Hírfolyam

Azbesztper - Valamennyi felperes belehalt

Elhunyt a Fővárosi Törvényszéken futó azbesztper utolsó felperese is. Gyermekkorától kezdve a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található, "halálgyárként" elhíresült eternitüzem közelében élt. A gyárból - amelyet épp 2004-ben zártak be végleg - szakértői vizsgálatok szerint több útvonalon is kijutott a mérgező azbeszt, egyenesen a lakókörnyezetbe. Lőrincin és Zagyvaszántón kiugróan magas a daganatos megbetegedések száma. A sok beteg közül 2014 nyarán nyolcan úgy döntöttek, kártérítési pert indítanak az állam ellen (a betegség lappangási ideje 20-30 év is lehet, így amikor megbetegedtek, a gyár még állami tulajdonban volt). Ma már egyikük sem él, holott állapotukra tekintettel gyorsított eljárást rendeltek el. Az ÁNTSZ komplex szakmai vizsgálatot indított, de a bizonyító erejű eredmények késnek, júniusra ígérik őket. A bíróság is júniusban hirdethet ítéletet.

Adatpara: az ikertestvéren hajtanák be a kezes milliós autólízingjét

A személyiigazolvány-szám nem számít – állítólag erre hivatkozott egy banki ügyintéző, mikor egy nógrádi férfi segítséget kért, amiért más közel 9 milliós tartozását rajta akarják behajtani. Az adatok téves rögzítéséből mostanra bírósági ügy lett, ráadásul egy közmunkából élő családot fenyeget, hogy az alig 37 ezer forintos havi bérből tiltja majd le a végrehajtó másvalaki autójának a lízingdíját. Ikertestvérként Zsolt és Péter több személyes adata pontosan megegyezik, nemcsak a születési dátum, hely, édesanyjuk neve, de a szerződéskötés idején még az állandó bejelentett lakcímük is azonos volt. A legvalószínűbb, hogy valamelyik egyezés miatt keveredhetett össze a végrehajtás, azonban ez azért tanulságos/veszélyes, mert Péter neve egyetlen szerződésben sem szerepel.

Mindössze havi 14 ezret keres egy dolgozó autista nő

Egy áprilisi törvénymódosítás miatt az eddiginél is kevesebbet kell fizetni a dolgozó autistáknak, óránként mindössze 220 forintot. A munkarehabilitáció keretében történő foglalkoztatás díjazása idén április 1-ig a minimálbér 30 százaléka volt 4 órára vetítve, így ha valaki mindennap dolgozott, akkor 34 425 forintot kereshetett. Április elsejétől azonban hatályba lépett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása, amely alapján munkarehabilitáció helyett "fejlesztési jogviszonyban" foglalkoztatják az ellátottakat. A törvény szerint ennek díjazását azonban óradíjban szabták meg, amely "nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30 százalékánál". Mivel 2017-ben a legkisebb órabér 733 forint, ennek 30 százaléka mindössze 220 forint.

Választási díjmentesítés

A kéményseprésről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslat lehetővé tenné, hogy azoknak a bedőlt devizahiteleseknek sem kellene fizetniük a kéményseprő szolgáltatásokért, akiknek az ingatlan a Nemzeti Eszközkezelőhöz került és ők bérlőként benne maradtak. Velük ellentétben, azok az egyéni vállalkozók, kft-, betéti társaság-tulajdonosok, akiknek cég székhelyeként, vagy telephelyeként a lakáscímük szerepel a nyilvántartásban, kötelesek elvégeztetni valamelyik kéményseprő szolgáltatóval a fűtési rendszer, illetve a kémény ellenőrzését. Egy ilyen vizsgálat a korábbi 2-3 ezer forinttal szemben 20-30 ezer forintba is kerülhet. Aki bármilyen okból elmulasztaná a kötelező éves ellenőrzést, a díjon felül 20 ezer forintos büntetésre is számíthat. A jogszabály nem tesz különbséget főállású és mellékfoglalkozásként űzött vállalkozás között. A törvény azonban megkülönbözteti a társasházban bejegyzett vállalkozásokat, nekik nem kell fizetni, míg a családi házban bejegyzetteknek igen.

