Hírfolyam

Az általános és a különleges törvényességi felügyeleti eljárások viszonya, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás gyakorlati kérdései és következményei

A tanulmány a törvényességi felügyeleti eljárások célját és sajátosságait, típusait, valamint az általános és a különleges törvényességi felügyeleti eljárások egymáshoz való viszonyát mutatja be, majd az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást, mint különleges törvényességi felügyeleti eljárást ismerteti. Ennek keretében kitér az eljárás céljára és sajátosságára, megindításának feltételrendszerére, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás és a felszámolási eljárás viszonyára, az eljárás lefolytatására és a cég megszűntnek nyilvánítására, valamint a kényszertörlési eljárásra, mint az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás következményére és az esetlegesen felmerülő egyéb jogkövetkezményekre.

Katás bt. ingatlant értékesít, ezt kell tudni az áfáról

Katás bt. értékesítené a korábban, még nem katásként, fordított adózással vásárolt ingatlanát, hogyan kell számláznia? 2006-ban alakult betéti társaság két éve kata szerint adózik. Jelenleg áfamentes, de várhatóan ebben az évben meghaladja a bevétele az alanyi mentesség határát, tehát áfás lesz. 2012-ben vásárolt egy tulajdoni lapon „iroda” címen szereplő ingatlant, a telekárat 27 százalék áfával, a felépítményt fordított adósan. Mivel a munkája jelenleg és hosszú távon a fővároshoz köti, szeretné a bt.-ben lévő ingatlant eladni. Hogyan kell kiszámláznia (már ez évben az áfakörbe tartozást, valamint a kata szerinti adózást figyelembe véve, valamint azt, hogy az ingatlanértékesítésre nem választotta az áfakörössé tételt), és milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni még?

Tájékoztató a katára áttérő ügyvédi irodák osztalék utáni adót kiváltó adófizetési kötelezettségéről

2018. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 3. §-a alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az ügyvédi iroda is – írja tájékoztatójában a NAV. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény kihirdetést követő 31. naptól, azaz 2018. augusztus 25-étől hatályos rendelkezése alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő ügyvédi irodák a betéti társaságokra, közkereseti társaságokra, egyéni cégekre vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek megállapítani, bevallani és megfizetni az osztalék utáni adót kiváltó adót.

Változóban az áfa-levonás szabályai a holdingcégeknél - Az Európai Bíróság legújabb joganyagai módosítják a gyakorlatot

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok ÁFA szempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi ÁFA-levonási gyakorlatukat. A holdingtársaságok olyan – jellemzően vagyonkezelő – vállalkozások, amelyek tevékenységének elsődleges célja más cégek részesedéseinek megszerzése és megtartása. A kialakult joggyakorlat szerint e tevékenység önmagában ÁFA szempontból nem minősül gazdasági tevékenységnek, így a holdingok szintjén felmerülő költségek ÁFA tartalmának levonása – adóköteles gazdasági tevékenység hiányában – főszabály szerint nem biztosított.

Óraátállítás: szavaztak az Unió polgárai

Lezárult az Európai Bizottság nagyszabású online kutatása, amely felmérte az emberek hozzáállását az óraátállításhoz. Csütörtökön zárult le az Európai Bizottság online kutatása az óraátállítással kapcsolatban. A téma egyre több embert érdekel, amely abból is látszik, hogy a dw.com szerint 2 millióan töltötték ki a kérdőívet július 4. óta. Bár az eredmények még nem ismertek, a portál szerint nincs kétség afelől, hogy ez fordulópontot jelenthet az ügyben – közölte a Napi.hu.

Adóbevallások, amelyeket soron kívül be kell nyújtani

Ha a szokásostól eltérő, nem mindennapi, rendkívüli körülmények, események következnek be a vállalkozásnál, akkor soron kívüli adóbevallást kell benyújtani. Az adóbevallásokról, gyakoriságukról, esedékességükről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendelkezik. Ugyancsak az Art. írja elő a szokásostól eltérő – rendkívüli vagy soron kívüli – adóbevallási kötelezettséget. Ezen kívül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) is rendelkezik rendkívüli bevallási kötelezettségről.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be. - Beszélgetés Porkoláb Erikával, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősével

A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről kérdeztük dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.

Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata

A tanulmány a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás alapvető szabályait és más eljárásokhoz való viszonyát mutatja be. Ennek keretében ismerteti az eljárás lényegét, célját; a felülvizsgálattal támadható határozatok és a perindításra jogosultak körét. Kitér továbbá a per alperesére és az alperes perbeli képviseletére, az eljáró bíróságra, a lerovandó illetékre, a perindítási határidőkre és a határidők jellegére, a bizonyítási eljárásra, a perben hozott határozatokra és azok személyi hatályára, valamint ismerteti a társasági határozat bírósági felülvizsgálata és a tag kizárása iránti per viszonyát.

Mennyire veszélyes a „lex reptér”?

„Lex reptér” néven emlegetik a készülő új csődtörvényt, ami alapján egyetlen számla utólagos rendezésével megállítható a cégfelszámolás. Fabók Zoltán az Advocatus blogján ír a törvénymódosítás várható hatásairól.

