Hírfolyam

Kibővültek a bíróságokon elektronikusan intézhető lehetőségek

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Hetedik részének módosított szabályai – a törvényszék első fokú hatáskörébe tartozó pereken túlmenően - valamennyi polgári peres ügyben július elsejétől lehetővé teszik, hogy a fél vagy képviselője – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

Továbbra is kiszabható a tényleges életfogytiglan

Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon, derül ki a Kúria jogegységi határozatából. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része – mondta ki a legfőbb bírói fórum a határozatban. Közleményükben azt írták: „a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria […] 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot”. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.

Náci jelképeket árusító üzlet ellen nyomoznak

A rendőrség elutasította a náci jelképeket árusító budapesti üzlet ellen tett feljelentést, de az ügyészég úgy döntött, hatályon kívül helyezi az V. kerületi rendőrség döntését, és elrendeli a nyomozást – tudta meg a RomNet. A Tett és Védelem Alapítvány a RomNet híradása alapján feljelentést tett az V. kerületi rendőrkapitányságon azzal az indokkal, hogy az önkényuralmi jelképek használata, terjesztése sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, mert az másokban félelmet, megbotránkozást kelthet, a Btk. pedig éppen ezért szankcionálja. A kerületi rendőrség a feljelentést követő néhány napon belül tanúként hallgatta meg az alapítvány munkatársát és a RomNet.hu újságíróját is.

Mégis előzetesbe került a csapi gyilkosság egyik gyanúsítottja

Az elsőfokú bírósági döntését megváltoztatva nem házi őrizetbe, hanem előzetes letartóztatásba került az a 37 éves férfi, akit június 16-án vettek őrizetbe egy csaknem húsz évvel ezelőtti gyilkosság gyanúsítottjaként. A törvényszék másodfokon eljárva változtatta meg az első fokon eljáró Zalaegerszegi Járásbíróság június 18-án hozott határozatát, amellyel házi őrizetet rendelt el a gyanúsítottal szemben. A törvényszék álláspontja szerint ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélye mellett az összebeszélés, s ezáltal az eljárás megnehezítésének veszélye is fennáll. Erre, valamint a cselekmény súlyosságára tekintettel a legszigorúbb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás elrendelését tartotta indokoltnak.

Hagyó-per: végleg megdől a nokiás dobozos kenőpénz vádja

Miután az egyetlen terhelő vallomást a bíróság előtt visszavonták, az ügyészség is arra jutott, hogy a Hagyó Miklós elleni fő vádpont, a nokiás dobozos kenőpénz elfogadása nem áll meg - írta az origo.hu a BKV-per mai tárgyalásáról. Megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény."

Megszűnik a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján, melyeket kedden szavazott meg az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett. A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz. A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít. A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Elfogadta a magáncsődtörvényt a parlament

Törvényt hozott az Országgyűlés a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független Fodor Gábor adta le. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

Emlékeznek a matricás autókra? 6 évet kapott az Il Ferro-per elsőrendű vádlottja

Az Il Ferro egykori vezetője tagadta bűnösségét. A férfit gépkocsikon elhelyezett reklámokkal kapcsolatban sok száz millió forintos hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolják. Az elsőrendű vádlottat, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját a bíróság hűtlen kezelésben, sikkasztásban, több mint kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre, valamint 428 millió forint vagyonelkobzásra ítélték - tudósított hétfőn a Hír TV az autómatricákról elhíresült ügyben hozott elsőfokú döntésről.

Életfogytiglanra ítélték a battonyai rémeket

Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla hétfőn azt a két férfit és egy nőt, akik Battonyán évekig kínoztak egy fiatal lányt. Áldozatuk végül 2010 nyarán belehalt a bántalmazásba. A táblabíróság a vádlottakat társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét súlyosítva - a jelenleg 39 esztendős elsőrendű vádlott, Maczák Zoltán esetében kizárta a feltételes szabadság lehetőségét. A 37 esztendős másodrendű vádlott Sztáncs Zoltán legkorábban 32, felesége a szintén 37 esztendős Sztáncsné Kecskés Adrienn harmadrendű vádlott 35 év után hagyhatja el a fegyházat.

Bírói egyesület: csak a bíróság jogosult a vádról értékítéletet mondani

A büntetőeljárási törvény egyedül a bíróságot jogosítja fel, hogy döntésében a vádról értékítéletet mondjon – írta hétfői közleményében a Magyar Bírói Egyesület. Felhívták a figyelmet arra, hogy a bíróság döntését az eljárás résztvevői jogorvoslati kérelmükben kifogásolhatják, kritizálhatják. “A sajtó nyilvánosságának felhasználása az eljáró bíró személyének becsületsértő módon történő lejáratására, a bíróság nem ügydöntő határozatának bírálatára az eljárás résztvevője részéről etikátlan” – írták. Az ilyen megnyilvánulás nyomásgyakorlásként értékelhető, ami veszélyezteti a bírói függetlenséget és egy jogállamban megengedhetetlen – fogalmaztak.

Tizenegy közérdekű hitelperben döntött már a Fővárosi Törvényszék

Az eljárások révén akár ügyfelek százezrei kaphatnak különböző összegeket - mondta Binder István. Már tizenegy közérdekű hitelperben döntött a Fővárosi Törvényszék, négy esetben a Magyar Nemzeti Bank pernyereségével zárult az elsőfokú eljárás, hat alakalommal részben helyt adtak a jegybank keresetének, egy esetben pedig az érintett pénzügyi intézménynek adott igazat a bíróság - írta hétfői számában a törvényszék közlésére hivatkozva a Napi Gazdaság.

