli, hogy a magyar jog szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével.

Kiemelt kúriai döntések

Kúria: Tájékoztató a munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége tárgyában

Új veszteségelhatárolási szabályok 2019-től – példával

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao. tv.) 2019-től bekövetkező változások érintették a veszteségelhatárolást, illetve az elhatárolt veszteség felhasználását is.

Nyugdíjasként kezelt nem nyugdíjas – ezek a következmények

A munkavállaló sajátjogú nyugdíjas státuszának bizonyítottsága ez évtől fontosabbá vált a munkaadók szempontjából, hiszen 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszony esetén a dolgozót nem kell biztosítottként bejelenteni, nem kell tőle egyéni járulékot vonni és még szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulási adót sem kell fizetni utána.

Nyolc év letöltendő büntetést kért az ügyészség az etikus hackernek, aki felfedezett egy biztonsági rést a Telekom rendszerében

Hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik annak az etikus hackernek a büntetőpere, aki felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében.

Pórul járt a könyvelő - tanulságos jogeset

Nem csak az építőiparban, de a könyvelő cégeknél is gyakran működnek alvállalkozók. A konfliktus itt is az alvállalkozó (vagy a megbízott) kifizetése, illetve a felmondás körül csúcsosodik ki. Erről szól a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent következő jogeset.

Módosult a tartozások elévülési ideje

Mi történik, ha már a hírközlési vagy közüzemi szolgáltatóval régen megszűnt a szolgáltatói szerződésünk, és több év múlva jelentkezik egy behajtó cég azzal, hogy jelentős összegű számlatartozást fizessünk meg részére. Jogos lehet-e az ilyen követelés? Az elévülés általános időtartama öt év, de van, amely ettől eltér: ilyen például a gáz- vagy áramszolgáltatás esete.

Megújul az ügyészségi nyomozás szervezete az új Be. alapján - Február 1-el egységes struktúra váltja fel az eddig széttagolt rendszert

Az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújul, amelynek keretében az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül. A 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Az új törvény az ügyészségi nyomozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartotta például a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében.

Hogyan hat a kilépési szándék a tagállami felelősségre? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Az Unióból való kilépésre irányuló szándékát az EUSZ 50. cikknek megfelelően bejelentő tagállam a „Dublin III” rendelet értelmében „felelős” marad. Minden tagállam maga határozhatja meg azon körülményeket, amelyek mellett élni kíván mérlegelési jogkörével és elfogadja, hogy maga vizsgálja meg a nemzetközi védelem iránti olyan kérelmet, amelyért nem felelős - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Kötelezettségszegési eljárást indított az EB 27 tagállam ellen

Az Európai Bizottság Dániát kivéve 27 tagállamot – köztük Magyarországot – érintő kötelezettségszegési eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa szolgáltatásokra, egyebek mellett a mérnöki vagy ügyvédi munkához köthető tevékenységekre, és a szakmai képesítésekre vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtását.

Kik és mikor kötelesek megtéríteni az egészségbiztosítási ellátás árát?

Megtérítési eljárás keretében megfizetteti az egészségbiztosítási ellátásokat a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve azzal, aki felelős a baleset bekövetkezésért vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért, haláláért. Erre a visszafizetésre megtérítési eljárás keretében kerül sor. Cikkünkben mind a foglalkoztató, mind a természetes személy megtérítési kötelezettségeit ismertetjük.

Bezárattak egy boltot, de kiderült, hogy túl hamar - jogeset

A fogyasztóvédelem emberei - rendőri segédlettel - alkoholos italt vásárló fiatalkorúakat csíptek fülön éjszaka egy bolt előtt. A fogyasztóvédelem szólt egy másik hatóságnak, amely bezáratta negyedévre a boltot. A bíróság magyarázta el neki, hogy miért volt jogsértő a sietsége.

A magyarok fele ellenőrzi ügyvédjét a neten - Az ügyvédválasztási szokásokról és az online ellenőrzések súlyáról

Ügyvédet választani nem egyszerű feladat, hiába praktizál Magyarországon 10 000-nél is több aktív ügyvéd. De hogyan választjuk ki a megfelelő szakembert a feladatra? A nem-reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 évben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75%-a 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.

A nyomorúságos nyugdíjkilátások mellett a hitelfelvétel is gond lehet a katás vállalkozóknak

Mire számíthatnak a katás kisvállalkozók, ha lakáshitelt vennének fel? Adnak hitelt a pénzintézetek katás jövedelemre? Először azt kell tisztázni, hogy katás vállalkozó esetében mi számít igazolt jövedelemnek, hiszen a bankok ez alapján határozzák meg a vállalható hiteltörlesztő nagyságát. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató határozza meg, hogy a nettó jövedelemből legfeljebb mekkora részt lehet hiteltörlesztésre fordítani. Igazolt jövedelemnek minden esetben a NAV jövedelemigazoláson szereplő összeg minősül, ami az adott lezárt évben kiszámlázott összeg 60%-a. Vannak bankok, amelyek két teljes lezárt naptári évhez kötik a hitelezhetőséget, mások legalább egy teljes lezárt naptári év meglétéhez ragaszkodnak.

A nagy aláírás-gate: megúsztunk egy komolyabb közigazgatási káoszt

Izgalmas jogi dráma zajlott a színfalak mögött az elmúlt hónapokban. Részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, részben a Magyar Nemzeti Bank határozatainak semmisségével kapcsolatban is indultak eljárások. Ki mit írhatott alá, mi az a kiadmányozás – ezen agyalt a megfelelő első és másodfokú bírósági fórumok mellett az Alkotmánybíróság és az illetékes jogegységi tanács is. A bíróság gyakorlata nem volt egységes. Egyes eljárásokban a határozatot semmisnek mondták ki, másban nem ítélték ilyen súlyosnak a hibát. A zavaros helyzet feloldására összeültek a közigazgatási jog legfőbb tudorai. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári Jogegységi Tanácsa megvizsgálta az ügyet és megalkotta az idei első jogegységi határozatát. A döntés főbb megállapításai szerint a semmisségi okok köre már meg van határozva, az jogértelmezéssel nem bővíthető. A közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba, vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem eljárási jogszabálysértésnek minősül.

Miért tiltakoznak amerikai ügyvédek az új magyar közigazgatási bíróságok ellen?

Alig egy év sem kell, és felállnak az új közigazgatási bíróságok. Erről a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóratörvénnyel egyidejűleg döntöttek az Országgyűlésben. Az új bíróságok felállítása nem mindenkinek tetszik. Még amerikai ügyvédek is kifejezésre juttatták aggodalmaikat. De miért? Kocsis Ildikó ügyvéd, jogi szakértőnk, az Érthető Jog blogon erre a kérdésre kereste a választ.

Tételek: 9301 - 9320 / 14687 (735 oldal)