Hírfolyam

Az Alkotmánybíróság felszólította az Országgyűlést

Hiányos a minősített adattal visszaélés büntetőjogi szabályozása, a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a visszaélés esetén feljelentésre jogosultak körét, mert a felelősségre vonás a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt - állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) kedden hozott, csütörtökön közzétett határozatában. Az Ab határozata alapján a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért a büntetőeljárás meginduljon. Minősített adattal visszaéléskor büntetőeljárás indítására csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Amikor a feljelentés a minősítésre jogosultat érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét.

Értékvesztéstől tart a közigazgatási bíráskodásnál a Kúria elnöke

Félévzáró beszélgetésen összegezte Darák Péter, a Kúria elnöke, illetve a Kúria kollégiumvezetői a legfelsőbb bírósági szervezet mögött hagyott időszakot. A konkrét ügyek, jogesetek, jogi értelmezési problémák ismertetése mellett persze megkerülhetetlen téma volt a bírósági rendszer átalakítása is. Az új közigazgatási bíróságok felállításáról, amely értelemszerűen csökkenti a Kúria hatalmát, Darák azt mondta, hogy a Kúria bírái részt vesznek az Igazságügyi Minisztérium munkabizottságában. A meghívásukat a bizottságba annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek, amelyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet. A Kúria szeretné, ha a korábbi joggyakorlat az új bíráskodás része lenne. Egyelőre csak az alaptörvénybe került be az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozása, a részletszabályokat még nem ismerjük. Mivel egy új szervezet áll fel, elvileg semmi nem kötelezi majd az új bíróságot, hogy a Kúria jogegységi vagy elvi határozatait figyelembe vegye, betartsa.

Jog és közgazdaságtan – új szakjogász-képzés a Pázmányon

2018 szeptemberében új szakjogász-képzés elindítását tervezi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A Gazdasági jogi szakjogász-képzésről dr. Szalai Ákos egyetemi docenst, a képzés szakfelelősét kérdeztük.

Hivatalos: megy is, marad is a CEU Budapesten

Jóváhagyta a Central European University kuratóriuma, hogy az intézmény meghirdesse a 2019/2020-as tanévet Budapestre. De Bécsben is oktatnak majd. Megkezdheti a toborzást a CEU a megszokott felvételi határidők szerint a 2019-20-as tanévre, Budapestre – így határozott az intézmény kuratóriuma június 23-i ülésén.

Kié a hozam? A magánnyugdíjpénztári tagok mellé állt az MNB

Nagy jelentőségű állásfoglalást hozott a Magyar Nemzeti Bank a magánnyugdíjpénztári önkéntes tagdíjfizetéssel kapcsolatban. Ha a tag visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az önkéntes befizetések után az egyéni számlán jóváírt összeg és annak összes hozama őt illeti meg – írja azenpenzem.hu.

Adócsomag: így változnak a bejelentett részesedés szabályai

Az új adócsomag módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekben is változásokat hozna. A bejelentett részesedés fogalmát a társasági adóról szóló törvény (Tao-törvény) 4. § 5. pontja tartalmazza.

Új törvényt hoz a kormány a gyülekezési jogról: két ember beszélgetése is gyűlésnek minősülne?

Az új gyülekezési törvény két embertől számítja a gyűlést, és azt is kimondja, hogy betiltható egy tüntetés, ha a közlekedés rendjének sérelmével jár. Kedden a kormány a magánélet védelméről szóló javaslat mellett beterjesztett egy új javaslatot a gyülekezési jogról is, amely teljesen új törvényben szabályozná újra a gyűléseket és tüntetéseket.

Biztonságosabbá válik a nyaralás

Széleskörű és közérthető tájékoztatás az utazási csomagoknál és több lehetőség a felmondásra, megfelelő kompenzáció az utazási irodák szerződésszegése esetén. Jelentősen változnak az előírások, amelyek számtalan fogyasztót, és egyúttal már a nyaralásukat is érinthetik, nagyobb védelmet biztosítanak. Ez azokra igaz, akik az utazási szerződést 2018. július elsején vagy azt követően kötik meg, például egy utazási irodával.

Így élhetünk panasszal a gépjármű-biztosításunk kapcsán

Gépjármű-biztosítást kötni ma már egyszerű, azonban érdemes körültekintően kiválasztani, hogy mi felel meg leginkább az igényeinknek. Azonban a biztosításkötés után is előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor kifogással kell élnünk a megrendelt szolgáltatás kapcsán.

A papíralapú számlákról is jelenteni kell július 1-jétől! - Kötelező adatszolgáltatás az online számla-adatszolgáltatás bevezetésétől

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.”

Igazságügyi Minisztérium: Egy facebookos fotó is a privátszféra része

Benyújtották gyülekezési jogról, valamint a magánélet védelméről szóló új törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek.

Szálláshely-szolgáltatás: így folytatható

Nyáron megnő azon magánszemélyek száma, akik szálláshely-szolgáltatást nyújtanak a pihenni vágyóknak. Hogyan, milyen feltételekkel, milyen adózási mód mellett folytatható ez a tevékenység?

