Hírfolyam

Jogi nyalánkságok 2016

2016-ban számos jogi vonatkozású érdekesség történt, humoros megjegyzés hangzott el, bizonyítva, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jogkövetők is emberek. És azt is, hogy a jog nem száraz tudomány, legfeljebb kiszárad, ha nem jól művelik.

Készül az airbnb-s javaslatcsomag

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs és társai azzal a céllal hívták életre a szervezetet még novemberben, hogy az airbnb-sek és más, rövid távú lakáskiadók érdekeit képviseljék. Azóta konkrét tervekkel álltak elő, és bíznak benne, hogy a jövő tavasszal várható, turizmust érintő törvényi változásokba is bekerülnek az elképzeléseik. Egyik fontos céljuk az egyéb szálláshely és a kereskedelmi szálláshely megkülönböztetése. Szeretnék elérni, hogy egyéb szálláshelynek legfeljebb a 10 ággyal rendelkező lakás számítson, efölött kereskedelminek kell minősíteni. Azok számára, akik szállásközvetítő oldalon hirdetve adják ki a lakásaikat, jó hír, hogy az áfa alanyi adómentesség értékhatára az éves 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik jövőre. Azoknak, akik katás egyéni vállalkozóként vagy betéti társaság formájában végzik ezt a tevékenységet, szintén jó hír, hogy a bevételi értékhatár az éves 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.

Virágzó startup fővárossá válhat Budapest

A kormány a 1858/2016. (XII.27.) Korm. határozattal elfogadta Magyarország Digitális Startup Stratégiáját (DSS), melynek célja az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező startup vállalkozások létrejöttének és fejlődésének támogatása. A hosszú távú stratégia virágzó startup központtá fejlesztené Budapestet, illetve a kapcsolódó vidéki egyetemi kutatóközpontokat.

Áder vállal még egy ciklust

Áder János köztársasági elnök elfogadja a következő államfői ciklusra szóló felkérést. Az államfő ezt tartalmazó nyilatkozatát csütörtökön juttatta el az MTI-hez a Köztársasági Elnöki Hivatal. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy újbóli megválasztása esetén céljai és személyes vállalásai a jövőben is változatlanok maradnak. Kiemelt feladatának tartja a törvényalkotás feletti alkotmányos kontroll gyakorlását, valamint továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a természeti környezet védelme, a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalás társadalmi szintű megerősítése, valamint a magyar értékek és magyar érdekek következetes nemzetközi képviselete érdekében.

Az állam helyett is fizetnek a társasházak

A devizaadósok terheit mindenki viseli, hiszen közpénzből mentették meg őket. A közteherviselés azonban visszás, azokra ugyanis, akik egy házban élnek az egykori adósokkal, több év elmaradt közös költségét is ráterhelik: ezeket az összegeket a társasházak kénytelenek benyelni, még akkor is, ha milliós tételről van szó. Magyarán: a bérlővé vált tulajdonos, illetve az időközben tulajdonossá vált állam helyett a többi lakó állja a sarat. Külön probléma, ha a korábbi tulajdonossal szemben a közösköltség-tartozások miatt időközben végrehajtási eljárás is indult. Ezt mindig felfüggesztik addig, amíg az eszközkezelő átveszi a lakást, majd újraindul az eljárás. Ilyenkor a korábbi tulajdonos bérlőként felel a tartozásért, lévén dologi adóssá válik. Más kérdés, hogy a behajtás innentől kezdve ugyanúgy kilátástalan, mint egyéb esetekben, így a ház nagy eséllyel arra is hiába költött, hogy megpróbáljon pénzéhez jutni.

A kormány 365 milliárdot szán a balatoni fejlesztésekre

A karácsonyt követően napvilágot látott kormányhatározat szerint 365,4 milliárd forintot terveznek fordítani a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban a balatoni fejlesztésekre magyar és uniós forrásokból, derül ki a Magyar Közlönyből. A kormány tavaly bejelentett, majd idén tavasszal visszavont balatoni határozata után a mostani döntés a korábbinál 15-20 százalékkal nagyobb összeget szán a balatoni fejlesztésekre. A támogatott stratégiai célok a turisztikai fejlesztések, gazdaság és innováció, egészséges Balaton-termékek, vízminőség, biztonság, közlekedési infrastruktúra, területfejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, a közúti, vízi, légi közlekedési infrastruktúra és járműpark fejlesztése, továbbá a turisztikai szolgáltatások fejlesztése.

Az Európai Bíróságban bízik a kormány kvótaügyben

Az eredménytelen népszavazás és az alaptörvény-módosítás elmaradása után a kormány az Európai Bíróság ítéletében bízik. A kormány bízik abban, hogy az Európai Bíróság nem politikai, hanem jogi döntést hoz a kvótaperben - nyilatkozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Hírlap szerdai számában megjelent interjúban. A parlamenti államtitkár szerint "az európai politikai fősodor is észleli már, hogy valós veszéllyel, problémával állunk szemben". Mint hangsúlyozta: "a politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül az állampolgárok véleményét".

