Hírfolyam

Határon átnyúló vállalkozások, online megoldások - Új uniós társasági jogi szabályok a láthatáron

A tegnapi napon a Bizottság új társasági jogi szabályokra tett javaslatot, melyek a vállalkozások összeolvadását, szétválását és belső piacon belüli mozgását kívánják elősegíteni. Az új szabályokba beépített biztosítékok egyúttal a munkavállalók jogainak megfelelő védelmét és azt is garantálják, hogy a módosításokat ne lehessen kihasználni adócsalás vagy adóelkerülés céljára. Az új szabályok a vállalkozásalapítási eljárás és a vállalkozások működtetésének digitalizálásával ösztönzik majd a vállalkozások növekedését.

Új számlázási szabályok júliustól

A július elsejétől életbe lépő új számlázási szabályok minden olyan vállalkozást érintenek, amelyek már valamilyen kész, standard számlázó programot használnak. Késedelmes, hibás vagy valótlan teljesítés esetén számlánként akár 500 ezer forint is lehet a bírság.

Milyen feltételekkel vehet igénybe lakhatási támogatást a munkavállaló?

Napjainkban kardinális kérdéssé vált a lakhatási támogatás, hiszen népszerű juttatási formáról beszélhetünk. Számos kritériumnak kell megfelelnie annak, aki az igénylés mellett dönt.

Sorsdöntő ítélet készülődik, minden magyar devizahitelest érint

Nem ért véget a magyar devizahitelekkel kapcsolatos huzavona az Európai Bíróságon: május 3-án várható a főtanácsnoki indítvány megjelenése abban az ügyben, amelyben többek között a devizaárfolyam-kockázat ügyfelekre hárításának tisztességtelenségéről kérdezi meg a Fővárosi Ítélőtábla a luxembourgi székhelyű intézményt az OTP és az OTP Faktoring adósa kapcsán. A devizahitel-szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban az Országgyűlés több törvényt is elfogadott, amelyek célja az e feltételek által sújtott hitelfelvevők méltánytalan helyzetének rendezése volt.

Diszkós dulakodásból jogos emberölés? – A jogos védelem egyes szabályai

Képzeljük el, hogy egy éjszakai szórakozóhelyen egy enyhén ittas állapotban lévő személy közelít felénk. Amint odalép hozzánk, minden ok nélkül elkezd lökdösődni. Ha a helyzet erőszakosabbá válik, akár életveszélyessé, vajon arra a kérdésre, hogy megölhetem-e támadómat, mi a helyes válasz? Ha valaki egy jogtalan támadással szemben védekezik, akkor – bizonyos törvényi feltételek fennállása mellett – nem vonható büntetőjogi felelősségre még akkor sem, ha elhárító cselekményével esetleg a támadója halálát okozza.

Ezt érdemes tudni a próbaidőről

Meghosszabbítható-e a próbaidő? Jár-e szabadság a tartamára? Létezik-e próbamunka? Adható-e alacsonyabb munkabér próbaidő alatt? Cikkünkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat. A próbaidő rendeltetése, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálják” egymást, és ennek sikerétől vagy sikertelenségétől tegyék függővé a munkaszerződés hatályának megszűnését.

A fiatalkorú védencek hatékony képviselete - A Helsinki Bizottság ingyenes, gyakorlatorientált májusi képzései ügyvédeknek

A Magyar Helsinki Bizottság 2018. május 3-án és május 8-án két egynapos (9-17 óra közötti, azonos programú) ingyenes gyakorlatorientált képzést szervez a Budapesti Ifjúsági Központban. A képzés az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800 irányelvhez kapcsolódik. A képzés anyaga ugyanakkor hasznosítható a felnőtt terheltekkel kapcsolatos munkában is.

Fővárosi Ítélőtábla: A kormány nem titkolhatja tovább a kórházi fertőzések adatait

A Hír Tv számolt be arról, hogy a kormány nem titkolhatja tovább a kormány a kórházi fertőzések adatait, a Társaság a Szabadságjogokért ugyanis jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, aminek így 15 napon belül ki kell adnia a 2015-16-os statisztikát a kórházi fertőzésekről. A jogvédők azért fordultak bírósághoz, mert évekig hiába kérték a részletes adatokat intézményekre lebontva. Az Emmi ezt például arra hivatkozva tagadta meg, hogy a laikusok félreértelmezhetnék a statisztikát.

Precedensszámba megy: jogerősen elítéltek egy gazdát kényszermunka bűntettéért

Másodfokon két év felfüggesztett fogházat kapott a csanádpalotai gazda, akit még öt évvel ezelőtt jelentettek fel azzal, hogy embereket rabszolgaként dolgoztat. Az ügy kirobbanásakor a kényszermunka büntethetősége még új dolog volt, 2013. július 1-én került bele a Büntető Törvénykönyvbe. A csanádpalotai tanyára pedig 11 nap múlva, 2013. július 11-én vonult ki a rendőrség, mert bejelentés kapott arról, hogy ott rabszolgaként dolgoztatnak többeket. Értelemszerűen az eljárásban csak ezt a 11 napot vizsgálhatták, az új törvényhely alapján az annak hatálybalépése előtt cselekedetek nem büntethetők.

Tételes cáfolatot nyújtott be a meggyanúsított volt főügyész

Ihász Sándor szerdán hivatalosan benyújtotta a Központi Nyomozó Főügyészségre a bűnpártolás miatt vele közölt gyanúsítás tételes cáfolatát - mondta a volt főügyész ügyvédje csütörtökön az MTI-nek. Papp Gábor szerint a részletes vallomásban védence nem csupán visszautasítja a gyanút, "hanem olyan tényekkel is szolgál, amelyek önmagukban is cáfolják a gyanúsítást". Mint ismert, a volt főügyészt április 20-án azzal gyanúsították meg, hogy Gyárfás Tamás októberben átadta neki a hangfelvételek leiratát, ő azonban nem tett semmit.

