Hírfolyam

A parlament kétnapos ülése jön

A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát. A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap - négyötödös többséggel - hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz. Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton - Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint - az ellenzék hozzájárult a házszabálytól eltéréshez.

Mit tehet az, akit kilakoltatnának és haladékot akar?

Május 1- folytatódhatnak a kilakoltatások. Mit tehet, akinek nincs hová mennie? A kiköltözésre kötelezett egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladékot kérhet. A kérelem előterjesztésére két lehetősége van az érintettnek: a bírósági eljárásban, vagy az azt követő végrehajtási eljárásban nyújthat be kérelmet. Mindkét esetben a bíróság dönt, és természetesen nem automatikus az engedélyezés. A haladék adásának konkrétan meghatározott feltételei vannak mindkét fázisban. Közös feltétel, hogy ne önkényesen elfoglalt lakásról legyen szó, és hogy a kérelmezőt korábban nem sújtották pénzbírsággal, illetve rendbírsággal. A további feltételek már különbözőek.

„A környezetvédelem jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni” – interjú Dr. Szabó Marcellel

Az Arsboni egyik legfontosabb célja, hogy az alkotmányosság és a jogállam kiemelt helyet kapjon a közbeszédben. Ezért indítottuk el interjúsorozatunkat, amely az egyik legjelentősebb alkotmányos intézmény, az Alkotmánybíróság tagjait mutatja be. Ezúttal Dr. Szabó Marcellel beszélgettünk.

Diszkriminatív az Ausztriában dolgozó külföldiek családi pótlék kiigazítása? - Az osztrák kancellár visszautasította a vádakat

Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn szlovák kollégájával, Peter Pellegrinivel folytatott megbeszéléseket követően visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint diszkriminatív, illetve jogellenes lenne az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék kiigazítása. Az osztrák kormány a múlt hét elején – az Európai Unió és több tagállamának tiltakozása ellenére - úgy döntött, hogy a juttatásokat a jövőben annak az országnak a megélhetési költségeihez igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él.

Kitoloncolható-e a terrorveszélyes külföldi, ha hazájában halálra ítélhetik? - A német alkotmánybíróság döntést hozott

Nem akadályozhatja meg feltétlenül a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolását, hogy a hazájukban létezik a halálbüntetés intézménye - döntött hétfőn a német alkotmánybíróság. A testület kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában, amennyiben biztosított, hogy az esetleges halálbüntetést nem hajtják végre, és biztosított az is, hogy van jogi és tényleges lehetősége arra, hogy visszanyerje szabadságát.

Népszavazás: ha minden igaz, indulhat az aláírásgyűjtés az elektronikus aláírásgyűjtésről

A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy az országos illetve helyi népszavazási kezdeményezéseket elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni. A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén hitelesítette azt a két népszavazási aláírásgyűjtő ívet, amelyek azt célozzák, hogy országos illetve helyi népszavazási kezdeményezéseket elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni.

Nem törvényes az OBT működése - Nem biztosított az egyes bírósági szintek képviselete

Az Országos Bírói Tanács (OBT) létszáma 15 fő. A sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek. A jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek. Ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az Alkotmánybíróság fogalmazhatna meg.

Elmagyarázta a Kúria elnöke a levélszavazatos döntésüket

Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van, és végül a Kúria is. És Orbán a három közül épp a Kúriát támadja. Egész pontosan úgy fogalmazott: "Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához"

Számla, nyugta – ki kötelezett pénztárgép használatára?

Mikor kell számlát, nyugtát, pénztárgépes nyugtát kiállítani, mikor mentesülhet az adóalany a pénztárgépes nyugta kiállítása alól? Ismertetjük. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 159. § szerint az adóalany köteles a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet.

Kitenné nemfizető bérlőjét? Ezt teheti jogszerűen!

A választások miatt meghosszabbított kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt - azaz május 1-jétől ismét kopogtathat a végrehajtó. Ki ne hallott volna közvetlen vagy tágabb környezetében olyan történetekről, amikor a nemfizető bérlő vonakodott kiköltözni a lakásból? Zárcsere, személyes holmik utcára pakolása, áram kikapcsoltatása, ezek azok a „gyakorlatok”, amelyekről a legtöbbet beszélünk. Lássuk, mi az, amit valóban jogszerűen tehet a bérbeadó!