Oktatás, egészségügy - Ezekről szavaztak az Országgyűlésben

A parlament a keddi szavazások során elfogadta a kormány oktatási és egészségügyi csomagját, egyértelműsítette a részarány-földtulajdonok meghatározását, pontosította az élelmiszerláncok felügyeletét szabályozó törvényt, és a takarékszövetkezeti integráció hatékonyságát segítő változtatásokról döntött, majd új törvényt fogadtak el a választottbíráskodásról.

Egy ma is érvényes jogszabály nyírhatja ki a szürke rendszámot

Van egy kormányrendelet, ami simán engedi a rendszám átszerelését. A rendőrség viszont nem biztos, hogy nem büntet, ha nem szürke a kerékpártartón lévő rendszám. Április elseje óta büntetést kockáztatnak azok az autósok, akik nem az új előírásoknak megfelelő szürke rendszámot használják az autójukra szerelt biciklitartón. A jelenlegi helyzet szerint viszont szürke rendszámot az kaphat, aki elviszi az autóját és a csomagtartót egy műszaki szemlére. Itt megnézik, hogy a csomagtartó rendelkezik-e európai jóváhagyással, illetve be kell mutatni a hozzá tartozó bizonylatokat is. Ez legtöbb esetben 16 ezer forintos pluszköltséget jelent a rendszám 5000 forintos díján felül. A Totalcar egy olvasói levél kapcsán most azt kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy ha létezik egy néhány éve elfogadott és ma is hatályos rendeletmódosítás (6/1990. Köhém-rendeletet), amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az autók hátsó rendszámát egyszerűen át lehessen tenni a bringatartó megfelelően kialakított és kivilágított keretére, akkor miért kötelező a szürke rendszám? A válaszukból kiderült, nem is kötelező.

Elhárult a veszély a katás egyéni vállalkozók feje fölül

A kormány adócsomagja szerint pénzforgalmi számla nyitására lettek volna kötelezve az egyéni vállalkozók, így természetesen azok is, akik kisadózóként fizetik havonta a 25, 50 vagy 75 ezer forint fix adót. A gazdasági bizottság a múlt héten egy olyan módosítót adott be, amely kiveszi az eredeti csomagból ezt a rendelkezést. Vagyis a kata szerint adózó egyéni vállalkozások mégsem kényszerülnek arra, hogy újabb számlát nyissanak, ahová a vállalkozói tevékenységükből származó bevételeiket utalják. A módosító módosítójáról ugyan lesz még szavazás, de mivel a kormány álláspontját képviselő testület indítványáról van szó, szinte kizárt, hogy leszavaznák a képviselők. Mivel több mint 100 ezer katás adózó működik, az eredeti állapot helyben hagyása a vállalkozók egy jelentős körének hozna könnyebbséget.

Új törvény az ügyvédi tevékenységről

A közelmúltban került az országgyűlés plénuma elé az az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat, amely elfogadása esetén néhány hónapon belül felváltja az ügyvédekről szóló törvényt, a jogtanácsosi tevékenységet szabályozó törvényerejű rendeletet és a kapcsolódó végrehajtási szabályokat. A következőkben a törvényjavaslat leglényegesebb újításait tekintjük át. Az új szabályozást az indokolás szerint elsősorban a társadalmi és gazdasági változások teszik szükségessé, a jogalkotás az elmúlt években lezajlott nagyobb kodifikációs hullámba is beilleszthető. Az igazságügyhöz kapcsolódó szabályozás szinte minden elemében megújult a közelmúltban, így az Alaptörvény mellett a bíróságra, az ügyészségre és az igazságügyi szakértőkre vonatkozóan is új jogszabályok kerültek elfogadásra. Ebbe a sorba illeszkedik most az ügyvédek és jogtanácsosok helyzetét rendező törvényjavaslat.