Ombudsman: aggályos a felügyelt kapcsolattartás feltételrendszere

Az alapvető jogok biztosa szerint komoly aggályokat vet fel a család- és gyermekjóléti központokban biztosított felügyelt kapcsolattartások feltételrendszere, szabályozási környezete, valamint az érintett szervek együttműködése és eljárása is. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy egy nagyszülő nem találkozhatott az unokáival a jogerős határozatban megállapított havi egy napon, mert a gyámhatóságnak nem volt kapcsolattartásra alkalmas helyisége.

Elbuktuk a különadópereket az EU-val szemben

Két és fél év pereskedés után megszülte az ítéletet az Európai Unió Bírósága: jogosan javasolta az Európai Bizottság 2015-ben a magyarországi dohányipari különadó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj felfüggesztését. Az Európai Bizottság még 2015 júliusában mondta ki ítéletét két új magyarországi különadó ügyében, és arról döntött a brüsszeli testület, hogy Magyarország nem alkalmazhatja sem a dohányipari különadót, sem a nemzetközi kiskereskedelmi multikat célzó élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. A döntést a magyar kormány az Európai Bíróságon megtámadta, azonban két és fél év pereskedés után szerdán kiderült: hiába. A magyar államnak 2 hónapja van benyújtani az esetleges fellebbezését az ügyben.

Nemet mondott a földhivatal az állam budapesti kívánságlistájára

Kétszáznál is több budapesti belvárosi lakásra vagy társasházi közös tulajdonra jegyeztetett volna be elővásárlási jogot a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya, arra hivatkozva, hogy azok világörökségi helyszínen fekszenek. Egy tavaly elfogadott törvény értelmében az ilyen területen fekvő vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, az állam pedig eldönti, hogy kíván-e élni ezzel a joggal vagy sem. A Népszava birtokába került okirat szerint a XI. kerületi földhivatal idén március végén arra hivatkozva utasította vissza az állam elővásárlási jogának bejegyzését, hogy az érintett ingatlanokban laknak, vagy társasházi közös tulajdont képeznek.

A pontosított közszereplői minőség szempontjai - Az Alkotmánybírság döntést hozott

Ki és mikor számít közszereplőnek? Mit köteles eltűrni egy közszereplő? Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága közszereplők esetén, és mik a korlátai? Médiaszereplők nyilvánosság előtt zajló vitájában döntött az Alkotmánybíróság. Határozatában kiemelte: a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Mikor jár kiegészítő védelem kínzás áldozatának? - Az Európai Bíróság ítéletet hozott

A származási országában a múltban kínzás áldozatává vált személy kiegészítő védelemben részesülhet abban az esetben, ha fennáll a tényleges veszélye annak, hogy ezen országban szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat. Az ezen országba való visszaküldés az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétes lehet - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Kúria: Törvénytelenül utaztatták választani a kettős állampolgárokat

A Hír TV riportja alapján emeltek kifogást a Nemzeti Választási Bizottságnál, ott nem találtak kivetni valót a dologban. Ahogy korábban a Hír TV riportja alapján megírtuk, az ukrán-magyar határnál összehangoltan és szervezetten szállították a kettős állampolgárokat szavazni.

Csökkentett élelmiszerpazarlás, javított újrahasznosítás - Új uniós jogszabálycsomagot fogadott el az EP

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében - közölte az uniós parlament. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos. A szöveg szerint a cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban.

Versenyképes kiskereskedelem, városközpontokba csábított fogyasztók - Uniós intézkedések és bevált gyakorlatok

A Bizottság közzétett egy sor bevált gyakorlatot a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazatot hozzanak létre. A kiskereskedelmi ágazat az uniós gazdaság egyik legnagyobb ágazata, csaknem minden tizedik ember a több mint 3,6 millió kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél dolgozik. Az e-kereskedelem és a többcsatornás kiskereskedelem fejlődésével az ágazat gyorsan változik, és benne rejlik a lehetőség, hogy jobban teljesítsen.

Kiüresíthető-e a közszereplők magánszférához való alapjoga? - Egyéni szabadság csak másokkal együttműködve

Az egyén szabadságának és a közösség tagjaként viselt felelősségének összehangolása sokszor jelentős kihívások elé állítja a jogalkotókat, akiknek például nehéz általános jogi keretek kijelölésével megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magánszféra védelméhez fűződő alapjog és a demokratikus közügyek megvitatására vonatkozó alapvető közérdek között - mondta az igazságügyi miniszter kedden Budapesten, egy konferencián. Trócsányi László, az Igazságügyi Minisztérium, az Alkotmánybíróság és a Kúria közös szervezésében zajló rendezvényen emlékeztetett, az alaptörvény szakított a korábbi alkotmány értéksemlegességével, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó megfogalmazásával, egyik legfőbb értékvállalása pedig az, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

NAIH iránytű a GDPR útvesztőben - Hatósági állásfoglalások az Európai Általános Adatvédelmi Rendelettel kapcsolatban

A GDPR, azaz az Európai Unió új adatvédelmi rendelete május 25-től alkalmazandó az Európai Unióban, Az elmúlt hónapokban sok megválaszolandó kérdés merült fel a Rendelet alkalmazásával kapcsolatban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatósághoz nap mint nap érkeznek kérdések, amelyekre a Hivatal leterheltsége függvényében igyekszik válaszolni. A NAIH most tette közzé honlapján az első ilyen kérdésekre adott válaszait. A kérdések zöme az adatvédelmi tisztviselő alkalmazásával kapcsolatos.

Tételek: 12461 - 12480 / 16589 (830 oldal)