A Tánczos-ügy - Húsz éve történt a körmendi gyermekgyilkosság

A húsz éve történt körmendi gyermekgyilkosság ügyében az ítélet egyértelmű: Tánczos Gábor bűnös emberölés bűntettében. A közvéleményt mégis a mai napig uralja Tánczos ártatlanságának legendája. Az ügy a hazai büntetőjog-történet egyik legtöbbet elemzett és kommentált esete, mely rámutat a büntetőeljárásokról folytatott igazságügyi kommunikáció anomáliáira is.

Szünetelő egyéni vállalkozók: szja-szabályok

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó tevékenységét a 2017. évtől legfeljebb 2 évig szüneteltetheti, ha annak kezdete 2017. január 1. vagy annál későbbi időpont.

Az NVB hitelesített két népszavazási aláírásgyűjtő ívet

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén hitelesítette azt a két népszavazási aláírásgyűjtő ívet, amelyek azt célozzák, hogy országos illetve helyi népszavazási kezdeményezéseket elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni.

Nyugdíjba vonulás: kakukktojás jogviszonyok, amelyek maradhatnak

Jól ismert szabály, hogy a nyugdíjazás érdekében az igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a vonatkozó szabályokat, kiderül, jó néhány biztosítási jogviszony megléte nem szerepel a „tiltólistán”.

Árváltozások az építőiparban – továbbterhelhetőek-e a kivitelező többletköltségei?

Biztosan Ön is hallott olyanról, vagy talán át is élte, hogy mire befejeződik egy építkezés, a költségek jóval magasabbnak bizonyulnak a vártnál. A sokszor milliós különbözet persze heves vitákat, feszültségeket generál megrendelő és vállalkozó között. A vállalkozó szeretné áthárítani a költségeit a beruházóra, aki viszont úgy érzi, mondvacsinált okokból húznak le róla még egy bőrt. A helyzet tisztázása előtt szeretném előrebocsátani, hogy Iustitia vak - a jog mind a megrendelőt, mind a vállalkozót védi. Jelen írásomban ezekre szeretnék reflektálni röviden.

Szabályos, bár nem kellemes a magyar áfaszigor

Az elmúlt időszakban napvilágot látott Európai Bíróság által hozott ítéletek arra sarkallhatják a cégeket, hogy olyan esetben is visszaigényeljék az áfát, amely esetekben korábban nem volt lehetőség. Az alapprobléma az, hogy a cégek nem igényelhetik vissza, nem helyezhetik levonásba azt az áfát, amely olyan ügylethez kapcsolódik, amely után az áfát befizették ugyan, ám a partner azt nem teljesítette.

Elszállt a frank árfolyama? Erre nem hivatkozhat

Ha egy vállalkozó nem építi fel határidőre a szállodát, kötbért kell fizetnie és nem hivatkozhat arra, hogy közben kitört a gazdasági világválság és nem jutott hitelhez. A válság ugyanis nem tekinthető vis maiornak. Az ezt tartalmazó ítélet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg.

Megerősített védelem visszaélést bejelentő személyeknek - Új uniós szintű jogszabály készül

A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. Az Európai Bizottság ezért új jogszabályt javasol a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.

Átmenetileg vesztett a Millenáris a lakókkal szemben

A Kúria egy április 18-i felülvizsgálati eljárásban új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot egy fél évtizede tartó zaj-perben. A Kúria áprilisi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a felperesekkel szemben támasztott követelmények részben teljesíthetetlenek, részben igazságtalanul egyoldalúak voltak. Miközben ugyanis a bíróságok folyamatosan azt kérték számon a lakóktól, bizonyítsák, be, hogy a zaj „szükségtelenül” zavarja őket, a Millenáris Kht.-tól semmiféle bizonyítékot nem kértek arra nézve, hogy ő kizárólag zajt keltő tevékenységből tehet szert bevételre.

Jogerősen is felmentették a lepkeirtással vádolt gazdát

Jogerősen is felmentette a lepkeirtással vádolt kokadi gazdát csütörtökön kihirdetett ítéletével a Debreceni Törvényszék. A bíróság kimondta: habár bizonyos munkálatokhoz természetvédelmi engedélyt is kellett volna kérnie, és ezt elmulasztotta, nem bizonyítható, hogy szándékosan kijátszotta volna a hatóságokat. Az öt éve húzódó, jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügyben már egy polgári per is lezajlott (azt szintén a kokadi gazda nyerte meg), és egy jogi vonatkozásban az Alkotmánybíróságot is megjárta az eset.

Tételek: 10621 - 10640 / 14785 (740 oldal)