Hírfolyam

Autóhitelekkel kapcsolatban reklamálnak a legtöbben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint - mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője és Szabó József is hangsúlyozta, hogy még az elszámolási folyamat elején tartanak. A szóvivő elmondta: április közepéig már közel 500 ezer fogyasztói szerződést érintően kapták meg az értesítőket, és ha még feltételezzük is, hogy mindenki a határidő utolsó napján él jogorvoslattal, "már azért a nagyobb számú ügyfélmegkeresés ideért volna".

A parlament előtt a reklámadó módosítása - mi változik?

A kormány benyújtotta a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

Ki felel a fejünkre eső tégláért?

Nemrég történt, hogy a Körút egy forgalmas részén található épületről a járdára hulló vakolatdarab sérülést okozott egy járókelőnek. Viszonylag gyakran fordul elő az is, hogy a lehulló vakolat, egyéb épületrész az épület mellett parkoló gépjárműben okoz kárt. Ki a felelős a kárért ilyen esetben? Lényeges-e hogy milyen dolog esik le az épületről? Ha az épület valamely lehulló része okoz sérülést vagy anyagi kárt, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az épület tulajdonosa köteles helytállni e károkért. Ennek oka, hogy az épület tulajdonosától elvárható, hogy az épületet megfelelően karbantartsa. A lehulló épületrész legtöbb esetben például a vakolat, tetőcserép, díszítőelem szokott lenni, de ide tartozik az is, ha maga az összeomló épület okoz kárt. Társasház esetén ilyen esetekben a társasházközösség viseli a felelősséget, mivel az épület külső szerkezeti elemei, burkolata közös tulajdonba tartoznak.

Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról

Pázmándi Kinga írása a Gazdaság és Jog legújabb, májusi számából. Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll.

Megszűnhet a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítására beterjesztett javaslat szerint. A Trócsányi László igazságügy-miniszter által jegyzett, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott előterjesztés alapján a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

Duplájára emelték öt vörösiszap-károsult kártérítését

Öt károsult esetében egymilliótól hárommillió forintig terjedően a duplájára emelte csütörtökön a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. által fizetendő nem vagyoni kár összegét. Két olyan károsultnak pedig, aki az iszapkatasztrófa következtében elvesztette otthonát, ötszázezer forint kártérítést ítéltek meg. A jogerős határozat egyebekben helybenhagyta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét a felszámolás alatt álló Mal Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékes főosztálya ellen indított kártérítési perben.

Perek tömege várható? Ha hibázott, kártérítést fizet a rendőrség

A rendőrség köteles állni a számlát, ha szakszerűtlenül nyomozott: egy nemrégiben született bírósági ítélet kártalanításra kötelezi a nyomozó hatóságot, ha bizonyíthatóan szakmai hibákat vét egy eljárásban, és emiatt kár éri a sértettet. Ennek nyomán hasonló perek tömege várható megyénkben is, erősítették meg az általunk megkérdezett szakértők. Egy alföldi eset szolgál példaként: egy nő tanyájáról ellopták az állatait. Haragosára gyanakodott, és úgy érezte, hogy a rendőrség nem tesz meg mindent azért, hogy előkerítsék a tettest. A nyomozás eredménytelenül zárult, de mivel jelentős anyagi kár érte, beperelte a helyi rendőr-főkapitányságot, mert szerinte az elkövetett rendőri mulasztások és szabálysértések miatt nem találták meg a tolvajt. Az ügyészség igazat adott a nőnek, és az ORFK levélben elismerte, hogy történtek szakmai hiányosságok. Végül a bíróság félmillió forint kártérítésre kötelezte a rendőrséget. Ami ez után történt, az viszont több mint szokatlan: a HVG szerint a rendőrség továbbhárította a megítélt összeget a nyomozást végző rendőrökre.

Bűncselekmény hiányában

Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Főügyészség a végrehajtói kamara mellé kirendelt miniszteri biztos ellen tett feljelentést – értesült lapunk. Szekér Judit ellen hivatali visszaélés bűntette és hamismagánokirat-felhasználás vétsége miatt kezdeményezett eljárást ismeretlen személy. Bagoly Bettina, az Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a feljelentést azért utasították el, mert a megjelölt bűncselekményre vonatkozóan semmilyen konkrét adat nem merült fel, emellett pedig a bűncselekmény és a vétség tekintetében is hiányoztak azok tényállási elemei.

