ORAC Kiadó

Hírfolyam


Péterfalviék szerint az MNB-alapítványok kedvezményezettjeinek a nevét is nyilvánosságra kellene hozni

Az információszabadság hatóság szerint erős érvek szólnak amellett, hogy nyilvánosságra kellene hozni a jegybanki alapítványok „magánszemély” kedvezményezettjeinek neveit. Megkerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, és megkérdeztük, a Hatóságnak mi az álláspontja a listákon szereplő magánszemélyek anonimizálásával kapcsolatban. Az állásfoglalás külön kategóriaként kezeli a megbízási és a támogatási szerződéseket. Péterfalvi szerint „egyértelmű a helyzet, ha egy az információszabadság szempontjából közfeladatot ellátó szerv megbízási, vállalkozási szerződést köt egy egyéni vállalkozóval. Ebben az esetben egy természetes személy, a gazdaság szereplőjeként, üzleti tevékenységével összefüggésben köt szerződést, tehát a neve közérdekből nyilvános adatként bárki számára megismerhetővé válik.” A hivatkozási pont ez esetben az infótörvénynek az a passzusa, amely szerint a közpénzek felhasználásával járó szerződések adatai közérdekűek. Az állásfoglalásból következik, hogy megbízási szerződések esetén ugyanez érvényes a nem egyéni vállalkozó természetes személyekre is. Péterfalviék szerint némileg más és komplikáltabb jogi megítélés alá esnek a támogatási szerződések. Bár az állami forrásból nyújtott támogatások általában nyilvánosak, ám lehetnek kivételek, például amennyiben a támogatást szociális rászorultság alapján folyósítják. A helyzetet bonyolítja, hogy az ezt az elvet rögzítő, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény nem vonatkozik sem a Magyar Nemzeti Bankra, sem az alapítványaira, hiszen ezek nem részei az államháztartásnak.

A nemzeti alkotmány identitást képez

"Az alkotmányos identitás körébe tartozó alkotmányos értékek kemény magot képeznek, amelyen megtörnek az integráció és a globalizáció mindent összemosó hullámai. Az alkotmányos identitás egyfajta közjogi privacyt képez, amelyet az államok cerberusként őriznek, amely fölött nem akarják szuverenitásukat senkivel megosztani" - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Parlamentben. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese azt emelte ki: az Ab a legfőbb garanciája annak, hogy az Alaptörvény ténylegesen érvényesüljön. Az Ab-nek az Alaptörvény megfelelő hatásköröket biztosít ahhoz, hogy valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakoroljon. Az Alaptörvény negyedik módosítása nyomán pedig már a korábbi alkotmánybírósági határozatok automatikus hivatkozása helyett érdemi érvelésre, indoklásra van szükség - emelte ki az Ab elnökhelyettese. Darák Péter, a Kúria elnöke azt emelte ki, hogy az Alaptörvény összekapcsolta a korábban egymástól különválasztott alkotmánybíráskodást és az igazságszolgáltatást, melyek együttműködése csak kölcsönös önkorlátozással lehet sikeres. Ennek része az Ab oldaláról, hogy csak alkotmányértelmezést végez, a bíróságok viszont akkor is követik az Ab alkotmányértelmezését, ha azzal nem teljesen értenek egyet.

Tételek: 9981 - 10000 / 11340 (567 oldal)
Vht.-kommentár Vht.-kommentár