Módosítja a Fidesz az ügynöktörvényt

Több ponton is módosítaná a Fidesz az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003-as törvényt. A módosítással szabályoznák, hogy miként kerüljenek a rendszerváltást megelőzően működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett ún. titkosszolgálati mágnesszalagok, valamint a rendszerváltás után keletkezett, minősített adatokat tartalmazó iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. A törvénymódosítás után például a levéltárnak lehetősége lenne adatokat kérni a nyilvántartásból, hogy megtudja, egy érintett személy mikor halt meg. (Ennek azért van jelentősége, mert a levéltári anyagban való kutatás lehetőségét behatárolják a védelmi idők, márpedig az érintett halálának napja a védelmi idők egyik kezdőpontja.) A javaslat egyúttal feljogosítja a levéltárat a nemzetbiztonsági szolgálatok iratainak átvételére és kezelésére.

Akár a cégek is munkára foghatják az adóhivatalt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a kisvállalkozások adóbevallását is az adóhatóság készítse el a jövőben, később pedig a nagyobb vállalkozásokra is kiterjedhetne ez a gyakorlat - mondta a kamara elnöke Nagykanizsán. A kisvállalkozásoknak nem kellene külön fizetniük a bevallás elkészítéséért, később ez a bevalláskészítési gyakorlat kiterjedhetne a nagyobb vállalkozásokra is.

Megszűnik a nyugdíjbiztosító

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad a Magyar Államkincstárba. A kormány nevében Balog Zoltán és Semjén Zsolt benyújtotta a szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatát. Módosulna a polgárok személyi adatainak, lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény, és mivel a Kincstár költségvetése nem a Nyugdíjbiztosítási Alap része, átírnák a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló is. A jelenleg az ONYF által vezetett szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi nyilvántartások is a Kincstárhoz kerülnek át. Ezért módosítanák a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kódokról szólót, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szólót, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt.

Több problémát talált az ombudsman a családi pótlék szüneteltetésével kapcsolatban

Hibáztak a hatóságok, mert nem ügyeltek a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárásra, de aggályosak azok a jogszabályok is, amelyek a családi pótlék folyósításáról a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben rendelkeznek – mondta ki az alapvető jogok biztosa, Székely László egy panasz kivizsgálásával kapcsolatban. Az alapvető jogok biztosa a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályokban több visszásságot talált a jogállamiság elvével, valamint a jogbiztonság követelményével kapcsolatban. A jelentés szerint ugyanis a jogi szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, valamint aggályos, hogy a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) szüneteltetésével kapcsolatos előírások jelenleg egységesen alkalmazandók-e a tankötelezettségüket iskolába járással, illetve magántanulói jogviszonyban teljesítő tanulókra.

A sérelemdíj és alakuló bírói gyakorlata

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az új magánjogi kódex elválasztotta a szerződésszegéssel okozott kárfelelősséget a szerződésen kívüli kártérítési felelősségtől, a nem vagyoni kártérítés intézményét kiemelte a deliktuális jogból, intézményileg azt megszüntette és a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként, sérelemdíj elnevezéssel szabályozza. A tanulmány az elméleti alapok mellett, a még éppen csak kezdeti gyakorlati problémákat is bemutatja, kitérve az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett, a bírói gyakorlatot jelentősen meghatározó elvekre is.

Fennmarad-e a helyiségbérleti szerződés, ha elárverezik az ingatlant?

