Hírfolyam

Zöld szervezetek bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét

A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti.

Veronai baleset: az Emmi kezdeményezi a biztosítótársaságok kártérítési gyakorlatának áttekintését

Az Emmi arra kéri a Magyar Nemzeti Bankot, mint a magyarországi biztosítók felügyeletét ellátó szervet, hogy vizsgálja meg a biztosító társaságok eljárási gyakorlatát a kártérítési igények teljesítéséről a veronai buszbaleset kapcsán - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.

Ingatlancsütörtök - Mit tehet a becsapott vevő?

A lakáspiaci hullám emelkedő tranzakciószámot hozott – a tavalyi közel 150 ezer után idén 5-10%-kal több adásvételt várnak a szakértők –, ám ritka mellékhatásként sokakat ér kellemetlen meglepetés a beköltözéskor: nem a megbeszélt állapotban kapják meg a vásárolt ingatlant. Az OTP Ingatlanpont szakértője osztja meg tapasztalatát arról, mennyire jellemző ma ez és mit lehet tenni ilyen esetben.

A Fővárosi Ítélőtáblán felgyorsultak az eljárások - Az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek

Tavaly jelentősen felgyorsultak eljárások a Fővárosi Ítélőtáblán, az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, a cél pedig az, hogy a jövőben minden ügy fél-egy éven belül érjen véget - mondta Ribai Csilla, a tábla elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Előzetes döntéshozatali eljárás - Hatás a magyar bíróság előtt folyó perre

Amennyiben egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése, ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti - bizonyos esetekben kezdeményezni köteles. De mi történik ilyenkor a hazai perrel? Szükséges az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét?

Ráfázhat a gumi lángjánál melegedő férfi

Megkezdődött a Komlói Járásbíróságon annak a pécsváradi férfinak a pere, akit szomszédjai jelentettek fel, mivel az idős férfi 2013-tól kezdve, telente rendszeresen autógumival, műanyagpalackokkal, illetve vegyianyagokkal kezelt hulladékfával fűtötte vegyes tüzelésű öntöttvas kazánját. A közelben lakók sokat szenvedtek a gumik és műanyagok elégetése nyomán a kéményen távozó bűztől, ezért gyakran kérték az idős férfi, hogy hagyjon fel szokásával.

Lex CEU - New York állam kormányzója tárgyalna a kormánnyal

Haladéktalanul kész tárgyalni a magyar kormánnyal New York állam kormányzója a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény azon módosításairól, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a Budapesten működő Közép-európai Egyetemet (CEU). Andrew M. Cuomo mindezt szerdai közleményben jelezte, ismételten értésére adva a magyar kormánynak, hogy CEU-ügyben nem az amerikai szövetségi kormány, hanem New York állam az illetékes.

Lehetséges-e a munkavállalók „röghöz kötése”? - Lehetséges munkajogi jogintézmények ismertetése

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról a munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E megoldások egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással, a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással.

Az egyszerűbb közigazgatási rendtartás eredményes lehet - Jelentős változások lesznek a jogalkalmazásban

A Kúria elnöke szerint eredményes lehet az új közigazgatási rendtartás, amely olyan, mint egy szerkezetkész ház, tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni. Darák Péter Visegrádon, A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián azt mondta, azért is kell különös gondossággal beszélni az új szabályozásról, mert bár elfogadták, hatályba még nem lépett, ezért nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, amelyek mérhetővé teszik a kodifikáció sikerét.

Kamupártok: jogerősen megússzák

Egy gyanús induló már biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben. Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. Mindez alátámasztja azokat a híreket, amelyek szerint az ügyészségek sorra leállították a feljelentett kamupártok ügyében indított nyomozásokat. A végül – úgy tűnik – következmény nélkül maradó esetek súlyosságát jelezheti, hogy az államkincstár a 2014-es választás előtt összesen majdnem 6 milliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek.

Csúszik a civiltörvény parlamenti végjátéka

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat zárószavazását még a tavaszi ülésszakban tervezik, de júniusra csúszik – mondta kedden Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Szavai szerint a törvényjavaslat elfogadásával várnak a nemzeti konzultáció részeredményére, valamint a Velencei Bizottság előzetes véleményére, amelyek várhatóan június elejére meglesznek. A kérdés, hogy ezekben lesz-e esetleg olyan módosítási javaslat, amely beépíthető az előterjesztésbe – tette hozzá.

Áder kontra Vágvölgyi: vége az ügynek, az Ab nem foglalkozik vele

Az Alkotmánybíróság kedden visszautasította Vágvölgyi B. András és az Index panaszát az őket elmarasztaló bírósági ítéletek ellen, ami – az elutasítással ellentétben – azt jelenti, hogy nem hajlandó vele érdemben foglalkozni. Ezzel a jogvita legalábbis itthon véglegesen lezárult. Az Ab Juhász Imre vezette tanácsa kedden úgy ítélte meg: a panaszosok egyszerűen elégedetlenek az ellenük született ítélettel. Ám az Alkotmánybíróság nem egy újabb fellebbezési fórum, nem dolga megítélni, hogy a bíróságnak igaza volt-e, valóságos alkotmányjogi probléma pedig itt nem merül fel – ezért a testület a panasszal érdemben nem foglalkozott.

A jogorvoslat speciális szabályai a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban

A dolgozat a bejegyzési és a változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódó, az elsőfokú szintre ráépülő jogorvoslati rendszerről szól. Végigveszi a fellebbezési eljárást, ide sorolja az első fokon zajló ismételt kérelem benyújtásának lehetőségét, valamint részletesen ismerteti a jogorvoslati pertípusokat, valamint a másodfokú határozatokkal szembeni felülvizsgálatot, rávilágítva a cégeljárás során előforduló speciális perjogi helyzetekre.

