Hírfolyam

Furcsa döntést hozott az ítélőtábla

Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Ismeretes, a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott. Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén februárban a Kúria visszavonta korábbi jogegységi határozatát.

Nem kell fizetni az erkölcsi bizonyítványért

Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény keddi módosítása révén. Az ülésen egyebek közt a kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról, a földvagyontörvényről és a termékbemutatókról is szavaztak.

Precedensértékű ítélet: teljes kártérítést fizethet a Best Reisen

2015. december 1-jén jogerős közbenső ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék a 2011-ben történt egyiptomi buszbaleset ügyében, mely kimondja, hogy az utazást szervező Best Reisennek teljes kártérítési kötelezettsége van. Magyarországon az utazási irodákat eddig semmi nem kötelezte arra, hogy ha a szervezett utaknál baleset éri az ügyfeleiket, akkor kártérítést fizessenek, éppen ezért az ügy precedensértékű lehet, hiszen ilyenfajta ítélet Magyarországon még nem született. Idén februárban már született egy nem jogerős közbenső ítélet, amellyel a jelenlegi, jogerős ítélet összhangban van: akkor a bíróság indoklásában a Polgári Törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozott, mint az utazási szerződésről szóló 281/2008-as kormányrendeletet felülíró jogszabályra. Utóbbi szerint az iroda a részvételi díj kétszereséig tartozik kártérítési felelősséggel az utazási szerződés nem-, vagy hibás teljesítése esetén. A Ptk. testi épséget és egészséget védő szakaszai, valamint a szerződési láncolatban szereplő közreműködőkért, alvállalkozókért viselt felelősség azonban magasabb rendűnek bizonyultak.

Nem alkotmányellenes a forintosítás

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) kedden a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló kérelmeket. Az Ab-hoz több száz alkotmányjogi panasz érkezett az ügyben - írták. A magánszemély adósok által benyújtott kérelmek vizsgálata során az Ab azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósok megóvása volt az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől. Az Ab határozata szerint alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabadságba a jogalkotó.

Sárközy Tamás: Még egyszer a Ptk. jogi személy könyve állítólagos diszpozitivitásáról

Melyik szabálytól lehet eltérni az új Ptk. jogi személy könyvében? Mit is jelent a 3:4. §? Hogyan lesz a kógensből diszpozitív? Lassan már három éve fogadták el a Ptk.-t, de nem csillapodik a jogirodalmi vita az általános eltérési lehetőséget biztosító rendelkezés körül. Sárközy Tamás professzor jelentetett meg egy tanulmányt a novemberi Gazdaság és Jogban.

Ez lenne a „Plesó-ügy” megoldása?

A pszichiátriai betegek nem önkéntes intézeti gyógykezelése jellemzően csak akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor egy-egy botrány, vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy-egy Magyarországot marasztaló ítélete kapcsán a bulvár média is kiemelten foglalkozik a témával. Ez történt legutóbb a 41242/08. számú, Plesó kontra Magyarország ügyben, melyben a Bíróság elmarasztalta Magyarországot és a hazai jogi szabályozás számos hiányosságára hívta fel a figyelmet. Ezen hiányosságok orvoslását szolgálta elvileg az Eütv. 2015. július 1. napjától hatályos módosítása, azonban a szerző a gyakorlat oldaláról arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a rendszer alapvető hiányosságait és anomáliáit a legutóbbi jogszabály módosítás sem oldotta meg.

Balla Irma-gyilkosság - Vádat emelt az ügyészség D. Lajos ellen

Vádat emeltek D. Lajos ellen, aki a vádirat szerint 2007 áprilisában megölte Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség - amely a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján jár el az ügyben - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat a Debreceni Törvényszéken a más ügyben jogerős börtönbüntetését töltő D. Lajos ellen - tájékoztatta Nagy Ferenc megyei főügyészhelyettes kedden az MTI-t. Az ügyészség életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt - tette hozzá.

Nyolc év fegyházat kapott az exrendőr szemérem elleni erőszak miatt

Az első fokú döntést helybenhagyva jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélt egy volt rendőrt felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett, szemérem elleni erőszak, illetve annak kísérlete miatt a Zalaegerszegi Törvényszék kedden - tájékoztatta a bíróság sajtószóvivője az MTI-t.

