Hírfolyam

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában

A fiatalkorú eljárás alá vont személyekkel szemben kiszabott szabálysértési elzárás az Alaptörvénnyel és a nemzetközi normákkal ellentétes. Az eljárás célja, hogy a fiatalkorú elkövetőt távol tartsa a további szabálysértések elkövetésétől, azonban ez a cél némely esetben pusztán a figyelmeztetés intézkedéssel nem érhető el.

Betéti társaság kültagja mint ügyvezető - Lehetséges-e az, hogy a betéti társaságnak a kültag legyen az ügyvezetője?

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 3:156. §-a azt írja, hogy "A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője". Elég egyszerűnek tűnik tehát a válasz, az új Ptk. szó szerinti szövege alapján a kültag nem lehet ügyvezető. Azonban a válasz mégsem ilyen egyszerű, ugyanis figyelembe kell vennünk azt is, hogy az új Ptk. társasági jogi rendelkezései diszpozitívak.

Kérdések és válaszok a rendkívüli migrációs ügyekkel kapcsolatban

2015. november 5-ig összesen 657 db ügy érkezett, ebből 4 jelenleg folyamatban van. Összesen 638 büntetőjogi felelősséget megállapító határozat született. Ebből 339 esetben egy év kiutasításról, 293 esetben két év kiutasításról, 3 esetben három év kiutasításról, egy esetben öt év kiutasításról, míg 2 esetben megrovásról döntöttek.

A hazai bírói gyakorlat jogfejlesztő szerepe

Bár a magyar jog nem precedensjog, a bírói gyakorlat szerepe mégis egyre erősebb. Ez különösen fontos, hiszen egyre nő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyeken már messze nem elég, ha a peres felek ismerik a jogszabályokat. Egy közelmúltbeli kutatásból, amelyben 60 000 magyar bírósági ítéletben számítógép segítségével vizsgálták meg a jogeset-hivatkozásokat, kiderült, hogy vannak olyan területei a magyar jognak is, amelyben a jogesetek jóval több, mint felében a bírák egy korábbi „precedensre” hivatkozva döntötték el az ügyet. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy a jogesetekre történő hivatkozások összmennyisége 2007 és 2012 között 30 százalékról 40 százalékra nőtt. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, hamarosan valóban arról beszélhetünk, hogy a magyar jog is precedensjoggá, vagy legalábbis részben precedensjoggá változott.

Új bírósági eljárási kódexek és az igazságszolgáltatás modernizációja

Trócsányi László igazságügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemen az igazságszolgáltatás témakörében tartott tudományos konferencián az eljárási reformokról beszélt. A Kormány még 2015 elején elfogadta a polgári, a büntető és a közigazgatási perjog koncepcióját, és ennek alapul vételével kezdődött meg az Igazságügyi Minisztériumban a kodifikációs munka. A cél az, hogy a jövő év tavaszán valamennyi új eljárási kódex tervezete az Országgyűléshez benyújtásra kerüljön, és azokat az Országgyűlés 2016-ban fogadja el.

Új fejlemények Biszku-ügyben

Törvénysértőnek tartja Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott júniusi határozatát, amelyben a táblabíróság új eljárás lefolytatását írta elő. A legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett a Kúria elé – írta a Magyar Hírlap csütörtöki számában. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a lapnak elmondta, hogy az indítvány szerint a másodfokú bíróság nem tárt fel az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, emellett a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna, felderítve a tényállás hiányolt részét. A legfőbb ügyész indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a táblabíróság elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és új eljárást előíró rendelkezése törvénysértő. A törvénysértés esetleges megállapítása a büntetőeljárási törvény szerint a jogerős határozatnak csak a terhelt javára történő megváltoztatását teszi lehetővé, ugyanakkor a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész és indítványa nyomán a Kúria számára, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában

Hagyó-per - Nyolc vádlottra kér fegyházbüntetést az ügyész

A bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházbüntetést kért Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra és hét társára perbeszédében az ügyész az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán. Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze perbeszédének ötödik napján a fegyházbüntetések mellett négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyész már egy korábbi tárgyaláson egy vádlott felmentését javasolta az ellene emelt vádak alól.

