Hírfolyam

Az NVB hitelesített két népszavazási aláírásgyűjtő ívet

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén hitelesítette azt a két népszavazási aláírásgyűjtő ívet, amelyek azt célozzák, hogy országos illetve helyi népszavazási kezdeményezéseket elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni.

Nyugdíjba vonulás: kakukktojás jogviszonyok, amelyek maradhatnak

Jól ismert szabály, hogy a nyugdíjazás érdekében az igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a vonatkozó szabályokat, kiderül, jó néhány biztosítási jogviszony megléte nem szerepel a „tiltólistán”.

Árváltozások az építőiparban – továbbterhelhetőek-e a kivitelező többletköltségei?

Biztosan Ön is hallott olyanról, vagy talán át is élte, hogy mire befejeződik egy építkezés, a költségek jóval magasabbnak bizonyulnak a vártnál. A sokszor milliós különbözet persze heves vitákat, feszültségeket generál megrendelő és vállalkozó között. A vállalkozó szeretné áthárítani a költségeit a beruházóra, aki viszont úgy érzi, mondvacsinált okokból húznak le róla még egy bőrt. A helyzet tisztázása előtt szeretném előrebocsátani, hogy Iustitia vak - a jog mind a megrendelőt, mind a vállalkozót védi. Jelen írásomban ezekre szeretnék reflektálni röviden.

Szabályos, bár nem kellemes a magyar áfaszigor

Az elmúlt időszakban napvilágot látott Európai Bíróság által hozott ítéletek arra sarkallhatják a cégeket, hogy olyan esetben is visszaigényeljék az áfát, amely esetekben korábban nem volt lehetőség. Az alapprobléma az, hogy a cégek nem igényelhetik vissza, nem helyezhetik levonásba azt az áfát, amely olyan ügylethez kapcsolódik, amely után az áfát befizették ugyan, ám a partner azt nem teljesítette.

Elszállt a frank árfolyama? Erre nem hivatkozhat

Ha egy vállalkozó nem építi fel határidőre a szállodát, kötbért kell fizetnie és nem hivatkozhat arra, hogy közben kitört a gazdasági világválság és nem jutott hitelhez. A válság ugyanis nem tekinthető vis maiornak. Az ezt tartalmazó ítélet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg.

Megerősített védelem visszaélést bejelentő személyeknek - Új uniós szintű jogszabály készül

A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. Az Európai Bizottság ezért új jogszabályt javasol a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.

Átmenetileg vesztett a Millenáris a lakókkal szemben

A Kúria egy április 18-i felülvizsgálati eljárásban új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot egy fél évtizede tartó zaj-perben. A Kúria áprilisi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a felperesekkel szemben támasztott követelmények részben teljesíthetetlenek, részben igazságtalanul egyoldalúak voltak. Miközben ugyanis a bíróságok folyamatosan azt kérték számon a lakóktól, bizonyítsák, be, hogy a zaj „szükségtelenül” zavarja őket, a Millenáris Kht.-tól semmiféle bizonyítékot nem kértek arra nézve, hogy ő kizárólag zajt keltő tevékenységből tehet szert bevételre.

Jogerősen is felmentették a lepkeirtással vádolt gazdát

Jogerősen is felmentette a lepkeirtással vádolt kokadi gazdát csütörtökön kihirdetett ítéletével a Debreceni Törvényszék. A bíróság kimondta: habár bizonyos munkálatokhoz természetvédelmi engedélyt is kellett volna kérnie, és ezt elmulasztotta, nem bizonyítható, hogy szándékosan kijátszotta volna a hatóságokat. Az öt éve húzódó, jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügyben már egy polgári per is lezajlott (azt szintén a kokadi gazda nyerte meg), és egy jogi vonatkozásban az Alkotmánybíróságot is megjárta az eset.

Elfojtották a munkavállaló véleményét vagy sem?

A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól, önmagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg – mondta ki a Kúria. A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában a Kúria megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése rögzíti: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, e jogot korlátozza azonban az Mt. 8. § (3) bekezdése, miszerint a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem lehet gyakorolni. Az Alkotmánybíróság 14/2017. (VI. 30.) AB határozatában is kifejtette, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekét a munkavállaló nem veszélyeztetheti és köteles tartózkodni a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető véleménynyilvánítástól. Ezen szabályok irányadók a munkavállaló munkaidőn kívül tanúsított magatartása megítélésekor is.

