Hírfolyam

Mikor kell felfüggeszteni az európai elfogatóparancs végrehajtását? - Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai az EuB asztalán

Tanchev főtanácsnok szerint az európai elfogatóparancs végrehajtását fel kell függeszteni, amennyiben az illetékes igazságügyi hatóság nem csupán azt állapítja meg, hogy a kibocsátó államban fennáll az igazságszolgáltatás nyilvánvaló megtagadásának valós veszélye, hanem azt is, hogy az a személy, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották, e veszélynek ki van téve. Annak meghatározásához, hogy az érintett személy e veszélynek ki van-e téve, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie mind az elkövető személyével, mind pedig a büntetőeljárás vagy elítélés alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatos sajátos körülményeket.

Megvan az ítélet: mégsem kell börtönbe mennie a süngyilkosnak

Az elsőfokon kiszabott, három év letöltendő szabadságvesztés helyett csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a fiatal, aki felgyújtott egy élő sündisznót a XIII. kerületben. Az állatvédők azt remélték, hogy változást hoz az állatkínzások megítélésében a korábbi, szokatlanul súlyos ítélet, de ezt most jogerősen megváltoztatták. Még az ügyészség is azt kérte, hogy enyhítsék az előző, szigorú ítéletet.

Így szüneteltethető, majd indítható újra az egyéni vállalkozás

Gyakran tapasztalható, hogy az egyéni vállalkozó szezonális jelleggel folytatja a tevékenységét, így az év meghatározott hónapjaiban szünetelteti azt, gondoljunk csak például a vízparti lángos- és palacsintasütőkre, a főttkukorica-árusokra stb. Az érintettek jellemzően a nyári vakáció idején kezdik el folytatni a tevékenységüket, feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy ezt be is jelentsék.

A fogyasztói érdekeket is védi az új jelzáloghitelezési szabály

Idén októbertől tovább szigorít a Magyar Nemzeti Bank a jelzáloghitelezés szabályain annak érdekében, hogy az ügyfelek elkerüljék a túlzott eladósodást. A szabály úgy változik, hogy az öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészletének összege nem haladhatja meg a jövedelme 25, négyszázezer forint felett pedig a harminc százalékát. Az arány annak függvényében emelkedik, ahogyan a törlesztőrészlet fix része is növekszik – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Bíróságok joghatósága - Júniusi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – június 26-án megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 266. § (2) bekezdésében, a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy kizárólagos feljelentési joga megállapításával nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a minősített adattal visszaélés miatti büntetőeljárás megindítását és az állami büntetőigény érvényesítését. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb júniusi döntései.

A szülőtartási per egy segélykiáltás

A törvényi szigorítás óta eltelt két évben nem kérte több idős ember, hogy bíróság kötelezze a gyerekeit a támogatására, de a fiatalok gyakrabban rohannak ügyvédhez tanácsért, ha összevesznek a mamával vagy a papával. Mindkét megkérdezett ügyvéd kiemelten említi, hogy a szülőtartással kapcsolatos perek egyre többször a külföldön dolgozó gyerekekkel szemben indulnak. Sinka Tamás azt tapasztalja, hogy minél szegényebb településről mentek el a fiatalok, annál többször kísérelnek meg szülőtartást kérni az ottmaradt idősek. Mindkét jogász arra emlékeztet, hogy a korábbi jogszabályokban is rögzített tartási sor nem változott, vagyis a bíróságok ilyen esetben megvizsgálják az illető jövedelmi viszonyait, és azt, hogy kiről kell még gondoskodnia. Ebben a listában ma az idős szülőt megelőzi a kiskorú, majd a nagykorú, de tartásra szoruló gyermek, a házastárs, élettárs és még a volt házastárs, élettárs is. Az ügyvédek ezen a ponton tartanák indokoltnak a mostani szabályok megváltoztatását például azzal, hogy kivennék a szülőket megelőző helyről a volt házastársat, élettársat.