Fagyállós bort ivott a tolvaj – hét évet kapott a gazda

Hét év börtönbüntetést szabott ki a Budapest Környéki Törvényszék szerdai, első fokú ítéletében arra a vácszentlászlói férfira, aki 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, ezzel egy fiatalember halálát okozva. A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés miatt kérte a büntetés kiszabását, de a törvényszék végül több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek a borosgazdát. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg a védelem téves minősítésre hivatkozva fellebbezett.

Újabb egészségügyi törvényjavaslatot nyújtott be a kormány

A többi között szabályozzák az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működését, a hozzá kapcsolódó adatvédelmi szabályokat, jogosultságokat, az elektronikus cigaretta használatát és forgalmazását. A parlamentnek benyújtott egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az e-egészségügy programban megvalósítandó ágazati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó központi szolgáltatások működtetéséhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

Megkezdődött a volt titkosszolgálati vezetők büntetőügyének újratárgyalása

A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa kedden megkezdte a "kémkedési perként" ismertté vált büntetőügy újratárgyalását. Marosiné Tumó Tünde, a bíróság sajtótitkára közölte: Vadócz Attila hadbíró zárt tárgyalást rendelt el. Az ügy részleteiről annak titkosítása miatt egyéb tájékoztatást nem adhat. A volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Ítélőtábla ez év június 5-én kihirdetett másodfokú végzésével a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet. A tábla rendelkezése szerint a megismételt elsőfokú eljárást a Kaposvári Törvényszéken kell lefolytatni. Az államtitkokat is tartalmazó ügyben az eljárás mindvégig zárt ajtók mögött folyt, csupán a döntés rendelkező része nyilvános. Az ügy iratait 2040-ig titkosították. Az ügyben eljáró jogászok az MTI érdeklődésére egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a jogerős ítéletig még évek telhetnek el.

17 éve gyilkolt, jogerős a büntetése

Jogerős a 13 éves fegyházbüntetése annak a férfinak, aki 17 éve végzett egykori üzlettársával. Hamvas Gábor álnéven bujkált külföldön, 2013-ban fogták el az Interpol segítségével. A vádlott 26 éves volt, amikor az ügyészség szerint 1998 elején megölte üzlettársát egy elszámolási vita miatt. A gyilkos 15 évig rejtőzött külföldön, tavalyelőtt fogták el Angliában. Első fokon 13 év fegyházat kapott, a vádlott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, így a büntetőügy a Pécsi Ítélőtáblára került. Az ügyész szerint emberölésénél nem lehet enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetése és az ítélet kiszabása között hosszú idő telt el. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Változtatnának a szerencsejáték- és a sporttörvényen

A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám- és marketing jogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték szervező levonhatja a játékadóból - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén terjesztett az Országgyűlés elé.

Csak a régi ügyfelek javára térhetnének el a kgfb-díjtarifák

A biztosítók korábbi ügyfeleik hűségét tudnák csak díjtarifájukban elismerni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat szerint.

A gyermek oktatási jogainak közvetlen sérelmei a társadalmi intézményrendszer és a szülői felügyelet aspektusából

A dolgozat az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján a gyermekek közoktatásban, a köznevelési törvény által bevezetetten érvényesülő jogait és kötelezettségeit mutatja be külön vizsgálva az új Ptk. Családjogi könyvében e körben – a tankötelezettség változására is tekintettel – a szülői felügyelet tekintetében fennálló kötelezettségeket.