Több mint félmillióra büntettek egy párt néhány emoji miatt

A jövőben érdemes lesz kellő körültekintéssel küldözgetni a közösségi médiában, telefonon és levelezésben elérhető különböző szmájlikat. Egy izraeli párt 2200 dollár kifizetésére kötelezett a bíróság, miután egy hoppon maradt és morcos lakáshirdető beperelte őket azért, mert az egyezkedés során túlságosan pozitív töltetű üzeneteket kapott, ám mégsem került sor az üzletre. A bíró az ítéletében megjegyezte, hogy az üzenetek ugyan nem minősültek szerződéskötésnek a két fél között, de a szövegben elhelyezett szmájlik és emojik természetszerűleg olyan érzést keltettek a felperesben, hogy az alperesek ki fogják venni a meghirdetett albérletet. A bíró az indoklásban továbbá azt is kiemelte, hogy még az utolsó megkeresés is tartalmazott szmájlikat, amik azt sugallták, hogy létrejön a felek között a megállapodás, holott az alperesek ekkor már biztosan tudták, hogy nem kívánják kivenni a kérdéses bérleményt.

Az utolsó akadály is elhárult, jöhet a Brexit

Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

Az energetikai hivatal 50 millió forintra bírságolta az Elműt

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 50 millió forintra bírságolta az Elműt a behajtási költségátalány jogsértő alkalmazása miatt. A büntetést a hivatal azzal indokolta, hogy a jogsértés hosszú időszakon keresztül állt fent és a felhasználók széles körének okozott jelentős vagyoni hátrányt. A MEKH szerint az Elmű előzetesen nem foglalta üzletszabályzatába a behajtási költségátalányt mint szerződésszegés esetén alkalmazható szankciót. Jogsértést követett el azzal is, hogy üzletszabályzatában nem jelölt meg egyértelműen behajtási költségátalányra jogalapot biztosító jogszabályt.

Civil szervezetek figyelem! - A pénzügyi beszámoló határideje május 31.

A civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő közeleg, ugyanis e szervezeteknek 2017. évi május hó 31. napjáig kell eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek, melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a ír elő számukra. Az elektronikus eljárásra kötelezett civil szervezeteknek a beszámolót elektronikus úton kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal részére, míg az egyéb szervezetek választásuk szerint – elektronikus úton vagy papír alapon – tehetnek eleget e kötelezettségüknek. A beszámolókat a jogszabályban meghatározott tartalommal, az OBH által rendszeresített nyomtatványokon szükséges benyújtani, melyek 2017. április 19. napjával módosultak. E nyomtatványok a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatásokat is tartalmaznak. Lényeges, hogy azokkal a civil szervezetekkel szemben, akik elmulasztották a 2015. évi beszámolójuk letétbe helyezését, és e hiányosságot 2017. május 31-ig sem pótolják, a bíróság akár 900 000 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.

Haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése - Az Európai Unió Bíróságának májusi ügyrendjéből

2013 decemberében az Országgyűlés egy törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos közeli hozzátartozójának nem minősülő természetes személyek javára mezőgazdasági ingatlanokat terhelően bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat. Egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár, amelynek, illetve akinek magyarországi szántókon állt fenn haszonélvezeti joga, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatják az említett szabályozásnak az uniós joggal való összhangját. A magyar bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonjog védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

Devizahitelek: semmibe vették a fogyasztóvédelmet

Úgy látszik, lassan egyetlen szalmaszál sem marad, amibe kapaszkodhatnának azok a pórul járt devizahitelesek, akik a bíróságokon küzdenek igazukért. Legalábbis erre utal az az ítélet, amelyet a minap hirdettek ki a Kúrián. A bíróság egy tíz évvel ezelőtt kötött, devizaalapú autóhitel-szerződésről döntött. Az adós azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki a megállapodás érvénytelenségét, ugyanis az – többek közt – olyan alapfeltételeket nem tartalmazott, hogy mekkora kamatot kell fizetnie a kölcsön után. Ráadásul a hitelszerződéseket szabályozó törvény is félreérthetetlen: semmis az a szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, vagyis például a kamatot is. A bíróság határozatában az olvasható: kétségtelen, hogy az adós nem tudta volna kiszámolni, mennyi kamatot kell fizetnie. Azonban a kamatszámítást utólag elvégezte a hitelező, így a szerződés érvényes, az adósnak pedig 14 százalékos kamatot kell fizetnie. Azt nem látja problémásnak a Kúria, hogy ez csak a megállapodás aláírása után évekkel derült ki. De az a kérdés sem vetődött föl, vajon szerződést kötött-e volna a pénzintézettel az adós, ha tudja, valójában mekkora kamatot kell fizetnie.

Csökkent a bíróságokat ért bombafenyegetések száma

Az utóbbi időben csökkent a bíróságokat érintő rendkívüli események száma, ezen belül a bombafenyegetések aránya is - mondta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. Közlése szerint míg 1999 és 2011 között 300 bombafenyegetés érte a bíróságokat, 2011 és 2017 között ez a szám 150-160 körül volt. A csökkenés hátterében Balla Lajos szerint az áll, hogy javult a felderítés sikeressége, és hogy ezek a cselekmények szigorú büntetést, a legtöbbször végrehajtandó szabadságvesztést vonnak maguk után.

Tételek: 12021 - 12040 / 14813 (741 oldal)