Itt a bejelentés: megszűnik az ismert adófajta

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója, már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján szerdán közzétett tájékoztatóban.

Mi az az elővásárlási jog és miért fontos?

Mostanában szinte kivétel nélkül olyan értékesítésekbe botlottam bele, ahol valakinek volt elővásárlási joga. Magát a kifejezést biztosan mindenki hallotta már, de mindenki tudja is, hogy ez a gyakorlatban mit jelent?

Figyelem: már büntethet a NAV, ha gond van az online számlázással

Már szankcionálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az online számlaadat-szolgáltatás elmulasztását, számlánként 500 ezer forint is lehet a bírság – hívta fel a figyelmet Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője az M1-en.

Ismét újdonságokat hozott a cégtörvény módosítása

Több változást hozott a cégtörvény ismételt megújítása. A változások egy része érinti az ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók képviseleti jogának körét, valamint a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének körülményeit is. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a képviselet módját, amely ezidáig önálló vagy együttes lehetett. Ezt kiegészítve, 2018. július 1-től jött egy harmadik kategória, a vezető tisztségviselői tisztség képviseleti jog nélküli gyakorlásának módja.

Szabó Endre Győző: Az adatvédelmi tisztviselőről – A GDPR szabályainak elemzése

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének 2018. május 25-től alkalmazandó szabályai szerint az adatvédelmi tisztviselő kinevezése számos adatkezelő esetében kötelezővé válik. A kinevezés szabályairól a források általában egy-egy kérdés vagy ágazati szempont kiemelése révén adnak tájékoztatást, ezért szükségesnek látszik egy összefoglaló jellegű írás megjelentetése.

Vitatott fogvatartási körülmények a magyar börtönökben? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott egy európai elfogatóparancs ügyében

A kibocsátó tagállamban jellemző fogvatartási körülményeknek az európai elfogatóparancs végrehajtását megelőző esetleges vizsgálatát azokra a büntetés-végrehajtási intézetekre kell korlátozni, amelyekben az érintett személy fogva tartását konkrétan tervezik. Az érintett személy arra vonatkozó lehetősége, hogy a fogvatartási körülményeket a kibocsátó tagállamban vitassa, nem elég az embertelen bánásmód valós veszélye fennállásának a kizárásához - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Ősszel kezdődik a veronai busztragédia perének tárgyalása

A magyar jogrendhez hasonló – az olasz jogrendben is ismert – perelőkészítő üléssel kezdődik ősszel a veronai busztragédia tárgyalása Olaszországban. A bíróság eldönti, befogadja-e az államügyészség tömegszerencsétlenség okozására vonatkozó vádját a magyar buszsofőr és öt olasz autópálya-mérnök ellen. Az előkészítő szakban a vádlottaknak lehetőségük van a beismerésre, ekkor tárgyalás nélkül egyharmaddal csökkentett büntetést kapnak.

Roháč bevallotta, hogy ő ölte meg Prisztást

Jozef Roháč kedden a rendőrségen tett részletes vallomásában elismerte, hogy ő gyilkolta meg 1996-ban Prisztás Józsefet, nem pedig az a H.István, akit emiatt 2016-ban jogerősen elítélt a bíróság. Korábban Jozef Roháč a Hír TV Riasztás című műsorában üzente meg, hogy tudja, ki ölte meg Prisztást, és az nem a Hatyi nevű ember volt. Ezután Hatyi ügyvédje per-újrafelvételi kérelmet nyújtott be, ezt azonban először elutasította a Fővárosi Ítélőtábla. A kérelem ezért a Kúriához került, ott viszont engedélyezték az ügy újranyitását. Ezért tehetett most vallomást Roháč a rendőrségen.

Sem a kormányhirdetésekről, sem a tanári óraterhekről, sem a kilakoltatásokról nem lehet népszavazni

Nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem eléggé egyértelmű a megfogalmazás, a költségvetést érinti, az alaptörvényt érinti, a választási törvényt érinti: változatos kifogásokkal utasított el minden népszavazási javaslatot a Nemzeti Választási Bizottság.

BM kontra köztársasági elnök: augusztus végén dönt az Ab a kúttörvényről

Nyári szünete után, augusztus 22-i ülésén tárgyalja az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kifogásolt vízgazdálkodási törvénymódosítást – derül ki az Ab honlapjáról. Olvashatóak ott a testület által bekért vélemények is.

Július végéig több mint 54 000 kereset érkezett az új Pp. alapján

Mintegy 80 ezer polgári és gazdasági peres ügy érkezett a bíróságokra 2018. július végéig. Ezek közül több mint 54 ezer az új Polgári perrendtartás (Pp.) hatálya alá tartozik. Az OBH-ban felállított, „Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” az új Pp. hatálya alá tartozó ügyek ügyforgalmi adatait folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi. A 2018. január–márciusi ügyérkezés az előző év azonos időszakához képest mintegy 35 százalékos országos csökkenést mutatott. 2018 májusára már egyértelműen látható lett az új Pp. hatálybalépése előtti tendencia helyreállása. Az összes, új Pp. hatálya alá tartozó keresetből 14 százalékot utasítottak vissza a bíróságok, azaz a keresetek majdnem 90 százaléka befogadható volt.

Tételek: 10061 - 10080 / 14687 (735 oldal)