Hírfolyam

Buda-Cash: sikkasztás gyanújával indult nyomozás

Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash-ügyben, a brókerház vezetőit még nem hallgatta ki a rendőrség - közölte a Buda-Cash vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert védő Bánáti János szombaton a Hír TV-vel. Az ügyvéd előző nap azt mondta: nem menekültek külföldre a Buda-Cash vezetői, az országban vannak, és a hatóságok rendelkezésére állnak. Az ügyről annyit közölt, hogy védence a hétfői razzia előtt meghallgatást kért az Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

IM: érthetetlenek a Kúria aggályai

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) érthetetlennek tartja a Kúria alkotmányossági aggályait a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. A tárca csütörtöki közleményéből nem derül ki, hogy a Kúria a törvényjavaslat mely részeivel kapcsolatban és milyen kifogásokat fogalmazott meg. Trócsányi László igazságügyi miniszter február 9-én nyújtotta be az Országgyűléshez a - kormány által január 14-én elfogadott - polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, amely a sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust kíván megteremteni. A javaslat ezen felül a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére kíván reagálni: technikai újításai között hatékony eljárási rendelkezéseket kíván bevezetni a polgári törvénykönyv anyagi jogi szabályainak végrehajtására - idézte fel közleményében a tárca.

Üzent a kormánynak az új Ab-elnök

Az Alkotmánybíróság tagjai nem politizálhatnak, de tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek. Lenkovics Barnabás utal arra, hogy a testületnek vissza kellene kapnia a korábban megnyirbált hatásköreit. Az Ab és a politika viszonyáról szólva az új elnök elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a "véleménypiacra". Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység, oka a társadalmi problémákban, célja pedig azok kezelésében van - mondta az elnök. A lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen.

Brüsszel eljárást indított a magyar energiaszabályozás ellen

Több uniós tagállam mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak - erősítette meg Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivője. Az eljárásról a Bruxinfo közölt részleteket. Az európai uniós ügyekre szakosodott brüsszeli hírportál szerint az eljárásnak nincs köze a lakossági energia hatósági árának szabályozásához, így a rezsicsökkentéshez sem. A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, most pénteken pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország kapott hivatalos felszólító levelet.

Időszerű, hátralékmentes ítélkezés Baranya megye bíróságain - A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezletéről

A biztonság és a bizalom évének nevezte az ideit a bíróságok számára az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Pécsen. Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a bíróságok sikeres működéséhez biztonság és bizalom szükséges, ezek azonban csak "időszerűséggel, minőségi ítélkezéssel" érhetők el, és ez minden bíróságnak fontos célja kell, hogy legyen. Mivel a hazai bíróságokon évente mintegy másfél millió ügy indul, az igazságszolgáltatás munkájában ügyfélként, tanúként vagy bírósági dolgozóként több millió ember érintett - hangsúlyozta. Az OBH elnöke kiemelte, hogy időszerűség és minőségi ítélkezés tekintetében a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék egyaránt jól teljesített tavaly. A Baranya megyei járásbíróságokon 11 százalékkal csökkent az egy éven túl folyamatban lévő büntetőügyek száma, a polgári perek 90 százaléka pedig egy éven belül befejeződött - mutatott rá. A törvényszék másodfokán a polgári ügyek 97 százaléka 6 hónapon belül ért véget - ismertette.

Vizsgálják a a Telekom és a Telenor közötti együttműködést

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel (Telekom) és a Telenor Magyarország Zrt.-vel (Telenor) szemben. A vállalkozások, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tájékoztatta a GVH-t a vállalkozások között létrejött, szélessávú szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködésről. A felek közötti együttműködés jelentős hatást gyakorolhat a hazai mobil hang- és adatszolgáltatások minőségére, illetve hosszú távon befolyásolhatja a szolgáltatások piacainak magyarországi versenyfeltételeit. A GVH annak vizsgálatára indított eljárást, hogy a Telekom és a Telenor fenti magatartása összhangban áll-e a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel.

Hibázott a bíróság a szigetszentmiklósi ügyben - Pest megyei főügyész

Visszautasítja az ügyészség a bíróság kritikáit a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás ügyében. Ezt Szabó Ferenc, a Pest megyei főügyész mondta rendkívüli sajtótájékoztatón. Az ügyészséget ért kritikák indokolatlanok, számos elemükben valótlanok és rosszindulatúak – hangoztatta. Emellett úgy véli, a bíróság követett el szakmai hibákat. Példaként említette a szakértők és poligráf kizárást. Problémának nevezte, hogy hétszer hallgatták ki a legidősebb gyerekeket. Szabó Ferenc kitartott amellett, hogy a szülők szexuálisan is bántalmazták a gyerekeiket. A Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a gyerekeiket kínzó szigetszentmiklósi szülőket szabadlábra helyezte. A bíróság csak kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek a szülőket, az ítélet szerint szexuális erőszakban egyikük sem bűnös.