Devizahitelek: felülírhatja a bíróság az árfolyamkockázat fogyasztóra terhelését

Az Európai Bíróság szerint a tisztességtelenség elleni fellépés fontosabb, mint a törvény. Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő, jogszabályban rögzített feltétel tisztességtelenségét, ha a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmaztak. Evgeni Tancsev főtanácsnok hangsúlyozta: az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a devizaalapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltétel-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

Amikor a magánszemélynek kell fizetnie az ehót és a szochót

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rögzíti, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve az ugyanekkora mértékű százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az említett előírás kapcsán érdemes tisztázni, mikor kell a magánszemélynek megfizetni az ehót és a szochót.

Fontos, hogy ellenőrizze a NAV szja-bevallási tervezetét!

Az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet érdemes átnézni, hogy ne maradjon ki semmi a bevallásból; előfordulhat ugyanis, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészíteni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Munkaviszony: így lehet határozatlan idejűből határozott, és fordítva

Határozott idejű munkaszerződést hogyan lehet határozatlanra módosítani, ha azt mindkét fél támogatja? A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé?

Bírálható közszereplők - Áprilisi Ab-mustra

Egy közszereplőnek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság, amely egy másik ítéletében leszögezte: egy választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.

Nem akarok tag maradni: hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből?

A korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság működése során eljöhet az idő, amikor a társaság tagja valamilyen okból ki szeretne lépni a cégből.A bt. és a kft. esetén különböző lehetőségek vannak arra, hogy a tag megszabaduljon a társasági részesedésétől. Nézzük, hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből.

Elektronikus adatigénylés a Gondnokoltak Nyilvántartásából - A kérelmek ügyfélkapun keresztül is benyújthatóak

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló KIM rendelet alapján 2017. január 1-től az adatszolgáltatás iránti kérelmek elektronikus úton, az ún. ügyfélkapun keresztül is benyújthatóak.

Ab: Egy közösség nem sértettje a közösség elleni izgatásnak

Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség lépett volna fel egy szerintük uszító beszéd ellen, de azzal utasították el, hogy jogilag a zsidó szervezet nem sértettje a közösség elleni izgatásnak. Az új jogszabályok azonban ezen változtathatnak.

Kúria: Az áramszámláknak is érthetőnek kell lenniük

A közüzemi szolgáltatóknak nem csupán az a kötelessége, hogy kibocsássák a számlát, hanem azoknak a fogyasztók számára követhetőnek és egyszersmind érhetőnek is kell lenniük. Ha ezt a szolgáltató megsérti, úgy a fogyasztónak adott esetben kötbér is járhat – tájékoztatott a Kúria álláspontjáról a Budapesti Békéltető Testület.

Ingatlaneladás az adóbevallásban

Ha valaki tavaly drágábban adta el lakását, mint amennyiért néhány éve vásárolta, akkor előfordulhat, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészítenie.

Sikeresen zárultak az E-kódex Pp. és Kp. projektek

Alapjaiban változott a polgári igazságszolgáltatás a 2018. január 1-jén – 65 év után –hatályba lépő új Polgári perrendtartás és önálló Közigazgatási perrendtartás nyomán. A bíróságokra érkező másfél millió ügy kétharmadát érinti ez a változás. Az OBH a felkészülést bírákból és igazságügyi alkalmazottakból álló projektszervezetek keretében valósította meg. Az E-kódex Pp. és E-kódex Kp. nevű projektszervezetek tagjai a törvénykönyvek több éves megalkotási folyamatában korábban is részt vevő bírák közül kerültek ki, minden bírósági szintet képviselve. A két projektben több mint 600 bíró – az országban ítélkező bírák egyötöde – dolgozott a projektszervezetek tagjaként, tananyag szerzőként, lektorként vagy oktatóként. A törvénykönyvek és a kapcsolódó nagyszámú jogszabály véleményezése során mindkét projektben több száz oldal észrevétel, normaszöveg szintű, indokolt javaslat született, a bírósági szervezet észrevételeinek szintetizálásával. A jogszabályok kihirdetését követően az eligazodást segítő tájékoztatók készültek az ügyfeleknek és a bíráknak. A projektek eredményeként egy 1800, illetve egy 860 oldalas elektronikus tananyag jött létre.

Tételek: 10661 - 10680 / 14813 (741 oldal)