Mit tehet a bérlő, ha megváltozik a bérelt helyiség tulajdonosa? Érinti-e ez az ő bérleti jogát? És az új tulajdonos honnan szerezhet tudomást arról, hogy a helyiségen bérleti jogviszony áll fenn? Bár a jogszabály e körben egzakt rendelkezést nem tartalmaz, a végrehajtási törvény egyes rendelkezéseit és az azokhoz kapcsolódó bírósági döntéseket összeolvasva az a következtetés vonható le, hogy az ingatlan elárverezése az adós által megkötött helyiségbérleti szerződést nem szünteti meg, ekként a bérlő az ingatlan elhagyására nem kötelezhető. Figyelemmel továbbá arra, hogy maga a végrehajtási törvény a bérleti (haszonbérleti) díjak árverési vevő általi szedésének feltételeit is szabályozza, e szabályok puszta léte is azt támasztja alá, hogy a helyiségbérleti szerződés az árverést követően fennmarad.

Októberben dönt a Velencei Bizottság a lex CEU-ról

Egy CEU-n belüli forrásunktól úgy értesültünk, hogy a felsőoktatási törvény módosításáról csak októberben várható döntés a Velencei Bizottságban, ezért megkérdeztük a bizottságot is, hogy helytálló-e az információ. Kiderült, hogy igen: a Velencei Bizottság sajtósa, Panos Kakaviatos kérdésünkre azt írta, hogy bár a civiltörvényről már június közepén tárgyalnak Trócsányi László igazságügy-miniszterrel, a CEU-törvényről majd csak az október közepén esedékes plenáris ülésen fogadnak el véleményt. Közben a magyar Alkotmánybíróság is vizsgálja a törvényt ellenzéki képviselők beadványa után, kérdés, ők mikor döntenek.

Fémkereső kapukat, röntgeneket szereltek fel a bíróságokon

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-t pénteken arról tájékoztatta, hogy 108 fémdetektoros kaput, 72 csomagvizsgáló röntgenalagutat, 150 kézi fémkeresőt, 1185 számítógépet és 165 hálózati eszközt szereztek be a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott biztonságnövelő projekt keretében.

Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma - Belügyminiszteri beszámoló az Országházban

A tárcavezető külön kiemelte, hogy a közterületeken 2010-hez képest tavaly 11 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el, a nyomozások eredményessége pedig 71 százalékkal jobb. Ez a javulás Európa nagyvárosai között is egyedülálló - tette hozzá. A belügyminiszter a rendőrség fegyverzetét elavultnak nevezte, mivel 60-70 éves konstrukcióról van szó. Hozzátette, jelenleg a kormány engedélye alapján fegyvercserére készülnek úgy, hogy visszaállítják Magyarországon a könnyűfegyverek gyártását: pisztolyt, hadi pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt és géppuskát, valamint azokhoz kapcsolódó lőszert gyártanának.

Megszüntették a nyomozást Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen

Költségvetési csalás gyanújával vádemelést javasolt a NAV az ügyészségnek a Gattyán György Docler-csoportját érintő ügyben. Az ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény. A költségvetési csalás elkövetése nem volt kétséget kizáróan megállapítható – indokolt a Fővárosi Főügyészség. Ugyanakkor Gattyán ellen folyamatban van egy másik ügy is, amely szintén költségvetési csalás miatt indult.

Kéthetes üléssel folytatja az Országgyűlés

Összesen négy napot ülésezik az Országgyűlés a következő két hétben. A parlament kedden összesen tizennégy előterjesztésről dönthet, ekkor fogadhatják el például a kormány versenyképesség javítását célzó javaslatcsomagját is. A határozathozatalok után tizenkét előterjesztés általános vitáját bonyolítják le. A képviselők egyebek mellett tárgyalhatnak az elektronikus hírközlésről és a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvények módosításairól is. Szerdán az Állami Számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója kerülhet elsőként terítékre, majd a társasági- és osztalékadóról szóló törvénymódosító javaslat általános vitáját is megtarthatják.

Cégvezetők feketelistán - Tavaly több mint 13 ezer személyt tiltottak el a cégvezetéstől

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet. Tavaly több mint 13 ezer magyarországi vállalkozáshoz köthető személyt tiltották el a cégvezetéstől, és ez a szám évről évre nő.

Tételek: 12001 - 12020 / 14813 (741 oldal)