Megkezdődött annak a férfinak a pere, aki tavaly villamos elé lökött egy nőt

Megkezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken annak a férfinak a büntetőpere, aki tavaly a villamos elé lökött egy általa nem ismert nőt a Margit hídnál. A férfi elismerte bűnösségét a tárgyaláson, de azt nem, hogy ölési szándékkal lökte villamos alá az idős nőt. A 42 éves férfi ellen emberölés miatt emeltek vádat, de korábbi ügyeit egyesítették, így garázdasággal, rongálással és könnyű testi sértéssel is vádolják.

Előzetesben a Hungária Értékpapír Zrt. operatív igazgatója

Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtök délután a Budakörnyéki Járásbíróság M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. operatív igazgatóját - közölte a bíróság szóvivője az MTI-vel. Koszta János tájékoztatása szerint a kényszerintézkedés a Pest Megyei Főügyészség indítványa alapján történt három rendbeli, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozás eddigi adatai alapján az operatív igazgató utasítására több önkormányzat rájuk bízott pénzét nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta a cég.

Apa vagy nem-apa? - Bizonyítási érdekességek az apaság megállapítása iránti perben

Apának lenni szép, de nehéz feladat, ám még annál is nehezebb a bíróság dolga, amikor döntenie kell az apaság megállapításáról. - Bizonyítási érdekességek az apaság bírósági úton történő megállapítása iránti perben A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) igen szűken határozza meg a bizonyítás mibenlétét az apaság megállapítása iránti perekben, ugyanis az anyával – fogamzási időben – történő nemi érintkezést nagyon nehéz bebizonyítani, ha a 2 fél közül valamelyik tagadja, hiszen szinte biztos, hogy a bizonyítani akaró fél nem volt olyannyira előre látó, hogy technikai eszközzel rögzítse a cselekményt.

Szigorúbbak lehetnek a magyar üzemanyagszabályok az uniósaknál

Az uniós jog nem zárja ki, hogy a magyar hatóságok biztonsági szempontok alapján az üzemanyagokra vonatkozó uniós előírásokon túlmutató kiegészítő szabályokat állapítsanak meg - foglalt állást csütörtökön egy magyar vonatkozású ügyben a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka. Az ügy a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságról került Luxembourgba miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott egy magánszemélynél, és a nála talált több ezer liter gázolaj lobbanáspontja nem felelt meg a Magyarországon alkalmazandó szabványoknak. A hatóság ötmillió forint adót és bírságot szabott ki. Később derült csak ki, hogy a gázolaj az uniós előírásoknak megfelelt, és a számon kért szabvány az ellenőrzéskor még nem volt elérhető magyar nyelven. A kecskeméti bírák ezért arra a kérdésre várnak választ luxembourgi kollégáiktól, hogy megszabhatják-e a magyar hatóságok egy ilyen, többletkövetelményeket támasztó előírás teljesítését.

A lopások száma csökkent, a korrupciós eseteké nőtt

Jelentősen, 12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma tavaly az előző évhez képest, a szándékos, befejezett emberölések száma 129 volt, ami nyolccal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a korrupciós és a közlekedési bűncselekmények száma - derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évéről szóló parlamenti beszámolójából. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bűncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472.236 volt.

A kegyelmi kérvények alig 2%-a volt eredményes az elmúlt 13 évben

A kegyelmi kérvények kevesebb mint 2 százaléka volt eredményes az elmúlt tizenhárom évben; a legkevesebb kedvező kegyelmi határozat (négy) tavaly született, a legtöbb 2004-ben, amikor 41 ember kapott kegyelmet az államfőtől - derül ki az igazságügyi tárca kormányzati portálon olvasható kimutatásából. A táblázat a 2002. január 1. és 2015. március 31. közötti kegyelmi kérvények elbírálásának adatait tartalmazza. Eszerint a több mint tizenhárom év alatt 13 533 kegyelmi kérvényt nyújtottak be és ezek közül 267-t bíráltak el kedvezően a köztársasági elnökök: ez az egész időszakot tekintve az összes kérvény 1,97 százaléka.