Alkotmányjogász: együttműködésre van szükség az Ab és a Kúria között

Szakmai együttműködésre van szükség az Alkotmánybíróság és a Kúria között - mondta Cservák Csaba az MTI-nek szerdán annak kapcsán, hogy az Ab az utóbbi időben több kúriai döntést is megsemmisített. Az Ab például a Kúriának a Kész Zoltán veszprémi ellenzéki jelölt kampányban tett kijelentéseivel kapcsolatos döntését semmisítette meg, illetve az intézkedő rendőrök képmáshoz fűződő jogaival kapcsolatos Kúria által irányított bírói gyakorlattal ellentétes döntést hozott. Az alkotmányjogász kiemelte: egyformán veszélyes a két testület közti hatásköri összeütközés kialakulása, illetve az, ha egyfajta jogi "senki földje" jön létre, ahol jogsérelmek maradnak elintézetlenül.

A bírósági végrehajtókat ellenőrzi a kormány

Az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésének részletszabályait rögzítő kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A vasárnap életbe lépő rendeletet az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére kell alkalmazni. Az Igazságügyi Hivatal által végzett ellenőrzés célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása. A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan kockázatelemzés alapján jár el, az ellenőrzésnek függetlennek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie, ennek során lehet átfogó vizsgálat, soron kívüli vizsgálat, illetve célvizsgálat és utóvizsgálat.

A reklámadó megvitatását kezdeményezi Lázár

Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezi Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, annak érdekében, hogy a testület vitassa meg a reklámadó megváltoztatásának lehetőségeit. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény hatályba lépése óta – a Kormány és a Bertelsmann-csoport közötti vita eredményeként – Magyarország ellen két európai uniós eljárás indult. Az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság egymással párhuzamosan futó vizsgálataik középpontjába a reklámadó progresszív voltát, valamint az elhatárolt veszteség levonhatóságát állították, utóbbi esetben figyelemmel arra, hogy a 2014. évi reklámadó alapját az adóalany csak a 2013-as év elhatárolt veszteségével csökkenthette, a korábbi évek veszteségeit nem vehette figyelembe.

Egyszerűbb és gyorsabb állampolgári ügyintézés - Bővül a kormányhivatalok feladatköre, egyszerűsödik a működésük

Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely egyebek mellett a kormányhivatalok feladatkörének bővítéséről, valamint szervezeti és működési rendszerük egyszerűsítéséről szól. Így gyorsabban dönthet, és költséghatékonyabb lehet a kormányhivatali rendszer - írta a Miniszterelnökség közleményében. A kormány kiemelt célkitűzése az államreformprogram keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, a korábbiaknál "összefogottabban, ellenőrzöttebben és költséghatékonyabban" működő területi államigazgatás megteremtése - olvasható a közleményben. Azt írták: ennek érdekében került az Országgyűlés elé az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek főbb elemei a fővárosi és megyei kormányhivatalokon kívüli területi államigazgatási szerveknek a kormányhivatalokba integrálása, valamint a kormányhivatalok szervezeti és működési rendszerének egyszerűsítése. A Miniszterelnökség álláspontja szerint így gyorsabb döntéshozatalt biztosító, költséghatékonyabban működő kormányhivatali rendszer jön létre.

Szerdán hivatalba lép az Alkotmánybíróság új elnöke - Paczolay Péter Lenkovics Barnabásnak adja át a vezetői széket

Szerdán hivatalba lép Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) új elnöke. Lenkovics Barnabást 2007 márciusában választotta kétharmados többséggel az Ab tagjává 9 évre az Országgyűlés, 2007. április 21-től alkotmánybíró. A testület elnökévé 2014. december 1-jén választotta meg az Országgyűlés kétharmados többsége 2015. február 25-i hatállyal. Lenkovics Barnabás alkotmánybírói és ezzel együtt elnöki mandátuma is 2016 áprilisában jár le, így 14 hónapot tölthet az elnöki székben.

Az Alkotmánybíróság tisztázta Kész Zoltánt

Az Alkotmánybíróság felmentette Kész Zoltánt, pedig korábban a Kúria elmarasztalta a Veszprémben győztes független jelöltet, pusztán azért, mert a kampányban kamujelölteknek nevezte ellenfeleit. Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria szerdai határozatát, amely szerint a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán – aki utóbb megnyerte a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást – képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat.

Szabadlábra helyezték a megkínzott szigetszentmiklósi gyerekek szüleit

Szexuális erőszakban nem, csak kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek őket az első fokon eljáró bíróság. Az ezért járó két évet már előzetesben leülték, így kerültek szabadlábra. A Budapest Környéki Törvényszék csak kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek a szigetszentmiklósi szülőket, akik sajtóbeszámolók szerint éveken át kínozták három kiskorú gyereküket – adta hírül az Index. A nagy botrányt kiváltó ügyben első fokú ítéletet hirdetett a bíróság kedden. Az ítélet szerint a szexuális erőszak nem bizonyosodott be, a kiskorúak veszélyeztetése miatt pedig két évet kaptak, amit már az előzetesben leültek.