Handó: ésszerűbb, bürokráciamentesebb ítélkezést hoz a közigazgatási perrendtartás

Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki, budapesti szakmai fórumon. Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.

Módosítják a munka törvénykönyvét?

Jogi úton támadja a Magyar Szakszervezetek Szövetsége a munka törvénykönyve munkavállalókat sújtó rendelkezéseit. Egyik sikeres perük nyomán az Országgyűlés már kénytelen volt módosítani az egyik paragrafust. A jogszabály felülvizsgálatára a vagyonvédelmi érdekvédők szerint is szükség lenne, mert az hozzájárul az ágazatban tapasztalható nagyarányú feketemunkához. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arra emlékeztet: az ő beadványuk nyomán ítélte jogtalannak a bíróság azt az előírást is, hogy a betegszabadságon töltött idővel arányosan csökkenthető a dolgozók éves rendes szabadsága. A nyertes per után a parlament január elsejétől módosította a törvényt, a szakszervezet azonban most kártalanítást követel azoknak, akik a régi szabály miatt rosszul jártak.

Felfüggesztett börtönt kapott Csipak Péter

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték első fokon Csipak Péter vállalkozót természetkárosítás miatt, mivel házát védett természeti területre „terjesztette ki”. A többi vádlottra is felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék bírája, és a vállalkozóval együtt mindannyian pénzbüntetést is fizethetnek. Csipak a II. kerületi Cirbolya utcában az állam és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, 2010 óta Natura 2000 természetvédelmi védettség alatt álló erdő szomszédságában építkezett. A vállalkozó megkapta az építési engedélyt, de a Pilisi Parkerdő részéről felhívták a figyelmét arra, hogy a kezelésében lévő, az ingatlan mellett található védett erdőterületet "deponálásra, bejárásra, illetve bármilyen igénybevételre nem engedélyezik”, továbbá kérték a telekhatárok jól látható kijelölését és betartását. Azonban – a vádirat szerint – az építkezés során elvégzett nagy volumenű földmunkák, a rézsű kialakítása, a támfalak építése, az erdei talajbolygatás, a fák és aljnövényzet kiirtása, mintegy 2316 négyzetméternyi erdőrészlet engedély nélküli, jogellenes elpusztítása miatt jelentős természetkárosodás következett be.

Másodfokon súlyosbították a WC-ben meghalt csecsemő rokonainak büntetését

Egy év hat hónap felfüggesztett fogházról öt év fegyházra és gondatlanságból elkövetett emberölésről emberölésre súlyosbította a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla pénteken az újszülöttjét magára hagyó cséri nő férjének és anyósának büntetését, illetve annak minősítését. Széplaki László tanácselnök a jogerős ítélet indoklásában elmondta, a férj és az anyós – Gy. Gábor másodrendű és Gy. Miklósné harmadrendű vádlott – azzal védekezett, hogy nem hitte el, a nő szülni fog. A bizonyítékok alapján azonban "egyértelmű volt, hogy tudták" – tette hozzá. Kifejtette: az asszony anyósa eleve azzal a szándékkal ment át, hogy a szülő nőnek segítsen. A mentőszolgálat diszpécserének azt mondta a férj, hogy "kicsúszott a gyerek". Amikor megérkeztek a mentők, akkor pedig azt, hogy "valószínűleg meghalt a gyermek".

Százezres havi járadékot követelnek életük végéig

Teljes kártérítési felelősséggel tartozik az utazási iroda a 2011-ben történt hurghadai buszbaleset ügyében – ezt állapította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság közbenső ítéletében. A szerencsétlenségben 11-en meghaltak és 27-en megsérültek az Egyiptomban nyaraló magyarok közül. A magyar utasokat szállító busz balesetét a sofőr okozta, túl gyorsan hajtott egy éles kanyarban. A szerencsétlenségben 11-en meghaltak, 27-en megsérültek, sokan maradandó károsodást szenvedtek. A kártérítéseket követően tavaly tízen indítottak pert a társaság ellen, általában százezres nagyságrendű havi járadékot követelnek életük végéig. A végső ítéletet a törvényszék mondja ki.

A Kúria megerősítette a korábbi ítéleteket Török Ferenc MOB elleni perében

A Kúria felülvizsgálati eljárásban megerősítette a korábban első- és másodfokon hozott ítéleteket Török Ferencnek a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ellen indított perében - írja csütörtöki számában a Népszabadság az öttusázó olimpiai bajnok ügyvéd tájékoztatására hivatkozva.

A Telekom és a Telenor a díjszabás-módosítása ügyében az NMHH megegyezésben bízik

Közeli megoldásban bízik az NMHH a Telekom és a Telenor július 1-jétől tervezett kétoldalú szerződésmódosításainak ügyében. A szolgáltatók már megkezdték önkéntes vállalásaik végrehajtását - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön az MTI-vel.

Devizahitelek: miért nem szólt a közjegyző, hogy tisztességtelen a szerződés?

Egy magánszemély bírósághoz fordult, mert a közjegyző úgy engedélyezte ingatlanja végrehajtását, hogy a szerződés tisztességességét nem vizsgálta meg. Az Európai Bíróságon jár az ügy. Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Már 23 gyanúsítottja a van a több száz milliós költségvetési csalásnak

Újabb három gyanúsítottja van egy több száz milliós költségvetési csalás miatt folyó nyomozásnak, a rendelkezésre álló adatok szerint az elkövetők valótlan tartalmú kérelmekkel jogosulatlanul igényeltek uniós területalapú támogatásokat - közölte a Fővárosi Főügyészség ma az MTI-vel.

Tételek: 14361 - 14380 / 14813 (741 oldal)