Számos jogszabályt megváltoztatna a jövő évi költségvetés tervezete

Az államháztartási és a stabilitási törvényen túl számos jogszabályt változtat meg a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomag, amelyet szerdán nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek. Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.

Lezárult a nyomozás a taxisgyilkosság ügyében

Húsz év után lezárult a nyomozás a siófoki taxisgyilkosság ügyében – adta közre szerdán a Zsaru Magazin erről beszámoló írását honlapján a rendőrség. A Siófokon jól ismert áldozat taxisofőrként dolgozott, mellette valutaváltással is foglalkozott. Széles körben tudták róla, hogy sok készpénzt tart magánál. A rendőrök feltételezése szerint lehetett egy tippadó, aki az elkövetők figyelmébe ajánlotta a jómódú taxist. A lap beszámolója szerint a Somogy megyei rendőrök aprólékos nyomozással állították össze a vizsgálati anyagot egy Ausztriában szabadságvesztését töltő délszláv háborús veterán és „máig kámforrá vált” társa ellen. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Ilija I.-t és társát emberölés bűntettével és emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítja.

Pénzmosás: bekeményít az EU

Az Európai Parlament megszavazta azt az új uniós irányelvet, amelynek célja a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépés. Ez immár a negyedik olyan uniós irányelv, amely a pénzmosás ellen született. Ennek értelmében a vállalatok, az egyéb jogi személyek és a vagyonkezelő szervezetek tényleges tulajdonosait központi uniós adatbázisban kell feltüntetni, amelybe a hatóságok - valamint érvekkel alátámasztott jogos igény esetén például az oknyomozó újságírók is - betekinthetnek. Ha az igény jogossága megalapozott, akkor az érdeklődő hozzájuthat a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához, illetve a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A hozzáférést a tagállamok csak "kivételes körülmények között, eseti alapon korlátozhatják.

Ítélet születhet az "autómatricás" ügyben

Újabb szakaszához érkezett a Fővárosi Bíróságon az Il Ferro-ügy. Az évekkel ezelőtti, piramisjáték-szerű csalássorozatban több ezer autótulajdonost károsított meg egy cég vezetése. A Fővárosi Főügyészség letöltendő börtönbüntetést indítványozott három vádlottnak – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A nyomozás, illetve a bírósági eljárás azért tartott ilyen sokáig, mert az Il Ferro összesen 10 557 ügyféllel kötött szerződést, ezeket mind meg kellett hallgatni, illetve ezek közül 2500-an büntetőfeljelentést is tettek – magyarázta. A kár 1,729 milliárd forintra rúg – mondta az ügyvéd, aki úgy tudja: akkoriban 150 millió forint értékű ingatlant és ingóságot foglaltak le. Szerinte ennek az értékesítéséből lehetne részben kártalanítani a sértetteket.

Dr. Wopera Zsuzsa

Több, kardinálisnak tekinthető kérdést is nyitva hagyott az új Pp. Koncepció, melyekben további vizsgálódásra és szakmai érvek becsatornázására van szükség - Wopera Zsuzsa, az Igazságügy Minisztérium miniszteri biztosa a polgári perrendtartási törvény kodifikációjáról beszélt a Jogi Fórumnak. A törvény-előkészítő munka során jelentősnek értékelte a szakmai rendezvényeket, s elmondta, hogy még egy hivatásrenden belül is, ugyanarról a kérdésről egymással szöges ellentétben álló vélemények vannak.

Az állam nyerhet

A brókerbotrányok károsultjainak megsegítését célzó intézkedésként az Országgyűlés idén tavasszal elfogadta a „vagyonzárolási” törvényt (2015. évi XXXI. törvény). Ez sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a bűncselekményből származó vagyon zár alá vételét, amivel azt a látszatot keltik, hogy az áldozatok nagyobb eredménnyel érvényesíthetik polgári jogi igényeiket. Az azonban kérdéses, hogy a szabályozás ténylegesen szolgál-e a károsultak követeléseinek biztosítására.

Tételek: 14441 - 14460 / 14756 (738 oldal)