Hírfolyam

Itt a törvényjavaslat a választási rendszerről: senkinek sem járna több hely, mint amilyen eredményt elért

Megszületett a pontos törvényjavaslat-szöveg arról, hogyan alakítanák át a választási rendszert ellenzéki pártok. Az átalakítást a Közös Ország Mozgalom kezdeményezte, nyolc párt képviselői dolgoztak rajta, a parlament elé pedig az LMP, az MSZP, illetve az Együtt, a PM és a Liberálisok képviselői terjesztik. A javaslat kidolgozásában részt vevő ellenzéki pártok korábban azt írták a közös nyilatkozatukban, megszüntetnék a győztesek kompenzációját, a manipulált választókerületeket, a korrupt kampányfinanszírozást, valamint a határon túli és a külföldön élő magyarok szavazati jogainak gyakorlásában lévő különbségeket.

Foglalás, letiltás: részletesen az adóvégrehajtási törvényjavaslatról

Számos ponton módosult, illetve kiegészült a kormány által „Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szóló T/17782. számú törvényjavaslat (Avt.) a jogszabály tervezetéhez képest. Már az értelmező rendelkezések között is több módosítás történt. Új fogalomként definiálja a törvényjavaslat például a behajtást kérőt, a behajtást kérő adóhatóságot, a jövedelmet, a nettó tartozást, valamint a végrehajtót. A tervezethez képest a benyújtott törvényjavaslatban a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések is tartalmaznak módosításokat. Így például kibővült a tartalmi kellékeire vonatkozó előírás.

Az Alkotmánybíróság elnökével ülésezett a Kúria

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökével és főtitkárával, valamint az Európai Unió Törvényszéke magyar bírájával tartott közös ülést a Kúria. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszámú ülésének az volt az apropója, hogy a polgári és közigazgatási eljárásjog szabályainak változása miatt jövő évtől új rendszer szerint fogják befogadni a felülvizsgálati kérelmeket. Az új szisztéma jobban hasonlít majd az Ab által alkalmazott gyakorlatra, ezért kérték fel a testület részéről Sulyok Tamás elnököt és Bitskey Botond főtitkárt, hogy osszák meg tapasztalataikat. Sulyok emlékeztetett, a jelenlegi módszert 2012 óta alkalmazzák, azt megelőzően az Ab-nek lényegében minden állampolgár minden alkotmányjogi panaszával érdemben kellett foglalkoznia – ami kezelhetetlen ügyteherhez vezetett. Az újítás óta alkotmányjogi panaszt csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadnak be.

Tanácsadó jogászok - Jogtanácsosok és jogi előadók az ügyvédi kamarába

Októbertől megkezdődtek a jogtanácsosi jelentkezések az ügyvédi kamarába, a kamarai tagság ugyanis most már a jogi képviselet feltétele. Egy jogtanácsos kamarai regisztrációjáért 80 ezer forintot, míg egy jogi előadói tagságért 40 ezer forint díjat kell fizetni. A 2017. évi LXXVIII. törvény átmeneti rendelkezései szerint a 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül, míg a 2018. december 31. napjáig benyújtott kérelem esetében a 2018. január 1. napját megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat minősül ügyvédi joggyakorlatnak. Az új ügyvédi törvény az integráció eredményeképpen érvényesíti a jogtanácsosokra nézve az ügyvédi tevékenység számos garanciális szabályát, így a közhiteles névjegyzék, a kamarai etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések mind irányadóak lesznek rájuk.

Rosszul szerződött a bank - elbukta a pert

Az ügyfél hétéves futamidőre vette fel a hitelt a banktól, aki kikötötte: 5 évre - biztosítékként - magánál tartja a hitelből vásárolt jármű törzskönyvét. Az ügyfél 5 év után nem fizetett, a bank felmondta a szerződést és nem adta ki a törzskönyvet. Végül a Kúria kötelezte erre, mondván, ha rosszul szerződött, viselje a következményeket.

Meg kell egyezni a tartozásokról

A Magyarországon működő követeléskezelő cégek több mint 330 milliárd forint tőkét vesznek át éves szinten kezelésre. Meghatározó szerepe van az egyezségeknek, melyek átütemezéssel, részletfizetéssel segítenek megoldani az adósok problémáját – mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke.

Adóellenőrzés - Gúzsba kötött jogorvoslat

A cégek már az ellenőrzések legelején olyan hibát követhetnek el, amit nem lesz módjuk kijavítani. Hamarosan a parlament elé kerülhetnek az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatok: a várhatóan 2018 január 1-jén életbe lépő változások komolyan csorbíthatják a vállalkozások jogorvoslati lehetőségeit.

Terjed szülési szabadság alatti fizetetlen "feketemunka"

A legújabb jogellenes gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap (legalább is ezt reméli).

Egy időpont miatt bukhatták a rabok a rádiót

Nemcsak a beküldhető termékek köre szűkül a börtönökben, hanem a civilek mozgástere is. A büntetés-végrehajtás október 1-jei hatállyal több civil szervezettel felmondta együttműködési megállapodását.