Odaadták a NAV-ot az NGM-nek

Elfogadták a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatot, alig 24 órával azután, hogy a képviselők megkapták a tervezetet. Az NGM úgy indokolta a javaslatot: egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezetet kell felállítani. Az egyik legfontosabb változás az, hogy ezután az adóügyekért Tállai András NGM-államtitkár fog felelni. Tállai is arról beszélt ma, amikor a parlamentben bemutatta a javaslatot: a NAV eddig adóhivatal volt, most azonban központi hivatallá alakul vissza. Ő a legjelentősebb változásnak azt nevezte, hogy a regionális főigazgatóságok megszűnnek, így a mostani három szintről kétszintesre csökken a NAV struktúrája, a felső szint alatt közvetlenül a napi ügyintézéssel foglalkozó megyei hivatalok állnak majd. A következő lépés a NAV teljes átvilágítása lesz, ezt a jövő év közepén kezdődik el.

Módosították a szabálysértési törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvényeket is. A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben. Újdonság az is, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Új jogintézmény a szabálysértések területén a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen ember miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen. A jogszabály emellett az eddigi rendeleti szabályozáshoz képest törvényi szintre emeli a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket.

Devizahitelek: titkolózik az unió

Akár kötelezettségszegési eljárással is zárulhat az Európai Bizottság vizsgálata, amit a magyar devizahiteles-törvények ügyében folytat. Az uniós fórum a magyar kormánnyal egyeztet az ügyben, ám a tárgyalás részleteiről nem hajlandók részleteket közölni. A titkolózás miatt egy független magyar fogyasztóvédelmi szervezet az unió bíróságához fordult – értesült lapunk.

Újratárgyalt földvagyon-törvény - Változtatna a TAB az alaptörvény-ellenesség miatt

Két rendelkezés maradhat meg az állami földvagyon kezelésével összefüggő, az Alkotmánybíróság által júniusban a Háznak visszaküldött jogszabály-módosításból, ezek az előhaszonbérleti jogosultság eltörlésére, valamint védett természeti területekre vonatkoznak. Az előterjesztést tárgyalta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Rendelettel szabályoznák a hiteltanácsadókat

Kormányrendelet készül a jelzáloghitel-tanácsadói tevékenység szabályozásáról, amely egyebek mellett az ügyfelek részletesebb tájékoztatását írja elő. A pénzügyi közvetítőknek - az ügyfeleiknek okozott kárra - felelősségbiztosítást kell kötniük. A szándékos károkozásért vállalt felelősséget a biztosító kizárhatja. Az önrész nem lehet több a kár 10 százalékánál. A rendelettervezet a biztosítás tartalmát szabályozza, miután a biztosítási törvény legutóbbi módosítása káreseményenként legalább tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítást ír elő.

Meddig terjed a cégvezetők felelőssége?

Beismerő vallomás egy közjegyzőtől

A bíróságon ismerte el egy közjegyző, hogy 2007-ben annak ellenére foglalt közokiratba egy devizahitel-szerződést, hogy tartalmát jogszabálysértőnek tartotta. Bár a törvény szerint a hivatalos személy köteles lett volna jelezni aggályait, inkább hallgatott. Ugyanakkor az adósok hiába indítottak pert az ügyben, a bíróság elutasította a keresetüket. Mindez azért figyelemre méltó, mert a Kúria jogegységi határozatban rendelkezett arról 2004-ben, hogy a közjegyzők közhatalmi tevékenységet gyakorolnak, amikor közokiratot készítenek, és így a tevékenységük során okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján tartoznak felelősséggel. A kártérítést pedig perben lehet kikényszeríteni.

Az új polgári perrendtartás gátat szabhat a perek elhúzódásának

Az új polgári perrendtartás alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2015. november 27-én Szombathelyen. Kiemelte: az új polgári perrendtartás a bíróságoktól új szerepfelfogást kíván, a jogvitákban ugyanis erősödik a bíróság szerepe, a korábbinál is nagyobb szükség lesz a bírói aktivitásra. Az új törvény – ismertette – az eljárást két részre, egy előkészítő és egy érdemi tárgyalási szakaszra bontja. Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy az előkészítő szakaszra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ennek során nagy hangsúlyt kap a rugalmasság, a bírónak lehetősége van az ügy sajátosságaihoz igazítani az előkészítés módját és menetét. A törvény két felperesi és két alperesi írásbeli beadvány – keresetlevél és ellenkérelem, illetve válaszlevél és viszontválasz – benyújtására ad lehetőséget, de a bíró dönt arról, hogy szükség van-e a második iratváltásra és akár el is hagyhatja azt.