Akár 600 eurós kártérítésre is kötelezhetők a légitársaságok késés esetén

Akár 600 eurós kártérítésre is kötelezhetők a légitársaságok hosszabb késés esetén. Precedens értékűvé válhat Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztályának légitársaságokkal szembeni gyakorlata a késések tekintetében. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret érintő késések esetében Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának eddigi gyakorlata alapján minden – hozzá beérkező – járattörléssel, visszautasított beszállással vagy késéssel kapcsolatos kérelem esetében vizsgálja a légitársaságok eljárását, és amennyiben az európai uniós szabályok alapján jár a kártalanítás az utasnak, annak megfizetésére kötelezi az érintett légitársaságot. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy ilyen ügyben hozott ítéletében most megerősítette a Fogyasztóvédelmi Főosztály gyakorlatát. Az ítéletben ugyanis a bíróság elutasította a felperes légitársaság keresetét, és kimondta, a fogyasztóvédelmi hatóság a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok alapján jogosult arra, hogy ilyen esetekben a kártalanítás jogalapját és mértékét meghatározza.

Pert indítottak az egyik nagy hazai tévé- és internetszolgáltató ellen

Újabb hazai telekommunikációs szolgáltató ellen indított pert az előfizetőkkel szemben jogszabálysértően felszámított pénzösszegek miatt a Pest Megyei Főügyészség. A közlemény szerint az egyik hazai internet-, telefon- és tv-szolgáltató egységesen 595 Ft összegű kötbért számít fel mindazon előfizetői terhére, akik az arra megjelölt fizetési határidő letelte után nem fizetik meg tartozásukat. Erre több százezer esetben került sor az elmúlt egy évben, holott álláspontjuk szerint ez nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A mulasztás miatt kiszabható kötbérnek jogszabályi feltételei vannak. Annak igazodnia kell a tartozás összegéhez és mulasztás időtartamához is.

A magánélet védelméről és a választási szabályok módosításáról indul vita

Az Országgyűlés ma kilenc kormányzati, illetve kormánypárti előterjesztés általános vitáját bonyolítja le. A képviselők hozzászólhatnak például a sportot, az állami vagyongazdálkodást, a szabálysértéseket és a bírák javadalmazását, jogállását érintő javaslatokhoz. Terítékre kerül a gyülekezési jogról, a magánélet védelméről szóló, valamint a választási szabályokat érintő javaslat is.

Igazat adott az Ab a kormánynak: Magyarország nem ismerheti el az európai szabadalmi bíróságot

Az európai uniós 2013-as megállapodást a szabadalmi bíróságról Magyarország is aláírta, de azóta sem iktatták törvénybe nálunk, az Ab pedig most kimondta, hogy nem is lehet. Az Alkotmánybíróság az igazságügyi miniszter kérdésére általánosan értelmezte az alaptörvényt, és arra jutott, hogy nem lehet törvényben kihirdetni olyan nemzetközi szerződést, amely bizonyos jogviták elbírálását teljesen elvonja a magyar bíróságoktól, és nem szerepel az Európai Uniót létrehozó szerződésben. Az Egységes Szabadalmi Bírósághoz csak EU-tagállamok csatlakozhatnak ugyan, de nem uniós intézmény, mert nem szerepel az uniós szerződésben. Ha magyar törvényként kihirdetnék a róla kötött megállapodást, akkor bizonyos ügyekről kizárólagos jogkörrel dönthetne, fellebbezni is csak saját rendszerén belül lehetne. Vagyis egy fontos ügycsoportot teljesen kivonnának a magyar bíróságok hatásköréből, és az ott születő ítéleteket az Ab sem vizsgálhatná a magyar alaptörvény szempontjából.