Alaposan megváltozik 2017-ben a cafeteria - itt vannak a részletek

Komoly változáson megy át a magyar cafeteriarendszer, 2017-re teljesen átalakulnak a béren kívüli juttatások. A kedvezményes adózású körben már csak két elem maradt, de az egyik ebből egy kupac készpénz - a régi kedvencek magasabb adóterhet kaptak, de még mindig kevesebbet kell fizetni utánuk, mintha bérként adnák, és az összeghatárt is eltörölték. Az adóhatóság készített egy összefoglalót az szja-törvény vonatkozó változásairól. Eszerint a kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa (2016-ban még 1,19 a szorzó). A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.

Vámkezelés elmaradásából származó károk megtérítése - Ítélet az Európai Unió Bíróságán

Az árut a rendeltetési vámhivatalnál a fuvarozónak átadó majd a vámeljárás állítólagos lefolytatása után azt újra felvevő alfuvarozó főszabály szerint nem tartozik felelősséggel a vámkezelés elmaradásából keletkező károkért.

Közös költség: sok társasházi lakó halmozza a tartozást

Amíg vannak, akik mindössze pár ezer forintnyi közös költséggel tartoznak, mások ennél lényegesen tetemesebb hátralékot halmoztak fel a társasházakban. Súlyos következményekkel számolhatnak azok, akik komoly adósságot görgetnek maguk előtt, akár még a lakásukat is elárverezhetik.

Az állattenyésztést veszélyezteti Brüsszel

Alaposan megnyirbálná a tagállamok jogait az állattenyésztés-szervezésben a legújabb európai uniós rendelet. A megváltozott szabályozás gyakorlatilag megszüntetné az önrendelkezést ebben a stratégiai ágazatban, a hazai tenyésztők helyett pedig a globális szereplők térnyerését segítené. Az Európai Parlament és Tanács június 8-án hozott és 2018 novemberéig fokozatosan életbe lépő közös rendelete jelentős változásokat hozhat a tenyészállatok törzskönyvezésének és kereskedelmének szabályozásában, hiszen megszüntet vagy gyengít bizonyos tenyésztésszervezéshez kapcsolódó nemzeti jogköröket.

1 millió forintig a Pénzügyi Békéltető Testület dönt a vitás ügyekben - Január elsejétől hatályos a jogszabálymódosítás

Január 1-jén több, a pénzügyi békéltetést érintő jogszabálymódosítás is hatályba lép, az egyik fontos változás, hogy a pénzügyi intézményeknek 1 millió forintos ügyértékig kötelezően alá kell vetniük magukat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatának, vagyis elfogadni az abban szereplő kötelezést, ha a fogyasztói igény jogos, és nem tudnak az ügyféllel megegyezni. Jogvita esetén az érintett fogyasztók lakóhelye szerinti járásbíróság dönt majd, amelyben a PBT nem peres fél, a jogvita közvetlenül a kérelmező és a szolgáltató között zajlik.

Facebookozókra kíváncsi a kormány

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar kormányzati szervek a Facebook felhasználói iránt, a közösségi portál friss átláthatósági jelentése szerint az idei év első felében 230 magyar felhasználóról kért ki adatokat a kormány (tavaly 224 volt ez a szám). Az adatkérések száma összesen 186 volt - egy adatkérés során több személyről is kérhetnek információkat -, a Facebook 87 esetben tett eleget - részben vagy egészben - a kéréseknek. A jelentésből kiolvasható, hogy egy alkalommal (két felhasználóról) vészhelyzeti jelleggel kért adatokat valamelyik kormányzati szerv - ezt a Facebook nem teljesítette. Valamint 21 alkalommal, 23 felhasználóra vonatkozva adatarchiválást kért a magyar állam. Ilyenkor a Facebook egy az egyben lementi - az akkori állapotban - az érintett személyes profilját, üzeneteit, stb., de nem adja ki addig, amíg le nem zárul az erre vonatkozó jogi eljárás.

Változnak a pénzügyi szolgáltatást közvetítőkre vonatkozó szabályok

A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelete szerint a független közvetítőknek a pénzügyi szolgáltatás közvetítése előtt tájékoztatniuk kell a fogyasztót egyebek mellett arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából járnak-e el, és fel kell tüntetniük a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevét, címét, felügyeleti hatóságát. Azt is közölni kell, ha alkuszként, a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó megbízásából járnak el.