Társaságiadó-változások az évközi adócsomagban

A társasági adó rendszerében jórészt kedvező változásokkal találkozhatunk. Cikkünkben a beruházással, a bejelentett részesedéssel, a munkahelyi óvodával, a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéssel kapcsolatos kedvezményre vonatkozó javaslatokat foglaltuk össze.

Az új Büntetőeljárási törvény legfontosabb rendelkezéseiről - Sajtóbeszélgetés a Szegedi Ítélőtáblán

„A július 1-től hatályba lépő új Büntetőeljárási törvénytől a kormány, a jogász szakma és a közvélemény is azt várja, hogy a büntetőeljárások egyszerűbbé válnak, gyorsabban lebonyolódnak anélkül, hogy a szakmaiság követelménye csorbulna” – hangzott el a Szegedi Ítélőtáblán megtartott sajtóbeszélgetésen, amit Harangozó Attila, a táblabíróság elnöke és Hámori Attila elnökhelyettes tartott. Harangozó Attila kitért néhány fontos olyan szabályra, amely éppen ezeket a célokat hivatottak megvalósítani. Így beszélt, egyebek mellett, arról a teljesen új eljárási lehetőségről, miszerint a nyomozás során védői közreműködéssel köthető egyezség a jogkövetkezményekről az ügyész és a terhelt között.

Távozott posztjáról a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese

Közös megegyezéssel távozott posztjáról a Fővárosi Törvényszék (FT) általános elnökhelyettese - tudta meg a Népszava. A lap szerint Rosnerné Romenda Zsuzsanna távozása összefügg azzal, hogy május végén Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Polgárné Vida Juditot bízta meg egy évre az FT elnöki feladatainak ellátásával.

Abortuszvita jogász szemmel – meddig mehetnek el a jogalkotók?

Május 25-én Írországban egy népszavazás keretében feszülhettek egymásnak a nők önrendelkezési jogáért küzdő és az abortuszellenes nézőpontok. A résztvevők kétharmada a jelenlegi – az EU-ban egyébként második legszigorúbbnak számító – szabályozás enyhítése mellett döntött. Az abortusz kérdéskörét mindig is heves viták övezték, eldöntésük pedig nagyrészt a jogalkotókra hárul. Vajon milyen szempontok mentén alakítható ki valamiféle egyensúly e két kibékíthetetlennek tűnő álláspont között?

Óvatosan parkoljon Horvátországban, évek múlva is megbüntethetik!

Déli szomszédunk megelégelte a turisták tízezreinek potyázását, és elkezdte határon túl is bevasalni a büntetéseket. Az sincs biztonságban, aki öt évnél régebben követte el a vétséget, az elévülést ott ugyanis más szabályok szerint számítják, mint Magyarországon. Bár a követelés elévülése a horvát kötelmi törvény alapján ugyanúgy öt év, mint Magyarországon, annak kezdetét ott nem a bírság kiszabásától, hanem a fizetésre kötelezett autós beazonosításától számítják. A horvát jog alapján ráadásul nem lehet reménykedni a magyar parkolási bírságolási gyakorlatban olykor beváló „lapításos elévülésben” sem: míg itthon érvényét veszti a követelés, ha fizető autós ellen egy éven belül nem indul végrehajtás, Horvátországban nincs ilyen. Sőt, ott a „hatvannapos szabály” sem érvényes: itthon a bírság akkor sem hajtható be, ha a parkolási szabálysértésről az elkövetésétől számított hatvan napon belül nem érkezett fizetési felszólítás, de déli szomszédunknál a „Mikulás-csomag” után már nincsen több értesítés.

Elfogadta a Magyarországot elítélő jelentést az EP LIBE-bizottsága

Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE): a dokumentum szerint az országban fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, s ezért indokolt a hetedik cikk szerinti eljárás megindítása. A következő lépés az Európa Parlament szavazása lesz, erre várhatóan szeptemberben kerül sor. A jelen lévő képviselők kétharmadának, avagy az összes legalább felének kell igennel szavazni. Ha el is fogadja a parlament a jelentést, utána a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács is el kell fogadja a kezdeményezést, ott pedig négyötödös egyetértés kell, a tényleges szankciókhoz pedig egyhangú döntés kell.

Evából katába: mi a helyzet az áfával, és az iparűzési adóval?

Evás, bevételi nyilvántartást vezető bt. 2018. július 1-jétől át szeretne térni a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata). Választhat-e 2018. 07. 01-jétől alanyi adómentességet? Ha igen, akkor az éves 8 millió forintos határ vonatkozik rá? Ha 2018. 07. 02-án számláz ki egy munkát, melyet még 2018. júniusban végzett el, akkor, ha júliusban folyik be az ebből származó bevétele, az már katás bevételnek számít? Az iparűzési adónál lehet választani a tételes adózást?

Dönthet-e a tagállam a menekült jogállásról? - A menekültekről szóló irányelv az Európai Bíróság asztalán

Wathelet főtanácsnok szerint a menekültekről szóló irányelv azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik valamely tagállam számára, hogy megtagadja vagy visszavonja a menekült jogállást, összeegyeztethetők az uniós joggal. Mivel a menekült jogállás megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntés nem érinti a menekültnek minősülést, a tagállam köteles az érintett menekültnek biztosítani a Genfi Egyezményből eredő jogai tiszteletben tartását.

Tételek: 10321 - 10340 / 14709 (736 oldal)