A visszajáró összegből vonnak le végtörlesztőknél

A kedvezményesen végtörlesztőknél a törvény szerint a visszajáró összegből levonják a korábban igénybe vett kedvezményt, vagyis a piaci és a kedvezményes árfolyam különbözetét – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az MTI-vel. Az MNB kifejti, hogy így sokaknak nem jár majd visszatérítés az elszámolás során, de vita esetén a végtörlesztéses ügyfelek is jogosultak részletes elszámolást és jogorvoslatot kérni. A 167 000 kedvezményes végtörlesztő közül 103 400 ügyfél kérte az elszámolás megküldését – írja az MNB.

Nem számít szerződésmódosításnak a díjemelés, ha így csinálják

Nem számít a távközlési szolgáltatási szerződési feltételek módosításának az inflációhoz kötött díjemelés az Európai Unió Bíróságának precedensértékű ítélete szerint. A bíróság egy osztrák fogyasztóvédelmi egyesület és az A1 Telekom Austria osztrák távközlési szolgáltató közötti jogvitában hozta meg ítéletét.A kihirdetett ítélet szerint nem értelmezhető a szerződési feltételek módosításaként az az áremelés, amikor a szerződésben rögzítettek lehetőséget adnak arra, hogy a díjakat emeljék egy állami intézmény által megállapított objektív fogyasztói árindexre hivatkozva.

Jogos védelem fagyállóval

Első fokon hét évi börtönbüntetést kapott az a vácszentlászlói gazda, aki a sorozatosan elkövetett borlopásokon felháborodva fagyállót öntött a hordójába. A szigorú ítélet után az ügyészség is a vádlott javára fellebbezett. Hol húzódnak a jogos védelem határai? Kónya István, a Kúria elnökhelyettese egy 2009-es büntetőjogi konferencián idézte fel azt a legendát, amely szerint megkérdeztek egy angol bírót, mit tegyenek, ha betörőt találnak a lakásukban késsel a kezében. – Lőjék le! – felelte a bíró. Egy magyar büntetőbíró viszont csak ezt tanácsolhatta: – Próbálják meg kideríteni, hogy kirabolni akarja önöket vagy megölni, és aszerint válasszanak egy arányos eszközt a védekezésre.

Meddig terjed a cégvezetők felelőssége?

Személyes felelősséggel tartozhatnak a vállalatok vezetői, amennyiben a NAV az adózó kellő körültekintését kizáró határozatot hoz. A vezetőknek érdemes felkészülniük a társaságukkal szembeni jogi felelősség veszélyeire és előre meghatározniuk felelősségi köreiket – hangzott el a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda, valamint az EY Visszaélés-ellenes csoportjának közös szakmai rendezvényén. Komoly bizonyítási kihívások elé állította az adóellenőröket 2012-től kezdődően az Európai Bíróság, mely magyar vonatkozású ítéleteivel annak igazolását követelte meg, hogy az adózási jogokat gyakorló társaság kellő körültekintés mellett tudott vagy tudhatott volna az értékesítési láncban elkövetett adókijátszásról. A kezdeti megtorpanás óta azonban az adóhatóság egyre sikeresebben felel meg ennek a kihívásnak. A jelenlegi joggyakorlat alapján elmondható, hogy hamis biztonságérzetbb ringatják magukat azok az adózók, akik arra számítanak, hogy ennek a bizonyítási kötelezettségüknek a revizorok nem tudnak eleget tenni. Egy kedvezőtlen adóellenőrzési megállapítás ugyanakkor a céget sújtó fizetési kötelezettségeken felül számos egyéb kockázatot felvethet mind a társaság, mind pedig a céget vezető magánszemélyek vonatkozásában – vélik az Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői.

Tételek: 15401 - 15420 / 16276 (814 oldal)