Lehet, mégsem lesz minden drón törvényen kívüli

Rendelettel lazítana a szigorú hazai dróntörvényen a fejlesztési tárca. Előrelépés, hogy a tervezet szerint nem kellene minden eszközt regisztrálni. Viszont még így is életszerűtlen, hogy még egyszerűbb eszköz használatát is internetes képzéshez kötnék. Lesznek viszont külön drónrepterek és telefonos applikáció arról, hol van éppen légtérzárlat.

Az Európai Bizottság nem rendelt el büntetést Neelie Kroes ügyében - A volt tisztviselő megsértette a magatartási kódexet

Megsértette a magatartási kódex szabályait Neelie Kroes volt uniós biztos azzal, hogy hivatali ideje alatt is vezető tisztséget töltött be egy bahamai offshore cégben - közölte az Európai Bizottság, amely ennek ellenére nem rendelt el büntetést a testület egykori tagja ellen. A korábbi uniós biztos ügyvédjei szerint "adminisztratív hiba" okozta a problémát, Kroes mindig "jóhiszeműen és az EU szabályait betartva" járt el. A bizottság által lefolytatott vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Neelie Kroes nem vonható felelősségre a szabályszegésért, mert nem volt, nem is lehetett tudatában annak, hogy papíron 2004 után is betöltötte az amúgy fizetéssel nem járó tisztséget.

1,5 milliárd eurós rekordbírság a képcső-kartellben részt vevő cégekre - Jövőre hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága

2012. december 5-én a Bizottság közel 1,5 milliárd euró összegű rekordbírságot szabott ki a Samsung, a Philips, az LG, a Technicolor, a Panasonic, a Toshiba és az MTPD cégekre a televíziókészülékek és számítógép monitorok képcsöveinek piacán világszerte egy évtizeden át működtetett kartell miatt. Az érintett cégek a világ különböző nagyvárosaiban (Budapesten is) rendszeres megbeszéléseket tartottak többek között az árak rögzítése és a piac felosztása céljából. A megbírságolt cégek közül a Panasonic, a Samsung, az LG, a Philips és a Toshiba a Bizottság határozatát megtámadták a Törvényszék előtt. 2015. szeptember 9-én meghozott ítéletében a Törvényszék csökkentette a Toshibára és a Panasonic-ra kiszabott bírságokat, ugyanakkor helybenhagyta a többi cégre kirótt szankciókat.

Több ponton is módosult a versenytörvény

A több ponton is módosított versenytörvény alapján egyebek mellett negyedére csökken az igazgatási szolgáltatási díj, hatékonyabbá válik a fúziókontroll, több támogatást kapnak a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködni kívánók, valamint megtörtént a versenyjogi kártérítési irányelv szabályainak átültetése is a jogszabályba - közölte a GVH csütörtökön az MTI-vel. A hivatal összefoglalása szerint az új rendelkezések hatálybalépésével a jövőben a vállalkozásokat csupán bejelentési kötelezettség terheli a meghatározott küszöbértéket elérő összefonódásoknál, és a törvényi feltételek fennállásakor a hatóság hivatalból indít eljárást a fúzió versenyhatásainak vizsgálatára. A módosítás szerint a bejelentések elintézésére és ez alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítására 8 napja lesz a versenyhivatalnak. Míg korábban a fúziókérelemhez 4 millió forint igazgatási szolgáltatási díj társult, a módosítás hatására ez az összeg egymillió forintra csökken.

Jól átvertük Brüsszelt?

Még teljesen be sem vezették a nappalis egyetemisták és diákok pénzkereső munkája után járó szabadságot, a kormány már meg is szüntette azt. Mostani döntésesével a Fidesz az egyik legfontosabb munkavállalói jogtól fosztja meg az iskolaszövetkezet tagjait. A döntés azért felháborító, mert ezzel a lépéssel a még májusban módosított iskolaszövetkezeteket érintő szabályozások egyetlen pozitívumát is eltörölték, amelyet csak azért hoztak, hogy Budapest könnyebben megszabaduljon az egyik uniós kötelezettségszegési eljárástól. Amint Brüsszel megszüntette az eljárást, a kormány azonnal elvette a tavasszal még megadott plusz jogokat.

Nem törölték a Politikatörténeti Intézet használati jogát - A Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős

Elutasította a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletével a magyar állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keresetét, amelyet a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.-nek és a Magyar Szocialista Pártnak az intézet épületére bejegyzett használati joga törléséért indítottak. A törvényszék közleményében emlékeztetett: a két felperes azt kérte a bíróságtól, hogy érvénytelenség miatt törölje a budapesti Alkotmány utca 2. alatti ingatlanra a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. - az elsőrendű alperes - javára bejegyzett használati jogot, egyben kötelezze az intézetet, hogy az általa használt teljes ingatlan- és épületrészeket 30 napon belül adja a tulajdonos magyar állam birtokába.

Tételek: 12541 - 12560 / 14728 (737 oldal)