Pénzért szerzett sértetti személyes adatok alapján növelt ügyfélkör - Egy kaposvári ügyvédet és hat társát vette őrizetbe az ügyészség

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján azért indult nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztályán, mert egy kaposvári ügyvéd, akinek fő profilja a közúti balesetek sértettjeinek kártérítési ügye volt, úgy növelte ügyfélkörét, hogy közlekedési balesetek sértettjeinek adatait – pénzért – rendőröktől, orvostól, valamint nővérektől megszerezte. A sértettek nevének, címének, telefonszámának, és az általuk elszenvedett sérülésekre vonatkozó adatoknak a kiszolgáltatásáért a rendőröknek, az orvosnak és a nővéreknek sértettenként több 10.000,- forint nagyságrendű összeg járt, de csak abban az esetben, ha a kiszivárogtatott információk alapján felkeresett sértettek az ügyvéddel a képviseletük ellátására aláírták a meghatalmazást. Az ügyészség tegnap két városban, összesen 12 helyszínen tartott házkutatást, melynek során iratokat és különböző adathordozókat foglalt le, majd gyanúsítottként hallgatta ki az ügyvédet és 10 társát.

Ki kell terjeszteni a sértettre is a tisztességes eljárást

Itt az ideje annak, hogy a tisztességes eljárást kiterjesszük a sértettre, a sértett eljárási jogaira is – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. február 23-án Budapesten, a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából tartott szakmai konferencián. A miniszter hangsúlyozta: amikor a kormány azt mondja, hogy az áldozatok oldalán áll, akkor nem populista jelszót hajtogat. Az új büntetőeljárási szabályok kidolgozása során a tisztességes eljáráshoz fűződő garanciák nem gyengülhetnek – fűzte hozzá. Trócsányi László rámutatott: az új büntetőeljárás koncepciója, amelyet a kormány a közelmúltban fogadott el, kimondja, hogy a sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.

Szociális otthonban hagyták kiszáradni az idős embert - felfüggesztett börtönt kaptak a gondozók

A benyugtatózott, kikötözött, kommunikációra képtelen, gyakran zavartan viselkedő 79 éves férfi táplálására és folyadékbevitelére a debreceni otthon gondozói nem ügyeltek kellőképpen - állapította meg a bíróság. A bácsi kiszáradt, ezért meghalt. A négy vádlottra letöltendő szabadságvesztést szabtak ki első fokon. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettében mondott ki bűnösnek hétfőn a Debreceni Járásbíróság négy vádlottat, akik nem gondoskodtak megfelelően egy idős emberről egy debreceni szociális otthonban. Gondatlanságuk miatt a 79 éves férfi meghalt - közölte az ítélethirdetés után a Debreceni Törvényszék.

Százötvenmilliós per

A Cozma-ügyben folytatódik a kártérítési eljárás. Több mint hat éve gyilkolták meg Marian Cozma román válogatott kézilabdázót Veszprémben, ám a családja által kezdeményezett kártérítési per még mindig nem ért véget. A polgári per két, vagyoni és nem vagyoni részre oszlik, ma a Fővárosi Törvényszéken a nem vagyoni kártérítés miatt indított polgári per folytatódik. Ebben a felperesek azt követelik a bíróságtól, hogy az alperesek, Raffael Sándor és négy társa egyetemlegesen fizessen a két szülőnek egyaránt 50 millió, míg az elhunyt sportoló két testvérének 25-25 millió forintot. Marian Cozma elvesztése a családnak felbecsülhetetlen vagyoni és nem vagyoni kárt okozott, hiszen a játékos már 18 évesen a felnőttek között szerepelt, nemsokára válogatott lett; az is felmerült, hogy a későbbiekben a magyar válogatottban szerepeljen. E sportkarriernek és a 26 éves fiatalember életének vetett véget az alperesek támadása.

Szorul a hurok a titkolózó jegybanki vezetés nyaka körül

Pert nyert az Átlátszó a jegybankkal szemben, az MNB-nek ki kell adnia az igazgatóság határozatait attól a naptól kezdve, hogy Matolcsy György jegybankelnök lett. A jegybank még fellebbezhet az első fokú ítélet ellen. Az Átlátszónak adott igazat első fokon a Fővárosi Törvényszék, és kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy 30 napon belül adja ki az MNB igazgatóságának határozatait attól kezdve, hogy Matolcsy György jegybank elnök lett, vagyis 2013. március 4-től egészen 2014. április 23-ig. Ebből kiderülhetnek érdekes dolgok egyebek mellett az ingatlanvásárlásokról és a jegybanki alapítványokról. A jegybank még fellebbezhet és másodfokra viheti az ügyet.

Négy devizahiteles perben halasztotta el a másodfokú döntést a bíróság

Március 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Ítélőtábla pénteken a K&H Bank Zrt., a KDB Bank Európa Zrt., az NHB Bank Zrt., korábbi nevén az Evobank Zrt. és a Porsche Bank Zrt. devizahiteles perében. Tavaly mind a négy ügyben Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2014. évi XXXVIII. - első devizahiteles - törvény egyes szakaszai alaptörvénybe ütközése miatt, a pereket az Ab döntéséig felfüggesztették. Az ítélőtábla egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a törvény sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Tételek: 15481 - 15500 / 15597 (780 oldal)