Sok a panasz a végrehajtókra

A szaktárca már dolgozik az újabb nagy átalakítást hozó jogszabálytervezeten - írta hétfői számában a Magyar Idők az Igazságügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatásra hivatkozva. A cikk megjegyzi: az alapvető jogok biztosához jó ideje sok adós fordul a végrehajtások menetére panaszkodva. Tavaly több mint kétszáz jelzés érkezett a követelések behajtása miatt, az idén pedig - fél év alatt - újabb hetven beadvány. A bírósági végrehajtások kérdésköre így mind a két évben bekerült a tizenöt leggyakrabban panaszra okot adó témák közé.

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből

A cikk a végrehajtási eljárásban felmerülő egyes költségek bemutatásával foglalkozik, különös figyelemmel a végrehajtást kérő által előlegezendő költségekre. Célja egy általános tájékoztatás nyújtása, hogy a végrehajtási eljárás egyes szakaszaiban a végrehajtást kérőnek milyen költségekkel kell számolnia, figyelemmel arra, hogy gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a végrehajtást kérők nincsen tisztában az előlegezendő költségek összegéről. A tanulmány végén annak céljával összhangban egy konkrét szemléltető példával is bemutatja a jelenlegi helyzetet.

Quaestor-botrány: 100 milliárd forintról dönthet az Alkotmánybíróság

A Befektető-védelmi Alapból (Beva) már kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor károsult túlnyomó többségének a jogszabály szerint járó kártalanítási összeget, további kártérítésükre a Quaestor alapból, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kerülhet sor, ami további közel 100 milliárd forintot jelentene az érintett körnek. A Beva a fiktív kötvényt vásárló ügyfeleket kártalanítja 20 ezer euróig (mintegy 6 millió forintig), de csak ha a Quaestor Értékpapír Zrt.-től vásárolták az értékpapírt. A Beva-kártalanítás mértéke egymillió forintig száz százalék, egymillió forint felett az afölötti rész kilencven százaléka. Ez közel 32 ezer ügyfél számára összesen 88 milliárd forint kifizetését jelenti. Az Ab-hez érkezett beadványok a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról áprilisban elfogadott törvényt támadják. Magánszemélyek a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolják, hogy jelentős eltérések vannak a kártalanításban, a pénzintézetek pedig a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva azt, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

Jóvátételt vár Strasbourgtól Kaiser Ede

Az Emberi jogok Európai Bíróságától vár segítséget Kaiser Ede. A kilenc áldozatot követelő móri mészárlás kapcsán ártatlanul elítélt férfi 25 millió forintról szóló kártérítési perét tavaly áprilisban utasította el másodfokon a Szegedi Ítélőtábla, ezután fordult a strasbourgi bírósághoz. Kártérítési keresetében egyebek mellett arra hivatkozott, emberi méltósága sérült a fogva tartás körülményei miatt, hiszen mindvégig úgy bántak vele, mintha ő lenne a móri mészáros. Ügyvédje szerint Kaiser egészsége a hét és fél éves megpróbáltatás alatt egészsége leromlott, lelki trauma érte és kapcsolatai is megsínylették ezt az időszakot.

Így reagált az NFM a portugál kekszgyár követelésére

A választottbírósági eljárás jelenlegi szakaszában Magyarországnak semmiféle fizetési kötelezettsége nem keletkezett a portugál DanCake kekszgyártóval szemben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI-vel. Az NFM pénteki közleményében azonban kiemelte: téves az a közlés, hogy a DanCake milliárdokat nyert a magyar államtól. Az ICSID tanácsa kizárólag a kártérítési igény egyik elemének kérdésében döntött. A testület a törvényszék felszámolási eljárásban 2008-ban hozott hiánypótló végzését vizsgálta, és ezzel kapcsolatban tett megállapításokat.

A javaslat pontosítja az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perben

Célunk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen – mutatott rá Völner Pál államtitkár a polgári perrendtartásról szóló, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosítását kezdeményező javaslat expozéjában 2015. november 5-én az Országgyűlésben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (Pp.) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet. Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező. Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogyha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá. Ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.

Tételek: 14781 - 14800 / 15597 (780 oldal)