Mit lehet és nem lehet leírni egy címben? - döntött az Ab

A cikk címe az olvasók figyelmének felkeltésére és az írás tartalmának megragadására szolgáló kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet, ezért szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest - állapította meg szombaton közzétett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). Az Ab hangsúlyozta: ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a szóban forgó szempontokat eltérően kell érvényesíteni egy cikk címének megítélésekor, a sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével. A támadott kúriai döntésben foglalt jogértelmezésnek az a része tehát, amely szerint a cikk címében foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak.

Használt lakás venne? Akkor erről tudnia kell!

A használt ingatlanpiacon nagyon sokféle lakással és vételárral találkozhatunk. Sokszor az alacsonyabb vételár valamiféle hibára, máskor egyszerűen csak jó vételre utal. Ha felfedezünk egy hibát, minden esetben az eladó felel vagy vannak kivételek? Milyen jogai vannak a vevőnek és mennyi ideig érvényesítheti azokat?

Várhatóan az ősszel ratifikáljuk az OECD multilaterális adóegyezményét

Magyarország várhatóan az ősszel ratifikálja az OECD multilaterális adóegyezményét (MLI), amely számos nemzetközi adózási kiskaput zár be – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Változnak a digitális archiválás szabályai

Könnyebbé és egyszerűbbé válik az iratok, okiratok (pl. számlák) elektronikus megőrzése, 2018. július 1-jén hatályba lép a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (továbbiakban: Rendelet) – írja a nav-gov.hu.

Anonimizált előzetes döntéshozatal - Az EuB július 1-től névteleníti a természetes személyeket érintő ügyeket

A Bíróság – az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) (1) hatálybalépését követően, és az Európai Unió intézményeire alkalmazandó majdani új adatvédelmi rendelet (2) hatálybalépését megelőzően – úgy döntött, hogy az előzetes döntéshozatali ügyekben történő közzétételek keretében fokozza a természetes személyek adatainak védelmét. Ezzel a Bíróság a tagállamokban tapasztalható, a személyes adatok védelmének a keresési és a terjesztési lehetőségek sokasodásával jellemezhető környezetben való megerősítésére irányuló tendenciát követi.

Mutatjuk, mi minden változott július 1-től: rengeteg magyart érint

Július első napján érkezünk el az év feléhez, ettől a dátumtól kezdve sok új jogszabály lép életbe: bizonyos szolgáltatásokért lényegesen többet kell fizetnünk, mint eddig, ám van, ami ingyenessé válik. Összeszedtük a mától érvényes legfontosabb változásokat.

Hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény

A cél az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele. Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.

Elindult az online számlázás – július 31-éig mikor nem bírságol a NAV?

Július 1-jétől minden olyan számlát lát az adóhivatal, amelynek az áfaértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A jogkövető, az átállásban partnerként közreműködő vállalkozásokat azonban nem éri joghátrány, ha az általuk használt számlázóprogram esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t.

Uniós főtanácsnok: nem kell minden elfogatóparancsot végrehajtani

Fel kell függeszteni az európai elfogatóparancs végrehajtását akkor, ha például fennáll a veszélye annak, hogy a kibocsátó állam nem biztosít tisztességes igazságszolgáltatást a körözött személlyel szemben - ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.

Sikerült nem létező KRESZ-táblával betiltani a segwayezést

Úgy tűnik, igazi közigazgatási magas labdát dobott fel a budapesti belvárosi önkormányzat, amit le is csapott egy közlekedési ügyekkel is foglalkozó jogász. Az ügy előzménye, hogy a belvárosi képviselő-testület június közepétől kitiltotta az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogutakon és gyalogos övezeteken az alábbi eszközöket: segway, elektromos kerékpár, elektromos roller, hoverboard, elektromos gördeszka, sörbike, riksa. Azonban a kihelyezett táblán lévő ábrák azonnal szemet szúrtak egy közigazgatási szakembernek, aki a blogján részletesen kifejti, miért nem stimmel a gyalogos zóna alatt lévő kiegészítő tábla.

Tételek: 10281 - 10300 / 14695 (735 oldal)