Januártól szigorodnak a befektetővédelmi szabályok

Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja- nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Kérésre a cégeknek is törölniük kell az adatainkat

Bár már megvan egy ideje az EU új adatvédelmi rendelete ténylegesen hatályba lépni csak jövő május 25-én fog. A vállalatok ezért azzal szembesülhetnek, hogy a jó minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz rengeteg adatra lehet szükségük az ügyfelekről, miközben az adatvédelmi jogi szabályozás egyre szigorodik.

Az uzsorások és sumákolók kezére játszik a törvényi szigorítás?

A pénzmosás elleni törvény szigorítását követően megcsappant a magyarországi zálogházak forgalma. Az anonimitás ugyan megmaradt, de minden ügyfél adatait rögzíteni kell - még akkor is, ha csak pár ezer forintos gyűrűt ad zálogba. Ismét eljött a zugzálogházak és uzsorások ideje? Feleslegesnek tekinthető adminisztráció miatt jó néhány kis zálogház húzhatja le a rolót hamarosan. A pénzmosás elleni törvény nyári szigorítása ugyanis olyan adminisztratív terhet jelent számukra, hogy kétségessé válik a gazdaságos működésük.

Lex CEU - A kormány térfelén a labda

Szerdán járt le az első határidő, amit a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása szabott a Magyarországon működő külföldi egyetemek számára, a törvény szerint legkésőbb ekkora kell megkötni az intézmények itteni működéséhez szükséges nemzetközi megállapodásokat. Mint ismert, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) esetében ez még nem történt meg; igaz, az atv.hu korábban kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, a CEU ügyében az Orbán-kormány számára nem október 11-e lesz a határnap.

Nem lehet népszavazást tartani Polt Péterről

Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság. Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe – az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe – ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani.

Az uniós igazságügyi miniszterek jóváhagyták az Európai Ügyészség létrehozását - Hazánk nem vesz részt az együttműködésben

Jóváhagyták az Európai Ügyészség felállítását az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön, az úgynevezett megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz tagállam csatlakozott. A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, valamint a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények - például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció - ügyében.

Ügyvédi letét szabályosan - A Ruttner-ügy margójára

Végérvényesen pont került Ruttner György sztárügyvéd pályafutásának végére, amikor a Kúria helybenhagyta a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának Ruttner kamarai tagságát megszüntető döntését. A Kúria a kamara álláspontját megerősítve egyértelművé tette: a szabálytalan ügyvédi letétkezelés a legsúlyosabb következményeket kell, hogy maga után vonja. A határozat alapjául szolgáló ügyben Ruttner György egy behajtás eredményeképpen hozzá került pénzösszeg vonatkozásában járt el szakszerűtlenül és szabálysértően, amikor is a befolyt összeget sem a jogosult részére nem utalta ki, sem pedig az ügyvédi letétkezelésre irányadó szabályokat nem tartotta be.

Meddig mehet el a munkáltató a dolgozók ellenőrzésénél?

A munkavállalók munkahelyi ellenőrzése olyan terület, mely folyamatosan viták középpontjában áll. Az ellenőrzés ugyanis a munkáltató munkaviszonyból eredő joga, mely jogosultság ugyanakkor nem parttalan. Ezt a kényes egyensúlyt vizsgálta az Európai Emberi Jogi Bíróság a Barbulescu-döntésben, melynek megállapításait, illetve a gyakorlati tennivalókat mutatjuk be.

Letöltendő börtönbüntetést kapott a hajdúszoboszlói állatkínzó

Állatkínzás bűntette miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélte a korábban kiszabott közérdekű munka helyett a Debreceni Törvényszék szerdán, jogerősen azt a férfit, aki tavaly nyáron egy vasrúddal bántalmazta két kutyáját Hajdúszoboszlón. A Hajdúszoboszlói Járásbíróság első fokon ez év májusában 270 óra közérdekű munkára ítélte a vádlottat. A Debreceni Törvényszék ezen az ítéleten súlyosított most másodfokon. Kovács Péter bírói tanácsa a bántalmazás brutalitása mellett nyomatékos súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott visszaeső és a bűncselekményt feltételes szabadság időtartama alatt követte el. A bűncselekmény emellett kétszeres minősítésű, hiszen különös szenvedést és több állat pusztulását okozta.

Széttépte a fellebbezést a tatai gyermekgyilkos anya

Jogerőssé vált annak a tatai nőnek a büntetése, aki két éve 108 késszúrással végzett nyolcéves lányával. Az elsőfokú határozat szerint az asszonyt tényleges életfogytiglanra ítélték, ám a nő fellebbezett. Tegnap kezdődött volna a pere másodfokon, de a zárkájában széttépte a fellebbezését, majd írásban arra kérte a bírót, hogy tekintse azt semmisnek.

Pofon Strasbourgból: A magyar rendőrök brutalitása nem érdekli az államot

Tarjáni Attila Péter, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele kedden pert nyert a strasbourgi bíróságon, mert a magyar állam megsértette a kínzás tilalmát, amikor nem nyomozott a tettesek után az elvárható módon. A strasbourgi bíróság szerint nem csak maga a kínzás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

Tételek: 11361 - 11380 / 14687 (735 oldal)